Műugrás

A legjobb magyar eredményt Gerlach József érte el 1956-ban: toronyugrásban a negyedik lett.

Az újkori játékok történetében elég korán, már 1904-ben megrendezték az első műugróviadalt, igaz, maga a versenyszám, a férfiak összetett mű- és toronyugró viadala mindössze két olimpiát élt meg. Az első győztes az amerikai George Sheldon lett.

1908-ban aztán az egyéni műugrás, majd 1912-ben a toronyugrás külön-külön is megjelent, érdekesség, hogy a hölgyek előbb mászhattak fel a 10 méteres magasságba, mint ahogy 3 méterről versenyezhettek - utóbbit csak 1920-ban rendezték meg először a hölgyek számára. A pontszámításos rangsorolás 1932-től honosodott meg.

2000 óta újabb versenyszámmal bővült a paletta: immáron mindkét magasságon rendeznek páros (szinkron) viadalokat is.

Ami a sportág nagyjait illeti: az amerikai Greg Louganis 1984-ben és 1988-ban mindkét számot megnyerte, s még 1976-ból is akadt egy ezüstérme, míg az olasz Klaus Dibiasi két ezüstje mellett 1968 és 1976 között zsinórban háromszor lett a toronyugrás legjobbja.

A hölgyeknél 1952-ben és 1956-ban Pat McCormick uralta a medencét, négy aranyat is begyűjtött, 1928 és 1936 között honfitársnője, Dorothy Poynton két arany-, egy ezüst- és egy bronzérmet nyert.

Az utóbbi évtizedekben elképesztő kínai fölény alakult ki, utoljára talán a kétszeres bajnok amerikai Greg Louganis és az orosz Dmitrij Szautyin ért fel hasonló magasságokba.

A nőknél az 1984-es Los Angeles-i játékoktól számítva összesen húsz aranyat osztottak szét, ebből tizenhatot kínaiak nyertek, a maradék négy versenyszámban pedig háromszor az ezüstöt vitték el.

A magyarok még nem szereztek érmet, a legjobb eredmény Gerlach József nevéhez fűződik, aki 1956-ban toronyugrásban a negyedik helyen végzett.

Londonban Barta Nóra és Gondos Flóra indulhat.