Társoldalunk:

Tóth Krisztián: Aki elsőre megcsinálja, az klasszis. Én a bajnok vagyok

2021.07.28. 14:40

Tóth Krisztián a tokiói olimpia cselgáncstornáján a 90 kilogrammosok között legyőzte a vigaszágon a holland Noël van 't Endet, majd a bronzmérkőzésen a vb-ezüstérmes versenyző egy gyönyörű válldobás után aranyponttal győzte le az orosz Mihail Igolnyikovot, ezzel pedig bronzérmet nyert az ötkarikás játékokon. A bronzcsata után a 27 éves cselgáncsozó percekig sírt a vegyeszónában, majd elárulta, hogy a riói olimpia kudarca után meg kellett érnie arra, hogy ilyen teljesítményt tudjon letenni az asztalra.

Kiküldött munkatársunk helyszíni jelentése a XXXII. nyári olimpiai játékokról, Tokióból.

Tóth Krisztián érkezése előtt Pánczél Gábor, a cselgáncsozók szövetségi kapitánya elmondta, azt ígérte a friss bronzérmesnek az olimpia előtt, hogy ha érmet szerez, neki adja az BMW márkájú motorját.

„Az első junior világbajnokságán azt ígértem neki, ha érmes lesz, neki adom bármelyik órámat. Aztán egyszer csak ment a harmadik helyért, és akkor esett le, hogy mit ígértem neki. Mondtam magamban, ez tuti a legszebbet fogja választani. Akkor végülis kikapott egy orosztól, mert idősebb és rutinosabb volt, így az órám megmaradt. Most viszont felajánlottam neki a BMW-et, de még le kell vizsgáznia, anélkül nem adom oda neki. Ott lesz a garázsomban, arra én többet rá nem ülök már" – mesélte boldog a szövetségi kapitány, akinek az ígéretére nem is emlékezett Tóth Krisztián, aki a bronzérem mellett egy motor büszke tulajdonosa lett.

Tóth Krisztián és edzője, Pánczél GáborForrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Pánczél Gábor végezetül elmondta, hogy a cselgáncstornán nem a bronzmeccs volt a legnehezebb, hanem a japán Mukaj Sojcsiro elleni.

„Krisztián ifi korában vert utoljára japánt a budapesti ifi-vb-n. És egy japánt megverni judóban mindig nagy szó. Olyan, mint amikor egy pingpongozó kínait ver. És mivel az a meccs a legjobb nyolc előtt volt, kritikus pontja volt a napnak. Borzasztó nehéz meccs, japán ellenféllel, itt Tokióban. Azt megoldotta, onnantól már úgy volt vele, ha lúd legyen kövér" – tette hozzá a szövetségi kapitány, aki ezt követően percekig ölelgette a zokogó Tóth Krisztiánt, aki sokáig nem tudott megszólalni.

„Kérdezzetek, mert magamtól nem tudok mit mondani. Boldog születésnapot édesapámnak és egy barátomnak, mielőtt elfelejtem. Édesapámnak azt ígértem, hogy éremmel jutalmazom és azt kívántam neki, hogy éljen még száz évet egészségben, boldogságban" – kezdte Tóth Krisztián.

Tóth krisztián elérzékenyült a bronzmeccs utánForrás: AFP/Franck Fife

„Leírhatatlan ez az egész. Az egész napom egy csoda volt. Gondolkodtam rajta, hogy ha nem nyertem volna érmet, akkor is óriási élménnyel gazdagodtam volna. Óriási tapasztalatokat szereztem, pláne a riói olimpia után végképp. Rengeteg segítséget kaptam a családomtól, a szakemberektől, az MTK-tól, amely befogadta az egész szakosztályunkat és támogat, hogy ezekért a pillanatokért éljünk. Nagyon hosszú a sor, és remélem, hogy ezzel kicsit viszonozni tudtam azt a sok segítséget, amit adtak nekünk" – folytatta az olimpiai bronzérmes cselgáncsozó, aki öt évvel ezelőtt, a riói olimpián való korai kiesése után emlékezetes nyilatkozatot tett.

Tóth Krisztián mondandójának az volt a lényege, hogy Magyarországon semmi sem felel meg az embereknek, majd azt is elismerte, hogy újoncként agyonnyomta őt az olimpia.

"Ehhez meg kell érni. Aki ezt elsőre meg tudja csinálni, az a klasszis. Én meg csak a bajnok vagyok, aki ment az úton, és próbálta behozni azokat a dolgokat, amikben hátrébb van, mint egy klasszis. Óriási dolog, hogy ez a második olimpiámra összeért. Rengeteg tapasztalat, milliónyi küzdelem kellett ahhoz, hogy ez összejöjjön. A feleségemnek és a családomnak is rengeteget köszönhetek. A főzés, a diétás ételek, amiket csináltak, hogy ne száz kilóval jöjjek az olimpiára, csak kilencvennel. Nem ment volna ez egyedül. Ehhez a sikerhez minden olyan apró dolog kellett, amiből sok nincs is fejemben. Összeállt, ez a legjobb szó rá" – tette hozzá a magyar csapat 496. nyári olimpiai érmét szerző Tóth Krisztián, aki megköszönte a csapattársainak is a rengeteg segítséget, mert az edzések nélkül nem érkezett volna csúcsformában az olimpiára.