Martinek János: Nincs rossz ló, csak rossz lovas

Méltán vártunk (a hölgyek esetében még várunk) sikereket a pekingi olimpia öttusaversenyeitől, hiszen Magyarország a sportág történelmének ötkarikás egyeduralkodója. Csütörtökön elsőként a férfiak versenyét rendezték meg, ahol a várakozásoktól jócskán elmaradva Horváth Viktor a 19., Balogh Gábor pedig a 26. lett. A negyedik tusában, a lovaglásban mindketten leestek a telivér lóról - az esetről Martinek János, Szöul egyéniben és csapatban is aranyérmes olimpiai bajnoka nyilatkozott az [origo]-nak.

Juha Pál helyszíni tudósítása Pekingből

• Telesport-összefoglaló a pekingi történésekről
• A legfrissebb olimpiai hírek
• A pekingi olimpia képekben
• Menetrend, eredmények
• Éremtáblázat

Az öttusa az 1912-es, stockholmi olimpián szerepelt először a programban, és azóta egyszer sem hiányzott, sőt 2000 óta női versenyeket is rendeznek. Magyarország kilenc első, nyolc második és négy harmadik hellyel vezeti az örökranglistát. Legutóbb is örülhettek a magyar drukkerek, hiszen Athénban Vörös Zsuzsanna diadalmaskodott (címét pénteken védheti meg), a csütörtökön szerepelt Horváth Viktor hét vb-arannyal büszkélhedhet, míg a nyolcszoros világbajnok Balogh Gábor nyolc éve, Sydneyben ért el ezüstérmet.

Az öttusa igencsak leegyszerűsödött az olimpián: még korábban öt, néhány alkalommal pedig négy napig tartottak a küzdelmek, addig az 1996-os atlantai játékok óta egy nap alatt rendezik meg a viadalt lövészet, vívás, úszás, lovaglás, futás sorrendben.

A 32 esztendős Balogh még a verseny előtt úgy nyilatkozott Pekingben, hogy minden adott egy jó eredmény eléréséhez: "Remekül érzem magam, fizikailag és mentálisan egyaránt. Az elmúlt két évben semmi másra nem gondoltam, csak az olimpiára. Ez a lehető legfontosabb viadal. Második voltam Sydneyben, szóval jól tudom, milyen érzés felállni a dobogóra, szeretném ezt újra átélni."

Ez nem a magyar öttusázók napja volt: előbb Balogh Gábor...

A magyarokra nehezedő nyomásról így beszélt: "Országomban nagyon erős tradíciói vannak az öttusának, ezért jó eredményt kell elérnünk. Ennek ellenére nem tűzök ki magam elé konkrét célt, mert nagyon nehéz lenne kimondani azt, hogy 'nyerni fogok'. Egy dolgot akarok: mind az öt számban a legjobb teljesítménnyel előrukkolni."

"Úgy vélem, a lovaglás a legerősebb számom. Imádom a lovakat, szeretem az állatokat, s ebben a versenyszámban kitűnő eredményeket értem el az utóbbi 5-6 évben. Úgy gondolom. a lovaglás lesz a legfontosabb tusa" - vázolta várakozásait Balogh Gábor.

"Tavaly már jártunk Kínában egy Világkupa-döntőn, s már akkor is rádöbbentünk, mennyire másak az itteni lovak. A telivér lovak sokkal érzékenyebbek, és erős karakterük van. Sok hibára, esésre számítok."

A Honvéd versenyzője tökéletesen prognosztizált: a hatalmas, 40 ezres lelátóval rendelkező Olimpiai Sportközpontban a telivér lovak nem voltak kibékülve az akadályokkal. Az első három versenyző is rengetet rontott, talán azért is, mert zavaró volt a közönség. A szemerkélő eső ellenére is lehettek úgy 25 ezren a lelátón, s a hangosbemondó hiába figyelmeztette őket ("Kérem, ne vakuzzanak, ne tapsoljanak, és maradjanak a lovaglás időtartama alatt teljes csendben!"), nemigen hallgattak a kérésre.

A hibáknál, eséseknél felhördültek, egy-egy sikeres ugrás után pedig tapsviharral zavarták az épp versenyző lovat.

Balogh Gábor negyedikként kezdhetett neki a tusának, és sajnos az egyik akadálynál megtorpant Bubu nevű lova, a magyar sportoló pedig csúnyán előreesett. A ló ijedtében elszaladt az egyik sarok felé, Balogh utána futott, majd felsegítették, és még be tudta fejezni a tusát - időtúllépéssel, négy veréssel.

A közönség ekkorra kicsit konszolidálódott, halkabb lett a taps, talán ennek is köszönhető, hogy a hibák is egyre ritkábbak lettek.

A 30 éves, 12.-ként rajtoló Horváth Viktoron viszont ez sem segített, Zhaozhaónak nevezett lova - csakúgy, mint Balogh esetében - megállt az egyik akadály előtt, Horváth nagyon-nagyot esve előrebukott. Aztán persze visszamászott a lóra, és gyorsan lenyomta a tusát.

... majd Horváth Viktor is leesett a lóról

Ezek voltak az előzmények, s mivel mindkét magyar leesett a lóról, a helyszínen kikértük Martinek János olimpiai bajnok öttusázó véleményét a lovaglás nehézségeiről.

- Rengeteg volt az esés, beszélhetünk pechről?
- A lovaglás nem a véletlenen múlik. Ha valaki megtanul lovagolni, akkor egy apró hibát még meg tud oldani. Az a baj, hogy az öttusázóknak nem egy, hanem öt versenyszámra kell készülniük, s a heti három alkalom, ami a lovaglásra jut, az kevés.

- Önnek hogy ment anno a lovaglás?
- Én a jobb lovasok közé tartoztam, mégis, csak 14 év után kapott el az az érzés, hogy tudok lovagolni. Ügyes voltam, de voltak nekem is katasztrofális lovaglásaim, majd egyre stabilabb lettem. A megfelelő technikát csak évek alatt lehet megtanulni.

- Mit tud a pekingi mezőny lovairól?
- Ezek telivérek, amelyeket a kínaiak "állítottak elő" a versenyekre, s bizony nem tipikusan öttusalovak. Sokkal érzékenyebbek, sokkal finomabb lovaglást igényelnek, mint egy hagyományos ló. Utóbbi amolyan német stílusú, míg a telivérnek nem szabad nagyon fogni a száját, már-már külön lény a lovak között.

- Elkerülhetők lettek volna a magyar hibák?
- A hiba többnyire az, ha levered az akadályt vagy leesel a lóról. Azt mondják, nincs rossz ló, csak rossz lovas. Apró hibákat láttam, talán Gábor egy picit lassabb tempóban teljesítette a pályát, így a végén, amint fáradt, "elfogyott" a ló, s csak a nyolcadik ugrásig tartott a lendülete. Ott viszont már annyira alacsony volt a sebessége, hogy a ló már nem vállalta el az ugrást. Ez volt talán a megállás oka.

- Mi lehetett Horváth Viktor esésének az oka?
- A 9-es és a 10-es ugrás között van egy enyhe kanyar, amely "felesre", nem pont annyi vágtára jött ki, ahogyan kellett volna. Viktor pedig meg szerette volna megoldani úgy, egy picit távolabbról ugrik, a ló ezt azonban nem vállalta, mert természetesen neki is van érzéke ahhoz, hogy tudja: ezt képtelenség véghezvinni, ezért nem is akarja megoldani. Megállt, és emiatt leesett Viktor.

- Nagyon nagy csalódás az éremesélyesnek tartott magyarok teljesítménye?
- Nem nevezném igazán csalódásnak, mert öttusában van 10-15 versenyző, akik közül bárki nyerhet, akinek aznap jobban összejön mind az öt szám. Ebbe a szűk elitbe a két magyar mindig beletartozik. Hogy most - mondom ezt még a futás előtt - nem sikerült dobogó közelbe kerülniük, azt jelenti, hogy ezúttal voltak jobb öttusázók náluk.

- A nőktől mit várhatunk?
- Hasonlóan esélyesek, bízom benne, hogy nagyobb szerencsével és jobb esélyekkel indulhatnak majd neki az utolsó tusának, a futásnak.