Társoldalunk:

Vajda Attila: Jól tettem, hogy megalázkodtam a sportnak

2008.08.25. 13:02

Vajda Attila besöpörte a magyar ötkarikás küldöttség aranyérmeinek az egyharmadát, így mindenképp izgalmas négy év vár a kenu egyes 1000 méteres távjának a friss olimpiai bajnokára. A 25 éves szegedi sportoló az aranypéntek másnapján, 500 méteren a rövidebbet húzta (a döntőben kilencedik, tehát utolsó lett), ám mit sem törődik ezzel, hiszen gyermekkori álma vált valóra azzal, hogy felállhatott a dobogó legfelső fokára. A négy éve nyert bronzérmét Pekingben aranyra váltó kenus az [origo]-nak adott interjújában elmondta, hogy a mostani eredmény elérése érdekében lemondott a fiatalságról, az életről, ám semmit nem bánt meg, mert elérte azt, amiért jött.

Juha Pál helyszíni interjúja Pekingből

- Ötszáz méteren csak kilencedik lett, csalódott?
- Nem, mert alapvetően ez egy jó eredmény. Pénteken azért elfáradtam, de kihajtottam magam szombaton is. Azt látnom kellett, hogy ez az ötszáz méter azért kicsit más volt, mint az ezer. Próbáltam elhitetni magammal, hogy képes vagyok a rövidebb távon is jó eredményt elérni. Négy év kellett ahhoz, hogy a 2004-ben nyert bronzérmemet aranyra váltsam, s most úgy érzem, hogy újabb négy év szükséges ahhoz, hogy álomból valóság legyen ötszázon is. Összességében elégedett vagyok magammal, kihajtottam magamat a második napon is, és amiért jöttem, azt elértem. Az arany után már bármit ajándéknak tartottam volna. Sajnáltam, hogy 500-on nem tudtam előrébb végezni, de nem bánkódom, mert úgy szálltam ki a vízből, hogy mindent kiadtam magamból.

- Jól látom, hogy miképp a drukkerekén, úgy az ön a hangulatán sem rontott a kilencedik hely?
- Jól látja. Rádöbbentem: nehéz egy hetet úgy itt tölteni, hogy két számra kell koncentrálni. Más egy világbajnokság és más egy olimpia - ezúttal ezt is megtapasztalhattam. Az olimpia pont arra volt példa, hogy azért néha borulnak a papírformák, olyan sorrendek alakulnak ki, melyekre nem számítunk. Mindezek mellett én úgy vélem, maximális teljesítményt nyújtottam. Amit elvárt tőlem a szövetség, jómagam és az ország, azt el értem. Most már én is felszabadultan örülhetek az aranyéremnek.

- Milyen volt friss olimpiai bajnokként ébredni?
- Elsőként arra gondoltam, hogy még ötszáz méteren is versenyeznem kell. Nagyon nehezen aludtam el péntek este, mert bennem volt, hogy ismét jó eredményt akarok elérni. A kilencedik hely ellenére is érzem, a jövőben van keresnivalóm ötszázon. De érzem azt is, hogy nagyon elfáradtam az ezres döntőben, mert nagyon gyilkos csatát vívtunk, főleg a végéig való eljutás volt kemény.

- Hány év munkája van ebben az aranyéremben?
- Tizenöt éve dolgozom azért, hogy a kisgyerekkori álmom valóra váljon. Sikerült, pedig még csak 25 éves vagyok.

Forrás: MTI

Nézzen még fotókat!

- Mi a különbség a 2008-ban aranyérmes és a 2004-ben bronzérmes Vajda Attila között?
- Az érzések ugyanazok, a határok viszont egészen mások. Innen már csak egy lépés a mennyország. Ugyanakkor négy éve újoncként, életem első nemzetközi versenyén ugyanígy tudtam örülni a bronzéremnek. Sok embernek nem adatott meg, hogy dobogóra álljon Pekingben a magyar csapatból, pedig ugyanolyan felkészülten és optimistán jöttek ki, mint én. Azt gondolom, hogy olyan sok különbség nincs a két érem között, más a színük, de ugyanúgy meg kellett küzdeni mindkettőért.

- Magyarországon nagy ünneplést tervez?
- Biztos, lesz buli, mert ezt nem lehet anélkül megünnepelni. Nagyon sok mindenről lemondtam az elmúlt két-három hónapban azért, hogy ez az érem ilyen színű legyen. Azt gondolom, jól tettem, hogy megalázkodtam a sportnak. Mindent úgy alakítottam magam köré, hogy az méltó legyen arra, hogy itt feltehessem a koronát. Várom már, hogy egy pici szünet legyen, ez az év hosszú és nehéz volt. Versenyeken indultam, amelyeket meg "kellett" nyernem, kudarcokat kellett átélnem azért, hogy aztán örülni tudjak.

Fotó: Hajdú D. András [origo]

Nézzen még fotókat!

- Miről kellett a siker érdekében lemondania?
- A fiatalságról, az életről - olyan dolgokról, amelyekről egy átlagember nem tudja elképzelni, hogy megvonja magától. A sport ilyen dolog: meg kell alázkodni, alá kell vetni magad a munkának, és minden nap rá kell szánni azt az időt a felkészülésre, amennyit megérdemel.

- Mikor vesz legközelebb lapátot a kezébe?
- Nem olyan sokára, mert meghívást kaptam egy szeptember elején rendezendő moszkvai nemzetközi versenyre. Eveznem kell majd egy sprinttávon, de igazság szerint ez inkább show-jellegű viadal lesz. Szeptember végétől október elejéig pedig Hawaiion veszek részt egy megméretésen.

Fotó: Hajdú D. András [origo]

Nézzen még fotókat!

- Felkészült arra, hogy most négy évig ön lesz "A férfi sportoló" Magyarországon? Egyesben, férfiként ugyanis csak ön nyert aranyérmet. Címlapfotók, meghívások...?
- Nehéz bármit is elképzelni. Én nem akarok más lenni, mint aki vagyok. Ugyanúgy akarok élni, ahogy élek, nyilván most kicsit változni fognak egyes dolgok, de amint úgy érzem, hogy ez nem jó számomra, akkor többet nem fogok engedni. Nem engedem meg, hogy megváltoztassanak. Makacs vagyok, és úgy érzem, ez kellett ahhoz, hogy elérjem azt a célt, amit kisgyerekkoromban kitűztem magam elé. Nagyon-nagy dolog az, amit véghezvittem, ezzel tisztában vagyok. Értékelni kell minden pontot, minden helyezést ezen az olimpián.  De azért nem vagyok én ezzel se több, se kevesebb, mint más sportoló. Mindannyian úgy jöttünk ki, hogy életünk legjobbját akarjuk nyújtani. Több-kevesebb sikerrel ezt mindenki meg is tette.

- Hogyan zárult a pekingi programja?
- Már másfél hete megigényeltem a jegyeket a pólódöntőre, mert bíztam abban, hogy a magyar csapat bejut a döntőbe. Azt persze én sem gondoltam, hogy Amerika lesz az ellenfél. Van egy srác a csapatban, akinek külön nagyon szurkoltam: Varga Tamásnak, aki Szegeden pólózik, és jó barátok lettünk. Nagyon örültünk, hogy mindketten kijutottunk az olimpiára. Remélem, hogy egymás mellett ülünk majd a repülőgépen hazafelé.

Autó, nyaralás, nők
Kedvenc autó: "Trabant, de inkább már a négyütemű. Most egy sima Opel Vectrával járok."
Lányok: "Szabad ember vagyok, de foglalt. Szeretek ismerkedni, szeretem a társaságot, a többi nem érdekel."
Nyaralás: "Szerencsére a sport adott olyan lehetőségeket, hogy utazattam a világon bármerre: jártam már az összes kontinensen. Hiányérzetem nincs, sok mindent láttam és még látni is fogok, hiszen nemsokára Hawaiira utazom. De nagyon szeretem Magyarországot, nagyon sok tája van, amit még nem fedeztem fel."


KAPCSOLÓDÓ CIKKEK