Társoldalunk:

60 éve kezdődött az 1948-as londoni olimpia

2008.07.27. 19:32

Hatvan éve, 1948. július 29-én vette kezdetét a XIV. nyári olimpiai játékok, az első a rossz emlékű 1936-os berlini játékok és a világégés után. A körülmények a háború után három évvel spártaiak voltak, ennek ellenére az olimpiai eszme túllépett a sötét időkön. Magyarország 10 aranyérmet szerzett, voltak nagy hiányzók és debütáló országok, a szerencsések pedig már tévén is nyomon követhették az eseményeket.

London már a '44-es játékok megrendezésére jogosult volt, a brit főváros Budapest, Lausanne, Helsinki és Athén előtt ért célba - mint kiderült hiába. A szervezők azonban nem adták fel: Lord Burghleynek, a brit olimpiai bizottság elnökének vezetésével meggyőzték a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, hogy London kapja a következő, 1948-as olimpiát.

A megnyitó ünnepségre a megszokott időjárástól eltérően egy verőfényes csütörtöki napon került sor, a sportolók felvonulását 85 ezer néző várta a Wembley-stadionban. A ceremónián természetesen jelen volt a királyi család is, miután felhúzták az olimpiai lobogót, meggyújtották a lángot, és a Big Ben elütötte a délután négy órát, maga VI. György nyitotta meg a játékokat.

59 ország 4104 versenyzője 20 sportágban mérethette meg magát, a legtöbben atlétikai versenyszámokban álltak rajthoz. A sportok királynőjeként emlegetett atlétikában 33 versenyszámot rendeztek, ebből kilenc nőit. Először rendezték meg a 10 kilométeres gyaloglást, a 200 méteres női síkfutást, távolugrást és súlylökést, a sprintszámokban először használtak rajtgépet.

A pálya legnagyobb csillaga a holland Fanny Blankers-Koen volt, aki hat szám csúcstartójaként érkezett Londonba, de az előírások miatt csak négyben indulhatott, mind a négyet meg is nyerte. A holland hölgy mellett egy francia is nagy feltűnést keltett: a kenyerét zongoraművésznőként kereső Micheline Ostermeyer súlylökésben és diszkoszvetésben is aranyérmet szerzett. Első érmeinek örülhetett Ceylon és Jamaica is.

Magyarország 128 sportolóval képviseltette magát, a csapat legnagyobb sikereit a vívók, az ökölvívók, és az atléták szállították. 1936 után Elek Ilona, a kiváló tőrvívó volt az egész mezőny egyetlen versenyzője, aki meg tudta védeni egyéni címét. Végre egyéni aranyéremnek örülhetett Gerevich Aladár is. Első helyezést ért el Bóbis Gyula birkózó, Csík Tibor ökölvívó, Gyarmati Olga távolugró, Németh Imre kalapácsvető, Papp László ökölvívó, Pataki Ferenc tornász és a férfi kard csapat.

Aranyérmeseink közül Takács Károly sportlövő azután szerzett aranyat, hogy 1938-ban egy gránát leszakította lövő kézfejét. Ezt követően tanult meg bal kézzel lőni, hogy aztán meg se álljon a dobogó legfelső fokáig.

A 10 aranyérem mellett szerzett 5 ezüst és 12 bronzérem az éremtáblázat 4. helyére repítette a magyar küldöttséget, a nemzetek közötti versenyt az Egyesült Államok nyerte 38 arannyal, 27 ezüsttel, 19 bronzzal.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK