Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Kiküldött munkatársunk helyszíni jelentése a XXXII. nyári olimpiai játékokról, Tokióból.
Az olaszok elleni csalódást hozó, s elvesztett elődöntő után a magyaroknak négy órájuk maradt, hogy rendezzék a soraikat a németek elleni bronzmérkőzésre. A szakvezetés cserélt: Decsi Tamás helyett Gémesi Csanád került a csapatba. Ez azt is jelentette, hogy a magyarok győzelme esetén Gémesi is biztosan kap érmet, míg ha nem cserélték volna be, akkor neki nem jut a medálból.
Szilágyi Áron volt az első vívó, aki Richard Huebers ellen lépett pástra. A háromszoros olimpiai bajnok nagy lendülettel kezdett, sorozatban négy tust ért el úgy, hogy egyet sem kapott. A stafétát 5-1-es vezetéssel adta át Gémesi Csanádnak, aki a németek Európa-bajnokával, Max Hartunggal nézett farkasszemet. Gémesi 5-5-öt csinált, azaz 10-6-os magyar vezetéssel ért véget a második asszó. Szatmári következett Wagner ellen. Szatmári hamar lerendezte a meccset, nyert 5-3-ra, ezzel összesítésben 15-9-re vezettek a magyarok. Látszott Szatmárin, hogy mekkora bizonyítási vágy van benne, nagyot ordított, amikor vége lett az asszónak.
A negyedik körben Gémesi jött Huebers ellen. Gémesi három gyönyörű tussal kezdett, ekkor már 18-9 volt az állás. A meccset 5-2-vel fejezte be a magyar vívó és ezzel a mieink 20-11-re vezettek négy asszó után. Az világosan látszott, hogyha valami nagy baj nem történik, miénk lesz a bronzérem.
Szilágyi vívott Wagner ellen az ötödik csörtében. Nagyon egyértelmű asszó volt ez is. Legalábbis az elején, amikor a magyar három tust adott sorozatban. Wagner innen jött fel, de aztán 4-4 után a magyar 5-4-el zárta le a meccset. Szatmári következett Hartung ellen. A magyar csapat szinte kegyelmi állapotban vívott. Sorban jöttek a tiszta találatok magyar oldalon. Szatmári 5-1-re verte meg Hartungot és ezzel a mieink már 30-16-ra vezettek.
A németek régen tudták, hogy semmi esélyük a bronzéremre, de az utolsó három csörtét még le kellett vívni. Gémesi következett Wagner ellen a hetedik mérkőzésen. Ez már tényleg egyoldalú csata volt, mert a magyarok úgy vívtak, mint az álom. Bár Wagner mindent megpróbált, ezért is alakulhatott ki szorosabb csörte, de ennek a végeredmény szempontjából nem volt jelentősége.
35-22-es magyar vezetésnél jött Szatmári és Huebers meccse. Szoros asszót vívott a két kardozó, de nem volt kérdés, mert a németek ezt a hátrányt már nem tudták ledolgozni. A felszabadultan vívó magyarok 40-26-nál kötöttek be az utolsó meccsre, amelyet Szilágyi Áron vívott Hartung ellen. Hartung a lehetetlennel próbálkozott, amikor 6-0-ra elhúzott. Még mindig 8 tussal vezettek a magyarok, de azért el kellett kezdeni koncentrálnia Szilágyinak.
(Mondjuk az sem mindennapos, hogy Szilágyi ellen valaki 6-0-t csinál.)
Gyorsan jött két Szilágyi-tus, nyugodtabbak lettünk. Aztán idegesek, mert Hartung nem akart veszteni. Már 2-10-nél tartott. Összesítésben még mindg 6 tus volt az előnyünk. Aztán csak négy. Kezdett a helyzet meleg lenni. Szilágyi - tőle szokatlan módon - lekapta a sisakját és reklamált. Hartung 14-3-ra vezetett. Majd valahogy összejött a 44. magyar találat. Innen már nem lehetett veszteni. A zsűri minden találat után videózott, káosz volt a meccs. 44-40 után azonban Szilágyi pontot tett az ügy végére. Bár Hartung 14-5-re megverte Szilágyit, szerencsére ez nem számított.
A magyar kardcsapat tehát 25 év szünet után nyert újra érmet olimpián. Legutóbb 1996-ban, Atlantában nyertünk ezüstöt, most Tokióban egy bronzot. Bár a fiúk aranyért jöttek, ez most nem sikerült. Ennek ellenére csak az elismerés hangján szólhatunk a teljesítményükről.
