Társoldalunk:

Váratlan magyar sikerekben sosincs hiány

2008.08.07. 11:59

Augusztus 8-án a hivatalos megnyitóval kezdetét veszi a XXIX. nyári olimpia. A pekingi játékok előtt nemcsak magyar, de külföldi oldalak is tippelnek, melyik nemzet hány érmet, közte mennyi aranyat nyer majd idén. A hozzáértők szerint nagyon fontos, hogy a magyarok a lehető leggyorsabban megszerezzék az első olimpiai bajnoki címet, hiszen az ösztönzőleg hathat a küldöttség többi tagjára. Ráadásul olimpián a meglepetés sem kizárt, ilyen estekből szemezgettünk.

A magyar sportolók az 1896-os athéni nyitánytól kezdve összesen 157 első helyet gyűjtöttek az ötkarikás játékokon. A legjobban az 1952-es olimpián, Helsinkiben szerepeltek a magyarok, onnan 16 aranyéremmel tértek haza. Szöulban (1988) és Barcelonában  (1992) 11-11 , Berlinben (1936), Londonban (1948), Tokióban (1964) és Mexikóvárosban  (1968) 10-10  diadal után szólt a Himnusz. Négy éve, Athénban 8 arany-, 6 ezüst- és 3 bronzérem, valamint 144 olimpiai pont volt a magyar mérleg.

De vajon mindig előre prognosztizálható volt egy-egy diadal? Csak azok a sportoló nyertek, akiktől a szakma és a közvélemény elvárta a sikert? Természetesen nem.

Már első olimpiai bajnokunk, Hajós Alfréd is köszönhetett valamicskét Fortunának. 1896-ban, Athénban, az első újkori olimpián a 18 éves egyetemista két gyorsúszó számban, a 100 és 1200 méteren is elsőként ért célba. Utóbbi távon például úgy, hogy nyert vagy hatvanméteres előnnyel, hogy körülötte sorra adták fel a riválisok a versenyt: egyszerűen kifagytak a vízből...

1900-ban a második magyar olimpiai bajnok is a semmiből került elő, Bauer Rudolf úgy diadalmaskodott Párizsban, hogy korábban sem előtte, sem utána nem nyert magyar bajnoki címet. A versenyen viszont segítette saját technikája, Bauer a világon elsőként dobta a diszkoszt fordulattal vett lendülettel, ezzel forradalmasította a dobótechnikát.

"Párizsban, az edzéseken nagyszerűen ment a dobás. Egy ízben 38,10 métert dobtam, amellyel túlszárnyaltam az akkori világcsúcsot. A versenyen azonban, mint a legtöbb sportolót, engem is elfogott az idegesség, és bár az első dobásaim a selejtezőben jól sikerültek, és 36,04-re repült a diszkoszom, a délutáni döntőben javítani már nem tudtam. Ám ezzel is elnyertem az olimpiai bajnokságot" - emlékezett vissza Bauer, aki annyira meglepte a szervezőket, hogy azok az amerikai himnuszt játszották el számára, azt hitték, a németes nevű sportoló az Egyesült Államokból érkezett.

Meglepetésnek számított Korondi Margit 1952-es felemáskorlát-győzelme is. A legenda szerint a politika is közrejátszott győzelmében. A magyar csapat (amely végül 16 aranyéremmel zárta az olimpiát) ugyanis még az 5. napon sem tudott felmutatni semmit, így elvtársi alapon kicsit rásegítettek a történetre, s a hibátlan, ám nem éppen legerősebb gyakorlatra röpködtek is a tízesek.


1972-ben is kevesen számítottak senki Földi Imre győzelmére, pedig a magyar súlyemelés egyik legendája tizennyolc éven keresztül a világ élvonalához tartozott, pályafutása alatt húsz alkalommal állított fel világcsúcsot és ötvenszer magyar csúcsot.

1960-ban légsúlyban 6. lett, majd Tokióban és Mexikóvárosban már-már aranyérmesnek érezhette magát, amikor a szovjet Alekszej Vahonyin elképesztő lökéssel, az iráni Mohammad Nassiri pedig 30 dekás testsúlykülönbsége révén megelőzte. Élete negyedik olimpiáján aztán kijött a lépés, 34 évesen Münchenben új világcsúccsal lett olimpiai bajnok.

Előző
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK