160. aranyára készül a magyar csapat

A XXIX. nyári olimpiai játékokon a magyar küldöttség minden bizonnyal megszerzi hazánk 160. aranyérmét. Pontból eddig több mint 3300-at gyűjtöttek sportolóink, egy athéninál jobb szerepléssel megközelíthetnénk a 3500 pontos határt. Statisztikai adathalmaz a megnyitóünnepség után, de az igazi rajt előtt.

• A legfrissebb olimpiai hírek
• A pekingi olimpia képekben
• Menetrend, eredmények

Az olimpia előtti napokban az esélylatolgatások játsszák a főszerepet, a szakértők, szurkolók próbálják megjósolni, illetve megtippelni, hány arany-, ezüst- és bronzéremmel zár a magyar küldöttség. Érdekes kérdés az is, hogy az olimpiának mindent alárendelő Peking milyen játékokat rendez majd, a szervezők és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság optimizmusát mindenesetre a számok alátámasztani látszanak.

A szervezők hétmillió jegyet értékesítettek, az eseményekről 21 600 akkreditált újságíró fog a helyszínről beszámolni. Összesen 11 128 sportoló képviseli hazája színeit a kínai fővárosban, a versenybírók és különböző segítők száma 2924. A XXIX. nyári játékokon rekordot jelentő 205 nemzet (illetve 204, pénteken ugyanis Bruneit kizárták) méri össze erejét, aranyéremből 302-t osztanak.

A kínaiak a legmodernebb építészeti megoldásokat is bevetve összesen 39 versenyhelyszínt húztak fel az olimpia 18 versenynapja számára, ebből 12 teljesen új létesítmény. Közülük a legkülönlegesebb kétségkívül a Madárfészek becenevű, a nyitó- és záróünnepségnek, a labdarúgó tornának, valamint az atlétikai versenyeknek otthont adó központi stadion, melyet egy svájci építészduó, Jacques Herzog és Pierre de Meuron tervezett. A június 28-án avatott nemzeti aréna alapterülete 258 ezer négyzetméter, férőhelyei száma 91 ezer, önmagában 400 millió dollárba került.

A pekingi olimpia hat társrendező várost is felvonultat, ezek Tiencsin, Senjang, Csinhuangtao, Hongkong, Sanghaj és Csingtao. Érdemes tudni, hogy két olyan sportág is akad, mely a játékok után kikerül a programból, baseball és softball küzdelmeket 2012-ben, Londonban már nem rendeznek.

Nemcsak az lehet érdekes azonban, hogy mi lesz, érdemes a múlttal is foglalkozni. A magyar sportolók az 1896-os athéni nyitánytól kezdve összesen 157 első helyet gyűjtöttek az ötkarikás játékokon (ezzel az összesített éremtáblázaton a nagyon előkelő hetedik helyet foglalják el), a legszerényebb várakozások szerint is meg kell tehát születnie a 160. aranyéremnek.

A legjobban az 1952-es olimpián, Helsinkiben szerepeltek a magyarok, onnan 16 aranyéremmel tértek haza. Szöulban (1988) és Barcelonában (1992) 11-11 , Berlinben (1936), Londonban (1948), Tokióban (1964) és Mexikóvárosban (1968) 10-10 diadal után szólt a Himnusz. Négy éve, Athénban 8 arany-, 6 ezüst- és 3 bronzérem, valamint 144 olimpiai pont volt a magyar mérleg.

Helsinki nem csupán az aranyérmek, hanem a szerzett pontok számát tekintve is az eddigi legsikeresebb magyar olimpiának számít. A küldöttség a 16 arany mellé 10 ezüst- és 16 bronzérmet nyert, negyedik helyből hatot, ötödikből kilencet, hatodikból pedig hetet szereztek sportolóink. Ez összesen 269 pontot jelent, ennek közelébe csak 1980-ban, Moszkvában került Magyarország: a Szovjetunióban 234 pont volt a termés.

Váratlan magyar sikerekben sosincs hiány

1896 óta összesen 3310 pontot szereztek a magyar sportolók, egy 200 pont közeli eredménnyel tehát átléphetnék a 3500 pontos határt. Ilyen jó szereplésre azonban 1992 óta nem volt példa: Barcelonában 208 pont volt a végeredmény, Atlantában 150, Sydneyben 135, míg négy éve Athénban 144 ponttal kellett beérnünk.

Az újkori olimpiák több mint száz évet felölelő története során Magyarország az idén is szép eredményekkel kecsegtető vívásban szerezte a legtöbb aranyérmet, szám szerint 34-et. A rangsorban az úszásé a második hely 23 aranyéremmel, a magyar sikersportágként számon tartott kajak-kenu (17) előtt pedig a birkózásé a dobogó legalsó foka 19 arannyal. A legfényesebb medáliából a tornászok 14-et, az ökölvívók tízet, az atléták és öttusázók kilenc-kilencet, míg a vízilabdások nyolcat nyertek.

A nyári olimpiák összesített éremtáblázatát nagy fölénnyel vezeti az Egyesült Államok, mely csaknem kétszer annyi aranyat szerzett, mint a már megszűnt Szovjetunió. Magyarország 157 arannyal, 137 ezüsttel és 158 bronzzal hetedik az országok rangsorában. Az eddigi 25 seregszemle alapján 87 nemzet büszkélkedhet olimpiai bajnokkal és 124 ország sportolói állhattak fel dobogóra.

Magyar ellenfelekkel is számolnunk kell Pekingben

A legeredményesebb olimpikon a szovjet tornász, Larisza Latinyina, aki 1956 és 1964 között kilenc arany-, öt ezüst- és négy bronzérmet nyert. Kilenc aranyat gyűjtött a finn Paavo Nurmi, valamint az amerikai Mark Spitz és Carl Lewis is. A magyarok közül a vívó Gerevich Aladár a legeredményesebb sportoló, 1932 és 1960 között egy ezüstöt és két bronzot is nyert a hét aranyérem mellé. Az úszó Michael Phelps eddig hat aranyat gyűjtött a játékokon, Pekingben nyolcszor szeretne felállni a dobogó tetejére: még ha ez nem is sikerül neki, nagy valószínűséggel akkor is átveszi az első helyet Latinyinától.

Hagyományosan a megnyitóünnepségek legnagyobb titka, hogy ki gyújtja meg az olimpiai lángot, Pekingben végül az egykori háromszoros olimpiai bajnok, jelenleg üzletemberként dolgozó tornász, Li Ning kapta a nemes feladatot. A lánggyújtásokkal kapcsolatban a legnagyobb baki az 1992-es barcelonai olimpiához kapcsolódik: a megnyitón - rendhagyó módon - nyílvessző segítségével szerették volna meggyújtani a lángot, ám a vállalkozó szellemű íjász, a mozgássérült Antonio Rebollo elvétette a célt, a vessző a kandeláber felett elszállt, így elektronikus úton kellett meggyújtani a stadion fáklyáját.