A legpechesebb magyar olimpikon

Sidi Péter a mostani fegyverével négy éve változatlan formában versenyez

Az olimpiai érem nem akar összejönni Sidi Péter sportlövőnek, noha világbajnok, sokszoros Európa-bajnok, több világcsúcs fűződik a nevéhez és az év sportlövőjének is megválasztotta a nemzetközi szövetség 2009-ben. Egy sikerekben gazdag, mégis megpróbáltatásokkal teli pályafutás krónikája.

Viszonylag későn, 16 évesen kezdett el sportlövészettel foglalkozni a komáromi születésű Sidi Péter, aki Rióban egy ötödik helyezéssel gazdagította a magyar sportot. A tehetsége és a szorgalma mindig is megkérdőjelezhetetlen volt, az eredmények is jöttek, csak az olimpiái nem sikerültek igazán.

Négy évvel a karrierje kezdése után,

húszévesen már felnőtt országos bajnok és junior világbajnok lett,

majd a 2000-es sydney-i olimpiára már friss Eb-bronzérmesként utazott ki. Élete első olimpiáján kisöbű sportpuska fekvő testhelyzetben 13., összetettben 25., légpuskával 15. helyen végzett.

Sidi Péter a riói olimpián Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Két évvel Sydney után vb-bronzot és Eb-aranyat szerzett, szép eredményeket hozott a világversenyekről,

sőt Athén előtt világcsúcsot is döntött a légpuskásoknál,

de pechére ebben a szakágban csak világversenyen lehet hitelesített rekordot dönteni. Az eredménysor ismeretében az athéni olimpiai szereplése csalódás, sportpuska összetettben 19., fekvőben 28., légpuskával 12. lett.

A sarlóspusztai malőr

Az olimpiai kudarcok ellenére szép ívben fejlődött a pályafutása, ám Peking előtt komoly megpróbáltatás érte. 2007 szeptemberében nem értesítette a doppingellenőröket a tartózkodási helye megváltozásáról, ezért Budapesten keresték, amit korábban megadott. Csak éppen azon a hétvégén a sarlóspusztai országos bajnokságon versenyzett. Az olimpiai indulás érdekében kénytelen volt azonnal autóba ülni, de a délutáni döntőre már nem ért vissza.

Sportlövészet 101

A sportlövészet már az 1896-os első modern kori olimpia programjában is szerepelt, és mindössze kétszer, 1904-ben és 1928-ban maradt ki a műsorból. A magyar versenyzők először 1908-ban vettek részt a sportág küzdelmeiben, azóta minden olimpián szerepeltek, az 1984-est kivéve. Eddig összesen hét arany-, három ezüst- és két bronzérmet szereztek a magyarok. Az első győzelmet 1912-ben Prokopp Sándor érte el a 300 m-es hadipuska számban, míg a legutóbbit Igaly Diána nyolc éve Athénban a női skeetesek között. Az egyetlen kétszeres bajnok Takács Károly, aki 1948-ban és 1952-ben is győzött gyorstüzelő pisztolyban, míg a legtöbb érmet a korábbi szövetségi kapitány, Hammerl László szerezte. Ő 1964-ben fekvő kisöbű sportpuskában arany-, összetett sportpuskában bronz-, négy évvel később pedig fekvőben ezüstérmet érdemelt ki.

Ha rögös úton is, de eljutott Pekingbe, ahol végre összejött a pontszerző hely, légpuskával 6., kisöbű sportpuska fekvő testhelyzetben 39., összetettben 25. lett. Egyáltalán nem volt könnyű dolga. Ezekben az években többször is panaszkodott az 50 méteres fedett lőtér hiányára, ami miatt nem tud edzeni Magyarországon, holott a három olimpiai számból kettőt is 50 méteren rendeznek. Ezenkívül egy időben „napi 7-8 órás munka mellett próbáltam felkészülni”. Menedzser volt, egy nyomda megbízásából járt tárgyalni.

Sidi Péter Rióban sem tudott érmet szerezni Forrás: MTI/Kovács Tamás

A helyzete csak London előtt változott meg, azzal, hogy kiemelt sportoló lett. El is kezdett keményen edzeni, azt mondta, „amikor egy kínai napi nyolc órát edz, akkor én tizenkettőt. Ha pedig az évszázad legjobbjának választott szlovén Rajmond Debevec tízet, akkor én tizennégyet”.

Lemerült az elem

Ez a munka kifizetődött 2010-ben Münchenben, ahol világbajnok lett. Ekkor egyszerre volt vb- és Eb-címvédő. Holott itt sem ment minden problémamentesen, a verseny hajrájában lemerült az elektromos elsütőjének az eleme: „ezek az elemek nagyjából tízezer lövésre vannak hitelesítve,

mikor máskor merüljenek le, ha nem a vb-döntőben,

ott is a vége felé. A nyolcadik sorozatban már háromszor, négyszer kellett próbálkoznom, amíg végre sikerült elsütnöm a fegyvert, de bíztam benne, hogy az elem két lövésre még jó lesz. Nos, éppen ennyit bírt ki, mert a verseny után az öltözőben már nem sikerült életet lehelni belé”.

Sidi Péter készülődik Forrás: MTI/Kovács Tamás

Ekkor már egyértelműen érmet várt magától a londoni olimpián, ám ott nem várt meglepetés érte.

Ellopott F1-es kormány

A londoni olimpia kisöbű sportpuska összetett versenyében szétlövés után jutott döntőbe, ahol végül hatodik lett. Mégis pozitívan értékelte a hatodik helyét, ugyanis

tegnap a lőtérről ellopták a komplett első irányzékomat.

Egész nap ez után rohangáltam, és bár a helyi szervizcsapattól kaptam alkatrészeket, azoknak teljesen más a mérete és a súlya. Itt pedig minden milliméter és gramm számít, így teljesen szokatlan testhelyzetből kellett lőnöm”.

Ha nem tudnánk elképzelni, milyen nehéz dolga volt, Sidi egy kiváló hasonlatot is mondott: „ez olyan, mintha egy F1-es autónak ellopnák a kormányát, és egy Trabantéval helyettesítenék.” Ráadásul a döntőben külön peches volt, mert „ha a riválisok csak azt hozzák, amit átlagosan, akkor a mostani eredményemmel három-négy helyet is előreléphettem volna, de többségük most átlagon felül teljesített”.

Sidi Péter Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

A végkövetkeztetése az volt, hogy

„a konkurencia így próbált meg keresztbe tenni”,

ám a történetek ellenére úgy érezte, két-három olimpia is benne van még, amelyeken akár mindhárom számban éremesélyes lehet majd.

Ám messze volt még Rio, Sidinek London után egy évvel például azt kellett megemésztenie egy egyesült államokbeli Világkupán, hogy a 60 lövéses alapversenyen világcsúcsot döntött (631,9 kör), ám mivel az új szabályok szerint a döntő előtt törölték az eredményeket, és mindenki tiszta lappal indult, végül csak nyolcadik lett.

Kisütötte a szemét a reflektor

Aztán eljött Rio is, ahol ismét három számban indult. Légpuskában szerzett egy remek ötödik helyet, karrierje legjobb olimpiai eredményét, noha „leginkább arra kellett figyelnem, hogy lássam a céltáblát a fényviszonyok miatt, olyan erős reflektorok sütöttek szemből”.

Csak egy döntő Forrás: AFP

A másik két számában nem jutott döntőbe Rióban. A kisöbű szabadpuska fekvő számában tizedik lett, amiért „a többi puskás lövő összetenné a kezét, ha ez sikerülne neki”, pedig a megváltozott szabályok nem kedveztek neki, mivel „a régi számítással 596 kört lőttem, ami mindig döntőt ért a korábbi olimpiákon. Ez a tizedelős rendszer kicsit szerencsejáték.

Egyik lövő sem tudja megmondani, hogy miért 10,4, vagy 10,8 egy lövés,

ezek már mind tökéletesen leadott lövések, a különbség a technikán és a szerencsén múlhat.”

Így érkezett el az erősségéhez, a kisöbű szabadpuska 3x40 lövéses számához, ahol a 34. lett. Ebben lett világbajnok 2010-ben, és azóta is rendre döntős ebben a számban a nemzetközi versenyeken. Sidinek sem a térdelő, sem a fekvő nem ment igazán, végül 386 körös állóval zárta a versenyt, összesítésben 1162 körrel. „Számítottam erre. A légpuskában akartam nagyon jó lenni, ezért kicsit feláldoztam az összetettet” – nyilatkozta tömören.

Még semmi sincs veszve

A sportlövészet ugyanakkor inkább az érettebbek sportja, Sidi minden további nélkül nekifuthat a hatodik olimpiájának is, 2020-ban, Tokióban.

Ezt támasztja alá, amit egy egy korábbi interjúban mondott:

Debevec az ötödik olimpiáján, Sydneyben szerezte az első aranyérmét,

Athénban az utolsó lövésén múlott, hogy nem védte meg a címét, Pekingben bronzérmes volt, Londonnak, a nyolcadik olimpiájának negyvenhét évesen futott neki. Az első olimpiáján 21 éves volt, mint én Sydney-ben.”