Kiküldött munkatársunk helyszíni jelentése a XXXII nyári olimpiai játékokról, Tokióból.
A magyar női vízilabda-válogatott az elmúlt három olimpián háromszor végzett a negyedik helyen. Azaz 2008-ban, 2012-ben és 2016-ban is bejutott az elődöntőbe, de aztán az utolsó két mérkőzést rendre elvesztette.
Tokióban eljött a negyedik lehetőség és mindenki nagyon bízott abban, hogy ezúttal sikerül bejutni a fináléba.
Oda, ahol a címvédő Egyesült Államok várta az ellenfelét. Az USA csapatát a csoportmeccsek során legyőzte a magyar együttes, most viszont nem az amerikaiak, hanem a spanyolok voltak az ellenfelek az elődöntőben. Azok a spanyolok, akikkel a 2012-es londoni olimpia óta öt világverseny elődöntőjében játszottunk és mind az ötször kikaptunk. Ennek a sorozatnak is meg kellett szakadnia tehát.
Az első ráúszásnál mi hoztuk el a labdát. Aztán egy pillanat alatt látszott, hogy mindkét csapatot nyomasztja a tét, mert rengeteg helyzet maradt ki.
Az első gólt a spanyolok szerezték Anna Espar Llaqulet révén, aki középről vette be Magyari Alda kapuját.
Nagyon ideges volt a magyar csapat, minden helyzetünk kimaradt. Az emberelőnyök sem mentek be. Nem úgy a túlsó oldalon, ahol Bea Ortiz már a második spanyol gólt lőtte. Ezzel az ellenfél 2-0-ra vezetett. A magyarok legjobbja ezekben a percekben a kapus, Magyari Alda volt. A támadójáték viszont nem akart összeállni. Az első negyed úgy pergett le, hogy a magyarok nem lőttek gólt.
Bíró Attila szövetségi kapitánynak rendet kellett tenni a fejekben,
hogy a folytatásban magára találjon a csapat. A védekezés a második negyed elején már összeállt, többször is a blokkban akadt el a labda, de a támadásainkban nem volt erő. Valószínűleg az hiányzott, hogy valaki megtörje a jeget és megszerezze az első gólunkat. Ehelyett megkaptuk a harmadikat is. Anna Espar Llaqulet másodszor volt eredményes. 0-3, ez már sok volt Bíró Attilának, aki időt kért. Ez végre megtörte a jeget és a 12. percben Szilágyi Dorottya góljával 1-3 lett az állás.
Sajnos azonban ez sem hozta meg várt áttörést, mert a spanyolok mi gólunkra kettővel feleltek, s 5-1-re elhúztak. A szenzációsan játszó Anna Espar Llaqulet már a harmadik gólját szerezte, majd Forca góljával már négy góllal vezetett Spanyolország.
Bíró Attila időt kért. "Lőj egy egészségeset" - adtak egymásnak hasznos tanácsot a magyar lányok.
Maradt bő egy félideje a magyar válogatottnak csodát tenni. De a második negyednek itt még nem volt vége. És milyen jó, hogy nem volt vége, mert a lefújás előtt még egy magyar gól belefért: Illés Anna szűkítette a két együttes közötti különbséget.
A harmadik negyed magyar góllal indult. Szilágyi Dorottya értékesített egy emberelőnyt, ezzel 3-5 volt az állás, de a spanyolok gyorsan válaszoltak. Sajnos nem sokáig örvendezhettünk, mert a 2004 októberében született Ruiz gyönyörű gólja visszaállította a háromgólos különbséget. Ezek után végre nekünk is fújtak a bírók,
kaptunk egy ötméterest, amelyet Keszthelyi értékesített,
s ezzel 4-6 lett az állás. Ahhoz képest, hogy a spanyolok néggyel is vezettek már, ez kifejezetten kedvezőnek tűnt.
A következő magyar emberelőny kimaradt, mert Szilágyi a felső lécre lőtte a labdát. A túloldalon viszont érkezett a spanyol gól Ruiz révén. Volt bajunk elég. Hát még akkor, amikor a nap legszebb támadását vitték véghez a spanyolok, akik szinte megszárították a levegőben a labdát, majd Garcia közelről húzta be.
A magyar csapat teljesen széteső játékot produkált.
Rá sem lehetett ismerni arra az együttesre, amely a csoportmeccsek során legyőzte az USA csapatát. 4-8-as állásnál ért véget a harmadik negyed, azaz szinte reménytelen helyzetben voltunk.
A negyedik negyed elején hiába hoztuk el a labdát, megint kimaradt a támadásunk. Aztán összekaptuk magunkat és két góllal zárkóztunk. Az ötödiket Keszthelyi Rita, míg a hatodikat Vályi Vanda lőtte be. Ezzel is csak 6-8 volt az állás, de legalább megint felcsillant a remény. De amíg rendre a kapufát találtuk el, addig mindez csalfa remény maradt.
Az idő pedig vészesen fogyott. A spanyolok sem tündököltek ekkor, de két góllal vezettek. Mivel a magyarok összes támadása elhalt a kezeken, nem lehetett más a vége, csak vereség. A látottak alapján a spanyolok teljesen megérdemelten nyerték meg az elődöntőt.
A mieinknek semmi esélyük nem volt a győzelemre. A végeredmény 8-6 a spanyolok javára.
A szombati bronzmérkőzésen a magyar csapat az oroszokkal játszik. Ahhoz, hogy érmet nyerjen a csapat óriási változásra lenne szükség. De azt is írhatnám: még egyszer nem lehet ennyire rosszul játszani.