Mi lehetne rosszabb egy brazilnak egy gyalázatos focivereségnél?

Portugália Argentína Paciencia Rio olimpiai focitorna
Vágólapra másolva!
Bár az olimpiai futballtorna presztízse nem vetekedhet az Európa-bajnokságéval sem, egy Portugália-Argentína még a nagy sztárok nélkül is elég csalogató programnak tűnt Rióban. A meccsben nem is kellett csalódnunk, a hangulat viszont elég lapos volt, bár a brazilok így is vidáman mentek haza, annak ellenére, hogy a csapatuk nem sokkal korábban leégett. 
Vágólapra másolva!

Portugália–Argentína a riói olimpián, az egykori gyarmatosító a finoman szólva sem kedvelt szomszéd ellen. Ebből csak valami jó sülhet ki, reménykedtünk, amikor több mint 24 órával a hivatalos megnyitó előtt az Olimpiai Stadionba tartottunk, hogy megnézzük a focitorna első nagy rangadóját.

Annyi neve van, hogy követni is nehéz

Az olimpián a foci mellett az atlétika is otthonra talál majd a 2007-ben átadott, a korábbi FIFA-elnök Joao Havelange-ról elnevezett stadionban. A létesítményt egyébként az egyik riói futballklub, a Botafogo is használja, de kétszeres világbajnok védője előtt tisztelegve Nilton Santos nevén emlegeti az arénát.

A 2007-ben átadott Olimpiai Stadion jól mutat kívülről-belülről Forrás: Origo

Talán éppen ezt a latinos káoszt elkerülendő lett a játékok idejére Olimpiai Stadion a hivatalos név. Érdemi fejlesztés is volt, 47 ezerről 60 ezerre növelték a férőhelyek számát, elvégre biztosan sokan lesznek kíváncsiak, mire megy egymás ellen Justin Gatlin és Usain Bolt 100 méteren.

Van, aki nem fogta vissza magát

Ezúttal azonban a focistáknak volt jelenésük, és az elsőre nem túl bizalomgerjesztő környéket körülpásztázva gyorsan kiderült, hogy nem sokan fognak az argentinoknak szurkolni, óriási fölényben voltak a portugál, illetve brazil mezes drukkerek.

Egy Sao Paulo-mezbe öltözött brazilt arról kérdeztünk, mit jelent számára, hogy Rio rendezi az olimpiát, de a válasza meglehetősen nyersre sikeredett.

Brazíliában van egy rakás dolog, ami sokkal fontosabb lenne az olimpiánál, elég csak a korrupció elleni küzdelmet említeni" – mondta, aztán elviharzott.

Utcakép az Olimpiai Stadion környékén Forrás: Origo


Nem sokkal ezután egy német mezbe öltözött szurkoló érkezett, akinek már önmagában az öltözéke is indok volt arra, hogy megállítsuk, de arra is kíváncsiak voltunk, ő is olyan borúsan látja-e a helyzetet, mint honfitársa.

Köszönik a németeknek

"Voltak gazdasági és politikai nehézségek is, de ettől én még büszke vagyok arra, hogy nálunk lesz az olimpia. Biztos vagyok abban, hogy a sok akadályozó tényező ellenére jó kis olimpia vár ránk, és

Láttam, furán néztél rám a német mez miatt, pedig egyszerű az oka: hiába vertek minket 7-1-re a vb-elődöntőben, utána az argentinokat is legyőzték, nem hagyták, hogy Brazíliában legyenek világbajnokok. Az még a 7-1-nél is rosszabb lett volna" – magyarázta Igor.

Ilyen, amikor egy brazil német mezt húz Forrás: Origo


A stadion pazar látványt nyújtott kívülről, de nem kellett csalódni belülről sem, egyedül a lifttel akadt némi gond, az öt emelet megtétele legalább három percbe telt, de így legalább volt időnk rájönni, ki volt az a nagyon ismerős bácsi mellettünk. Mire felértünk, bevillant, hogy

az 1994-ben a brazil válogatottal vb-győztes Carlos Alberto Parreira

volt az utastársunk, aki a 2010-es vébén Dél-Afrikát irányította, majd visszavonult az edzősködéstől.

A 60 ezres stadionnak nagyjából a kétharmadát töltötték meg a szurkolók, már 80 másodperc után olléztak a portugálok passzolgatása közben, az argentinokat pedig vadul kifütyülték. Az első argentin sárgánál aztán kisebb népünnepély kezdődött a lelátón, de még ezt is sikerült felülmúlni Bruno Fernandes góljánál, csakhogy a bíró les miatt nem adta meg, egyébként tévesen.

Tíz percig lelkesedtek a nézők

A közönség nagyon pörgött, a 7. percben indult a hullám a lelátón, és a pályán is élvezetes volt a játék, a portugálok nyomtak, de az argentinoknak is volt egy komoly helyzetük, Gomez az oldalhálóba bikázott. Az első tíz perc után elmúlt az újdonság varázsa, és a szurkolók

hirtelen olyan csöndben maradtak, mintha szájzárat raktak volna rájuk.

Az első félidő közepén valaki szólhatott az argentinoknak, hogy ez itt egy tétmeccs, mert onnantól az övék volt a folytatás. A csapat legnagyobb nevének számító, az Atléticóban az előző idényben öt bajnoki gólig jutó Correát egy önfeláldozó portugál védő akadályozta meg a gólszerzésben.

Correa nem nagyon bírt a védőkkel Forrás: AFP


Cuesta fejese és Gomez kissé ügyetlen, mégis veszélyes mozdulata után is az argentinok bosszankodhattak, kész csoda volt, hogy 0-0 lett az első félidő.

Argentin kapufa után két portugál gól

A szünetben a helyi hangulatfelelős megénekeltette a szurkolókat, de utána megint visszaállt a színházi hangulat, úgyhogy aki kicsit későn ment ki vécére vagy sörért, az a nagy csöndben nem is észlelhette, hogy közben megkezdődött a második félidő.

Argentína ott folytatta, ahol abbahagyta, Calleri ziccerben a Stieber-féle emelést választotta, de a kivitelezés neki nem sikerült olyan pontosra, mint a magyar szélsőnek, a kapufán csattant a labda. A portugálok kivárása bejött, Paciencia 22-ről lőtt a bal sarokba, és a brazilok úgy ünnepeltek, mintha ők nem égtek volna le Dél-Afrika ellen.

Paciencia nagyon szép gólt lőtt Forrás: AFP


Innentől nyeregben voltak a portugálok, Salvador még elrontott egy ziccert, aztán Pite távoli és nem túl veszélyes lövését az argentin kapus, Rulli valahogy beengedte a kezei és lábai között.

A meccs összefoglalója, 1:33-nál a nagy potyával:

Pelé vagy Maradona? Nem kérdés

Ezek után még kevésbé fogták vissza magukat a brazilok, rákezdtek arra a dalra, aminek az a lényege, hogy csak Pelének van 1000 gólja, miközben Maradona a kokaint szívja, aztán még egy kis ollézással tiporták az argentin lelkeket. A végén kiderült, hogy ez tényleg az a nap volt, amikor semmi sem jön össze a kétszeres világbajnok U23-as csapatának, mert még egy üres kapus ziccert is sikerült elrontani, a brazilok pedig úgy mehettek haza, hogy ha már ők nem nyertek, legalább látták, ahogy a szomszéd szép nagyot hasal.