Kiderült a Póta, Nadal közös fotó titka

nadal póta

Póta Georgina közel volt ahhoz, hogy a papírformát borítva bejusson az olimpiai asztalitenisz-tornán a legjobb 16 közé, ám végül 2-0-s vezetésről kikapott. Nagyon tetszik neki a tágas és izgalmas olimpiai falu, az új pingpongasztalok színe és a csarnokban a szemébe vakító reflektorok viszont zavarták. De vajon miért készített közös fotót Rafael Nadallal, ha a teniszezőnek eddig még egyetlen meccsét sem nézte végig?

Nyerhető meccset veszített el, mégsem tűnik szomorúnak. Ennyire könnyedén viseli a vereséget?

Eleget stresszeltem már idáig az elmúlt hét hónapban a felkészülés során, most viszont már nincs miért izgulnom. Mindemellett hallottam a híreket, hogy mi várhat ránk Rióban, hogy gondok lehetnek a szállással, az edzési körülményekkel, de ehhez képest minden teljesen rendben volt. Igaz, nem volt párna a szállásunkon, de szereztünk.

Egyszer nyert, egyszer kikapott. Mennyire reális a riói teljesítménye?

A 32 között voltam kiemelve, így eljutottam a helyemig. Igaz, az ellenfelem 22. a világranglistán, de ez akkor is egy nyerhető meccs volt. Maximalista vagyok, és olimpián még nem voltam soha 16 között. Igaz, a következő körben Ting Ning ellen – aki szerintem meg fogja nyerni az olimpiát – nem lett volna esélyem, de jó lett volna továbbjutni, mert az azt jelentette volna, hogy a kilencedik helyen végeztem.

Forrás: MTI/EPA/Erik S. Lesser

Min ment el a győzelem?

A harmadik szetten, ez egyértelmű. Szettlabdám volt, ha azt beütöm, megvan a meccs is. Utána

láttam, hogy a lány elengedte a kezét, könnyedebben játszott,

én pedig már csak kapaszkodtam minden szettben. 7-3-ról, 7-4-ről feljöttem, de kikaptam 11-8-ra, 11-9-re ezekben a szettekben. Ez is csak azért történhetett meg, mert elérte a nyolc pontot, és megérezte, hogy megnyerheti ezeket a szetteket.

Az olimpia előtt azt mondta, nyolc közé szeretne jutni. Mennyire volt ez reális?

Mindig eggyel magasabbra teszem a lécet, mint ami a realitás. A 16 közé jutásra volt esélyem, de akár a nyolcba is bejuthattam volna egy szerencsés sorsolással, ha például a következő körben nem DINGI várt volna rám, már ha ma továbbjutok. Lin Csie ágán például esélyem lehetett volna, őt már sikerült korábban legyőznöm. Egy vb-n elképzelhetetlen lenne a nyolc közé jutás, ám itt – mivel csak két kínai és két japán indulhat – nem az. Két bravúrmeccset kell hozni, és már meg is van a negyeddöntő.

2-0-s vezetésről kapott ki

Póta Georgina 2-0-ra is vezetett, de végül 4-2-re kikapott a hongkongi Tu Hoj-kemtől, így nem jutott a 16 közé. A világranglistán 41. Póta 23. kiemeltként a második körben kapcsolódott be a küzdelmekbe, és a kínai származású kanadai Mo Zhangot (109.) 4-1-re verte. A 32 között a 2014-es ifjúsági olimpia ezüstérmese, a hongkongi Tu Hoj-kem (22.) búcsúztatta nagy csatában.

Női egyes, 3. forduló (a 16 közé jutásért):

Tu Hoj-kem (hongkongi)-Póta Georgina 4-2 (-8, -9, 12, 8, 9, 8).

Hogyan tetszett a csarnok, a hangulat, a megszokottól eltérő asztal?

A hangulat nagyon jó volt, bár néha zavart, hogy épp játszottuk a poént, és a másik asztalnál történtek miatt üvöltött a közönség. Igaz, ez sokkal jobb, mint amikor üres a terem. Azzal nem értek egyet, hogy minden évben új szabályokat, új márkákat vezetnek be, a mostani asztalt nem is ismerem, ráadásul a színe is más. Eléggé beleolvadt a környezetbe, ráadásul a reflektor is a szemembe sütött, szóval, a terem nekem nem tetszett.

Követi az olimpia magyar eseményeit?

Szeretném, bár nem tudom, mennyi jegyet kaphatok, de minél több eseményre szeretnék kijutni. Jó lenne minél több magyar sportolónak a helyszínen szorítani, Londonban csak két napunk volt erre, reméljük, most több lesz.

Milyen eseményt nézne meg a legszívesebben?

Vízilabdát – bár Pekingben azt már láttam –, de érdekel a vívás és az összes labdajáték.

A pingpong nem?

Nem fogok már bejönni a csarnokba, annyit láttam pár pingpongot, hogy mindenkinek kívülről fújom a stílusát. Na jó, az elődöntőt és a döntőt azért megnézném.

Hogy tetszenek a riói játékok a londonihoz képest?

Nem szeretem annyira Londont, mert ott sokat esik az eső, nekem pedig az eredményességem szempontjából is sokat számít, hogy jókedvem legyen, süssön a nap. Négy éve nagyon kicsi volt az olimpiai falu, itt viszont nagyon szép a környezet, mindenhol füves, van medence, jó a légkondi – a szoba, mondjuk, lehetne nagyobb. Sok a programlehetőség a riói faluban.

Forrás: Póta Georgina / Facebook

Volt egy közös képe Rafael Nadallal, és a Facebookon aláírta, hogy „Életem legboldogabb napja”. Ennyire nagy Nadal-drukker?

Erről szó sincs, még egy egész meccsét nem láttam végig. De anyu nagy Nadal-fan, míg nagyi Federerért van oda, és amikor egymással játszik a két teniszező, akkor otthon is megy a szócsata a tévé előtt. Nagyi mindig emlegeti, hogy milyen már, amikor Nadal húzogatja a nadrágját, erre persze anyu megvédi. Pekingben volt egy közös fotóm Nadallal, de akkor még nem ilyenek voltak a telefonok, mint most, és elmosódott a kép. Anyu nagyon szomorú volt emiatt, ezért most megpróbáltam ismét elcsípni Nadalt. A második riói napomon sikerült is, és elküldtem anyunak a fotót, nagyon boldog volt, bár hozzátette, hogy kicsit sötét a kép, túl barna rajta Nadal.

És miért írta ki a Facebookra, hogy ez élete legjobb napja?

Mert nagyon örültem, hogy el tudtam készíteni a fotót. Tudtam, hogy anyunak az most a mindene, hogy a képet ki tudja tenni otthon a falra. Pedig én nem vagyok olyan, hogy odarohanok, és sztárokkal fotózkodom. Na jó, azért a magyarokkal lehet, hogy fogok közös fotót készíteni, Madárral most készült egy, Cseh Lacival már van még Londonból – neki nagyon drukkolok az olimpián –, Katinkával viszont még nincsen. Szász Emesével is szívesen csinálnék, mivel övé lett az első arany, az pedig mindig nehezen jön össze, most viszont gyorsan jött az első, majd a második is.