Kínában megunták a fölényes pingpongsikereket

Tóth Krisztina kínkeserves győzelemmel kezdte ötödik olimpiáját, 1-3-ról fordított venezuelai ellenfele, Fabiola Ramos ellen, hogy szinte ugyanezt a bravúrt ellentétes előjellel megismételve 3-0-s előnyről kiessen egyéniben. A 38 éves asztaliteniszező szerint Magyarországon el sem tudják képzelni, hogy külföldön milyen népszerű a sportág, amelyben a kínaiak kicsit vissza akarnak venni az egyeduralmukból.

Nehezebb volt a győzelem, mint várta? - kérdeztük Tóthtól még az első mérkőzésen aratott győzelmét követően.

Tartottam tőle, mert egy jó képességű csaj ellen játszottam. Az olimpiai faluban ugyan mindenki mondta, hogy "hagyjad már, ő csak egy venezuelai", de ilyen ma már nincsen, mindenki megtanult pingpongozni. Igaz, én ma nem voltam topon egyelőre, de most legalább bejátszottam a termet. Kihasználta kegyetlenül a gyengélkedésemet, majdnem megvert. Neki is ez volt az ötödik olimpiája, és az elmúlt 20 évben minden vb-n ott volt. Ha több lehetőséget kapna a dél-amerikai kontinens, akkor őrült robbanás lenne, de nem baj, hogy még nem robban.

Érezte, hogy ma nem kaphat ki, vagy a húzós pillanatokban végigfutott az agyán, hogy akár rögtön ki is eshet?

Arra gondoltam, hogy engem most itt nem fognak megverni, akkor sem, ha a mentő visz el. Tudtam, hogy hibázni fog, a meccset is úgy nyertem meg, hogy a hálóba ütötte a labdát. Azért amikor a döntő játszmában 7-5-re vezetett, kezdtem izgulni, vagy inkább úgy fogalmazok: nem volt összeállva a játékom. A sok edzőtábor, a sok edzőmeccs nem ugyanaz, mint egy olimpia. Sokat segített a magyar drukkerek biztatása, és még Németországból is eljöttek ismerőseim szurkolni, ez nagyon jólesett.

Mindig ilyen nehéz a kezdet?

Igen, számomra nagyon. Négy éve az egyéni Európa-bajnokot 4-3-ra tudtam megverni, Athénban pedig egy nigériai szórakozott velem. Este a versenyekre Kínában készülő tajvani ellenféllel pingpongozom, Katarban kikaptam tőle 4-2-re, neki van több vesztenivalója.

Kína most is tarolni fog az olimpián?

Ázsia mindenképpen. Kínából is ketten indultak, és óriási rajtuk a nyomás, nem lehet gyenge napjuk, pedig az mindenkinek van.

A második fordulóban nem volt szerencséje Tóthnak, a magyar asztaliteniszező 3-0-s vezetésről, meccslabdát rontva kiesett a legjobb 48 között.

Eredmény, női egyes, 2. forduló (a 32 közé jutásért):
Csen Szu-ju (tajvani) - Tóth Krisztina 4-3 (-10, -7, -7, 13, 5, 5, 11)

A kínaiak már nem zárkóznak el annyira a külvilágtól, és megengedik a riválisoknak, hogy betekintsenek az edzésmódszereikbe. Mi ezzel a céljuk?

Kettőség jellemzi őket, hiszen mindenáron nyerni akarnak, minden eszközt bevetnek. Londonban például kerestek még egy edzőtermet, itt épp egy magyar sráctól bérlik, és 30 asztalon gyakorolnak. Másrészt már Kínában is unalmasnak tartják, hogy mindig, mindent megnyernek, éppen ezért ma már bárki indulhat a kínai ligában, akár a magyar válogatott is. Azt várják, hogy ők nyerjenek, de azért nagyobb legyen a konkurencia. Nem szeretnének mindenáron 4-0-ra nyerni.

A külföldi országok által honosított kínaiakhoz hogyan viszonyulnak?

Beszélnek egymással a játékosok, de természetesen nem tartják őket a sajátjuknak. Állítólag az 1995-ös, tiencsini vb-n megmondták a külföldre került játékosoknak, hogy nem nyerhetnek a kínaiak ellen.

Milyen lenne a sportág Kína nélkül?

Nagyon sokat vesztenénk vele, mert annyi jót tettek a sportággal, és olyan népszerűséget köszönhet neki. El sem hinné, milyen körítéssel zajlik egy-egy verseny Kínában.

Miben más az ötödik olimpiája, mint az eddigiek?

Ugyanúgy izgulok, és már nem mindig tudom ugyanazt a teljesítményt kihozni magamból, amit régebben, a testem már nem úgy reagál, és kicsit fejben is lassultam. Tudom, hogy mit kellene csinálni, de már nem tudom ugyanúgy előhozni, ami kicsit bosszantó.

Az olimpia előtt azt mondta, kilenc aranyat vár. Tartja még?

Most már kevesebbet mondanék, mert beszéltem több sportolóval is a faluban. Én az úszóktól kettőt is reméltem, az egyiket Cseh Lacitól, aki ma ugyan kiesett, de én azt mondtam, hogy benne van a pályafutásában, hogy nyerjen egy aranyat - a bennfentesek szerint viszont nincs. Úgy érzem, nagyon jó magyar csapat jött össze, és van valami a levegőben, szerintem jól fogunk szerepelni.

Két magyar férfiversenyző is kijutott az olimpiára, felszállóágban van a magyar pingpong?

Örülök, hogy itt vagyunk négyen, a csapatot sajnálom, de óriási dolog, hogy az összes egyéni kvótát megszereztük. Remélem, picit több elismerést kapunk majd a jövőben, mondom álnaivan. El sem tudják képzelni Magyarországon, hogy mennyire szeretik a pingpongot más országokban. Nincs olyan hely, ahol ne lenne ezer klub, ahová le tudok menni edzeni. Jó lenne, ha ezt egy kicsit Magyarországon is megtámogatnák. Javítani kellene a sportág marketingjén, és becsalogatni a gyerekeket a nem létező pingpongcsarnokokba. Csak egy példa: amikor Bátorfi Csillával negyedik lettünk Athénban, egy edző barátnőm jelezte, hogy másnap ötven gyerek jelentkezett pingpongozni.