68 gólt kaptak, lelkesek maradtak

Miközben a magyar férfi jégkorongsport története eddigi csúcspontjánál jár, A csoportos világbajnokságra készül, téli olimpiai részvételre is esélyes, addig a női szakágról vajmi kevés információhoz juthat a rajongó. Pedig tény, évek óta létezik a szebbik nem bajnoksága, s ha valakinek még be is ugrik az UTE-Marilyn, vagy az FTC Stars neve, azt biztosan kevesen tudják, a 2008-2009-es bajnokságban már hat csapat indult el. Legfrissebbként a Miskolci Démonok, akik tudják, első évben meg kell fizetniük a tanulópénzt.

Megkerestük a csapat vezetőjét, a Miskolci Démonok alapítóját és egyetlen kapusát, Veréb Anitát is.

A szociológus hölgy büszke a csapatra, s biztos abban, hogy jövőre is nekivágnak a bajnokságnak.

"Nem voltam jégkorongrajongó. Korcsolyázni kezdtem, s mivel ott edzettek a fiúk, megtetszett a sportág. Gondolkodtam, hogyan lehetne beszállni, de Nagy András, aki a Jegesmedvék másodedzője volt elmondta, csakis akkor van esélyem, ha női csapatban szerepelek. Felvettem a kapcsolatot az Újpest női csapatának kapitányával, ő sokat segített az indulásban. Így aztán egy csütörtökön toborzólapot tettem ki a csarnokba, vasárnapra már volt is 7-8 jelentkező" - mondta Anita.

Kattintson a képre a galériáért!

- Mennyien voltatok az első közös beszélgetésen?
- Talán tízen lehettünk, megbeszéltük, hogy kell még egyszer ennyi ember. Körülbelül egy hónap telt el, kerestem edzőt, s 2007. március elsején már jégen edzettünk. Ekkor még csak két játékosnak volt felszerelése, egyikük kisfia jégkorongozott, s a szerelés jó volt az anyukára is.

- A csapat keretét böngészve feltűnt, mindössze egy kapusotok van...
- Sajnos csupán én maradtam. Ezért úgy alakítom a mindennapjaimat, hogy a mérkőzéseken ott lehessek, hiszen mégiscsak felelősséggel tartozom a csapatért. Eddig egyszer fordult elő, hogy betegen védtem, így tíz percre egy mezőnyjátékos ugrott be helyettem, amíg kicsit pihentem.

- Akadnak még érdeklődők?
- A keret gyakorlatilag kialakult, de például most is jött egy új lány. 20-an vagyunk, három sorral tudunk felállni, a legfiatalabb játékosunk 13 éves, de neki sem volt probléma a játékengedély megszerzése.

- Vannak nézőitek is?
- Persze, Miskolcon legutóbb száz néző előtt játszottunk.

- Eddig sok sikerélmény nem ért benneteket. Nem bántátok meg, hogy belevágtatok a nagy kalandba?
- Nem. Igaz, a legutóbbi 68-0-s vereség után úgy jöttünk haza, hogy "Úristen, hogy hoztuk ezt össze, hiszen előtte csak 39-0-ra kaptunk ki az Újpesttől." Mindig lelkesek vagyunk, tőlünk a bajnokság során nem ment még el ember, mert megunta volna. Akivel beszéltem, azt mondta, minden csapat így kezdte, ez évről évre javulni fog.

- Ha már szóba hoztad, kapusként hogy élted meg a 68 gólt?
- Ideges típus vagyok, a 68 gólt túlzónak éreztem. Sajnos minden mérkőzésünkön a második harmadban vagyunk a leggyengébbek, Újpesten szörnyű volt látni, ahogy bedobás után kapura vezették a korongot, s gólt lőttek. Majd ismét bedobás, rávezetés, gól... De ettől még ugyanolyan lelkesen jöttem le a jégről, mint máskor.

- És amikor gólt lőttetek?
- A dunaújvárosiak ellen 20-2 lett a végeredmény. A góljainknál hatalmas ujjongás volt, edzőnk azt mondta. "Lányok, úgy jöttök le a jégről, mintha győztetek volna!"

- Mit gondolsz, jövőre is elindultok a bajnokságban?
- Igen!