Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Kiküldött munkatársunk helyszíni jelentése a XXXII. nyári olimpiai játékokról, Tokióból.
1992-ben, amikor a nyári olimpiák történetében először tette be a lábát a Dream Teamnek nevezett amerikai NBA-sztárokkal teletűzdelt férfi kosárlabdacsapat az olimpiára,
a férfi kosárlabda olimpiai döntő a legnézettebb események közé tartozott
és egy egyszerű mezei újságíró, akinek a csapata nem volt érdekelt a döntőkben, jó eséllyel be sem jutott erre az eseményre. A sok az eszkimó, kevés a sajtóhely jegyében a NOB kiemeltté tette az eseményt, ezért aztán mindenki nagyon boldog volt, aki valahogy beverekedte magát a döntőre.
A 2021-es tokiói olimpia ebben a tekintetben is más volt. Néhány nappal ezelőtt - általános meglepetésre - a NOB úgy döntött, hogy eltörli az esemény kiemelt jellegét, azaz bárki pályázhatott a sajtójegyekre. Így aztán elmondható, hogy ennyire könnyen az olimpiai férfi kosárlabdatorna döntőjére még soha nem lehetett bejutni, és tartok tőle,
a mostani tényleg egyszeri alkalom csupán.
Persze ez az amerikai csapat - amely már az olimpiai felkészülés során is meghökkentő vereségeket szenvedett el, többek között Nigériától és Ausztráliától - már régen nem az volt, mint a dicső elődök együttese. Az 1992-es Dream Team I. veretlenül nyerte meg az olimpiát. Ugyanez volt a helyzet az 1996-os atlantai, a 2000-ben, Sydneyben megrendezett játékokon is. Habár Sydney-ben az elődöntőben már rezgett a léc, hiszen a litvánok ellen csak 85-83-ra nyert az amerikai csapat.
2004-ben, Athénban aztán váratlan dolgok történtek. Az USA Team a csoportjában csak a negyedik helyen jutott tovább (Puerto Rico 92-73-ra, Litvánia pedig 94-90-re győzött ellenük), majd az elődöntőben az argentin csapat - amely Athénban olimpiai bajnok lett - legyőzte az amerikai válogatottat.
2008-ban Pekingben, 2012-ben Londonban és 2016-ban Rióban ismét egy 100 százalékos teljesítménnyel megnyert olimpia következett az amerikai válogatottnak,
azaz az utóbbi három olimpia nagy amerikai dominancia jegyében telt el.
A világ nagy része egy Szlovénia-Egyesült Államok döntőben reménykedett, már csak azért is, mert mindenki megnézte volna a szlovénok legnagyobb sztárját, Luka Doncicot az amerikai csapat ellen. Ez a párosítás azonban Tokióban nem jött össze, mert a francia férfi válogatottat nem érdekelte a világ kívánsága: az elődöntőben a francia csapat legyőzte a szlovénokat. Doncicnak a válogatottal ez volt az első veresége, ki is borult a meccs végén rendesen. Szidta a FIBA-t, a bírókat, meg mindenkit, aki éppen eszébe jutott.
Az amerikai válogatott semmiképpen sem érdemli meg a Dream Team 8 jelzőt, már csak azért sem, mert ez az együttes tényleg nagyon messze van attól, amit a világ 1992-ben, de még 1996-ban is tátott szájjal csodált. Akik látták az Egyesült Államok-Ausztrália elődöntőt, tudják, hogy az USA csapata egy ideig
egykedvűen nézte, ahogy az ausztrálok szinte szétszaggatják magukat,
majd amikor már 15 ponttal is vezetett az ausztrál együttes, kiadták a jelszót, hogy akkor kosarazzunk egy kicsit. Onnantól kezdve már nem volt esélye az ötödik kontinens válogatottjának, az amerikaiak meg besétáltak a döntőbe.
Nézzük akkor most a két csapat útját a fináléig. Mindjárt azzal kell kezdeni, hogy a két együttes a csoportmeccsek első körében már találkozott egymással
és július 25-én a franciák nyertek 83-76-ra.
A torna során a franciák amúgy eddig veretlenek, az USA pedig ezt az egy vereséget gyűjtötte be. Az amerikai csapat Iránt 120-66-ra, Csehországot 119-84-re verte meg. A franciák 97-77-re nyertek a csehek ellen, és 79-62-re verték Iránt. A két együttes útja innen elvált egymástól. A negyeddöntőben a francia csapat 84-75-re verte meg az olaszt, míg az amerikai 95-81-re a spanyolt. Az elődöntőben a franciák egyetlen ponttal (90-89) múlták felül a szlovénokat, az USA Team pedig 97-78-ra Ausztráliát. Így jött tehát össze a Franciaország-Egyesült Államok döntő Szaitamában.
Helyi idő szerint 11.30-kor (természetesen ezt a lehetetlen kezdési időpontot is az NBC találta ki) megkezdődött az olimpiai döntő. A himnuszok alatt az amerikai játékosok egyetlen pillanatra sem álltak meg, volt, aki zsebre dugott kézzel rágózta végig a két ország himnuszát.
Az amerikai csapat Lillard, Durant, Holiday, Adebayo, Booker kezdővel állt fel, a franciák Batum, Yabusele, Fournier, De Colo, Gobert kezdővel.
Az első kosarat Gobert révén a franciák szerezték, Holiday villámgyorsan egyenlített. Az amerikai csapat rendületlenül próbálkozott a triplákkal, de ezek mind kimaradtak. Amikor azonban Durant egyedül tört be, nem tudták feltartóztatni. Amikor a 6. percben Fournier sikerrel értékesített egy triplát, s
a francia csapat 10-4-re vezetett, Gregg Popovich, az USA Team edzője időt kért.
Egyre látványosabb lett a játék, a francia Gobert zsákolása igazán élményszámba ment. Az amerikai csapat is felébredt, bár még mindig a franciák vezettek 12-8-ra. Egészen furcsa volt ezt a döntőt szinte néma csendben nézni, habár ez volt az az esemény, amelyen talán a legtöbben voltak: a nézőtéren több száz helyi önkéntes ült, s nézte a két csapat játékát. A franciáknál a Utah Jazz játékosa, Gobert vitte a prímet, a másik oldalon Kevin Durant, aki a 9. percben egy triplát értékesített, és ezzel az amerikai csapat egyenlített. Majd Nicola Batum egy hárompontos dobás közben szabálytalankodott, Durant ezt a három büntetőt is bevágta, s máris 18-15-re az Egyesült Államok vezetett. Erre Luwawu válaszolt egy hármassal -
tényleg szenzációs volt a meccs.
Jayson Tatum szintén bevágott egy hármast, s ezzel ért véget az első negyed, na meg 22-18-as amerikai vezetéssel. Kevin Durant az első 10 perc alatt 12 pontot szerzett.
A kezdeti bizonytalanságok után az amerikai csapat egyre magabiztosabban dobott és fokozatosan húzott el. Middleton hármasával már 28-20-ra vezettek, a francia csapat teljesen tanácstalan volt ezekben a percekben.
Adebayo álompasszt adott Durantnek, ő úgy zsákolta be, ahogy a legnagyobbak tudják.
Már 9 ponttal, 33-24-re vezettek az amerikaiak, míg a másik oldalon csak Fournier volt az, aki egyedül tartani tudta a francia csapatot. A Bostonban játszó kosaras tényleg a hátán vitte a sötétkék mezeseket. Ám egymaga képtelen volt versenyre kelni az amerikaiakkal. Durant újabb triplája után 38-26, s Durant már 18 pontnál járt. Az ő nagy meccse volt eddig ez az olimpiai döntő.
Innentől kezdve az volt a kérdés, hogy a francia csapatban van-e annyi erő, hogy ledolgozza ezt a hátrányt. Gobert egy látványos zsákolással jelezte, hogy ő a maga részéről még nem adta fel a küzdelmet. Ezzel újra közte tíz volt az állás (39-29 az amerikai csapat javára), miközben a franciák támadásait csak szabálytalanságok árán tudta megállítani az amerikai válogatott. Apró pici büntetőkkel jött feljebb Franciaország, és a 18. percben már 7 pont volt csak a különbség.
Gregg Popovich időkérése után az ősz mester oda sem ment a játékosaihoz, akik csak egykedvűen ültek a székeken, miközben Popovich saját edzői stábjával beszélgetett.
Majd amikor már csak 10 másodperc volt hátra az időkérésből, a legnagyobb nyugalommal húzta oda a széket a játékosai elé, ráült és magyarázni kezdett. Az időkérésre amúgy szüksége volt az amerikai csapatnak, mert a franciák 5 pontra zárkóztak fel. Gobertnek dobás közben ütöttek oda, de a bírók nem adták meg a kosarat - a francia csaknem agyvérzést kapott dühében. Az első félidő 44-39-es amerikai vezetéssel zárult - semmi sem dőlt el tehát.
Vajon tovább szorongatja-e a francia csapat az amerikait? Ez volt a folytatás nagy kérdése. Yabusele egy triplával nyitott, ezzel két pontra jött fel a francia válogatott (42-44), s mintha ez ébresztette volna fel Popovich együttesét. Durant újabb duplájával 51-45, majd Holiday erőszakos betörése után megint 8 pont volt a különbség. Durant ekkor elhelyezett egy triplát, ezzel már 26 pontnál tartott, s egyetlen pillanat alatt megnyugtató előnyt épített fel az amerikai csapat.
Durant repült be egy zsákoláshoz, de Gobert elég csúnya mozdulattal ütötte meg a levegőben - ez volt a döntő legcsúnyább jelenete. Majd Gobert egy zseniális zsákolással mutatta meg, hogy a játékban is van olyan jó, mint a szabálytalanságokban. Nem hagyta magát a francia csapat, és ez nagyon jót tett a döntőnek. Yabusele triplájára triplával feleltek az amerikaiak, s 65-55-re vezettek. Csak azt nem tudta az ember eldönteni, hogy az USA együttese vajon hány százalékon pörgette magát ezen a mérkőzésen?
Voltak pillanatok, amikor úgy tűnt, hogy ez a fordulatszám a maximumhoz is közelít. A harmadik negyed utolsó két perce ilyen volt, a két francia hibát könyörtelen amerikai bosszú követett. Elképesztő látványos volt ekkor a támadójátékuk Durantéknak. 2.4 másodperc volt hátra a harmadik negyedből, amikor a franciák oldalról jöhettek, és ebből a reménytelen helyzetből is kihoztak egy triplát Batum révén. Az utolsó szünetet az amerikai csapat 8 pontos vezetésével kezdték meg a csapatok.
Most vagy a 11.30-as kezdés nem ízlett az USA Teamnek, vagy egyszerűen képtelenek voltak a magasabb sebességi fokozatukat tartósítani. A franciák pedig megérezték a vér szagát. Batum kosarával 6 és fél perccel a vége előtt megint 6 pontra jöttek vissza. Ekkor Popovich időt kért, majd a francia Luwawu támadóhibát követett el. De a következő támadásnál a gallok egy triplával két pontra jöttek fel. Elképesztő. Ez megint jeladás volt az USA számára, mert 20 másodperc alatt csináltak egy 5-0-s szakaszt. Öt perc sem volt már hátra, 77-70-re vezetett az amerikai csapat, aztán már 79-70-re, mert Lillard is beköszönt.
Azért ezekből a pillanatokból látszott, hogy az USA játékosai elképesztő tudással rendelkeznek, a kérdés már csak az volt, hogy miért nem tudják ezt a teljesítményt tartósítani.
Jayson Tatum is fantasztikus dobóformába lendült, már 19 pontnál járt, s amikor bevágott egy hármast, 82-72 lett az állás.
Innen pedig már nem volt visszaút a franciáknak. Akkor sem, ha az utolsó pillanatig nyílt és élvezetes volt a csata. Ugyanis - a meccs folyamán ki tudja hányadszor - megint feljöttek a gallok, és 10 másodperccel a vége előtt 85-82 volt az állás. Az amerikai csapatnak megint időt kellett kérnie. De ezt a 10 másodpercet már kihúzta valahogy a címvédő, és 87-82-re megnyerte a meccset. Az Eurosport felvétele a döntőről:
Hatalmas elismerés illeti az európai csapatot, amely végig méltó partnere volt az amerikai válogatottnak. Ez a méltó partnerség azonban most csak az olimpiai ezüstéremre volt elegendő. Minden más ellenféllel szemben ez aranyérmes produkció lett volna.
Férfi kosárlabda olimpiai döntő: Franciaország-Egyesült Államok 82-87 (18-22, 21-22, 24-27, 19-16).
