Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huMeghalt Sterbinszky Amália, a magyar kézilabdasport egyik legnagyobb alakja. Sterbinszky olimpiai bronzérmes volt, nyert BEK-et. Budapesten lett világbajnoki ezüstérmes, de az olimpiai arany lehetőségétől megfosztották.
Sterbinszky Amália Hajdúszoboszlón született, átlövő- és irányítóposzton is szerepelt. Kézilabdázott Debrecenben, 1969 és 1972 között a Ferencváros, 1973 és 1982 között pedig a Vasas SC csapatában játszott – itt érte el a legnagyobb sikereit. 1982-ben Bajnokcsapatok Európakupáját (BEK) nyert a Vasassal, de kétszer volt még döntős csapat tagja. A bajnokságot 11, a Magyar Népköztársasági Kupát hét alkalommal nyerte meg. Az élvonalban ötször volt gólkirály, az év magyar női kézilabdázójának háromszor választották meg.
Fotó: Facebook/Vasas
Miután távozott az angyalföldiektől, Dániában telepedett le, az IF Helsingör színeiben kétszer lett dán bajnok, 1984-ben tagja volt a világválogatottnak. Később edzőként a skandináv ország junior és felnőtt válogatottjánál is tevékenykedett. 1986-ban a Vasas SC Örökös bajnoka lett, 2006-ban pedig megkapta az Aranygyűrűt. 2019. szeptember 21-én pedig felavatták a Fáy utcában a Sterbinszky Amália kézilabdacsarnokot.
A Vasasban érte el a legnagyobb sikereket
„Egy évet a csapattal edzettem, csak nem játszhattam az átigazolási szabályok miatt. Eleinte kicsit szorongtam, új volt a környezet, még akkor is, ha a válogatottból már sokakat ismertem. Féltem, hogy nem tudok majd beilleszkedni és két szék között a pad alá esem, de így utólag elnézve ez teljesen alaptalan volt, és minden a lehető legsimábban ment” – mondta egy interjúban a 65. születésnapja alkalmából.
„A csúcs az 1982-es BEK-győzelem volt, de így utólag számomra legalább ekkora siker, hogy folyamatosan bizonyítottuk, hogy mi vagyunk a legjobbak” – mondta korábban. „Gyakorlatilag tíz éven keresztül topon tartottuk a Vasast, nem voltak nagy hullámzások, a végén mindig mi nyertük a bajnokságot. Én ezt gondolom igazán történelmi tettnek.”
Sterbinszky Amália a Fradival egyszer, az angyalföldi klubbal tízszer lett magyar bajnok, a válogatottban 250 alkalommal szerepelt.
1982 varázslatos év volt
Sterbinszky Amália a magyar válogatottal 1971-ben, 1975-ben és 1978-ban is világbajnoki bronzérmes lett, az olimpián 1976-ban szintén bronzérmet nyert, majd 1980-ban negyedik helyezett lett, de az 1982-es év mindent vitt. Török Bódog irányításával az 1976-os montreali olimpián bronzérmet nyert az együttes, majd két évvel később a csehszlovákiai világbajnokságon is a harmadik helyet szerezte meg. Az 1980-as olimpia negyedik helye után a hazai vébé ismét azzal kecsegtetett, hogy a jó szerepléssel (azaz a dobogóval) kvalifikálhatja magát együttesünk a Los Angeles-i játékokra.
A várakozást az is fokozta, hogy 1982-ben a Vasas megnyerte a Bajnokcsapatok Európa Kupáját, ez a csapat adta a nemzeti együttes gerincét is, hiszen ott volt a keretben többek között Angyal Éva, Rácz Marianna és Sterbinszky Amália is.
Ma már az is legendás, ahogy a Vasas megnyerte a BEK-et.
A Vasas játékosai 25-20-as vereséggel tértek haza Kijevből, a BEK-elődöntő első felvonásáról, így félig-meddig már elsiratták a továbbjutást. Nem véletlenül, hiszen a szovjet sztárcsapat, a Szpartak 1970 és 1981 között nyolcszor nyerte meg a serleget, mumusa volt az angyalföldieknek. A csapatnak új edzője volt, Csík Jánost a hazai vb előtt elvitték szövetségi kapitánynak, és egy 27 éves szakembert szerződtettek helyette. A trénernél négy évvel volt idősebb a csapatkapitány, Sterbinszky Amália. Az edzőt Mocsai Lajosnak hívták.
Fotó: Németh Ferenc / MTI Zrt. Fotóarchívum
A legenda szerint a visszavágó előtt az első edzésen képtelenség volt a csarnok parkettáján megállni, úgy csúszott. Mint kiderült, azért, mert táncversenyt rendeztek rajta. A társaság azonnal takarítókat kért, de Mocsaiék kivártak. Az volt a terv, hogy a csapat egy hét alatt hozzászokik, a szovjetek meg csak csúszkáljanak.
A terv bevált. A Vasas a 12. percre ledolgozta a hátrányát, a Szpartak (és a világbajnokságon is a szovjet csapat trénere), Igor Turcsin őrjöngött, majd 22-15-ös sikerrel jutott a Vasas a döntőbe, ahol az idegenbeli 21-24 után a Vasas 29-19-re intézte el a Radnicski Beogradot.
A világbajnoki csoportmérkőzések során az Egyesült Államokat 22-4-re, a norvégokat 24-18-ra vertük, majd a nagy rivális NDK-val 17-17-es döntetlent játszottunk, egy pontot vittük magunkkal a vb utolsó fázisába, ami egy hatos döntőt jelentett akkor.
Az akkor még létező Budapest Sportcsarnokban öt napon keresztül tízezer néző volt a magyar csapat meccsein.
Csehszlovákia ellen 20-17-re nyert a válogatott, majd Dél-Korea következett (31-25). A december 10-i, pénteki, Jugoszlávia elleni összecsapás aztán döntőnek bizonyult. Hiába játszottunk jól, öt hétméterest és legalább annyi ziccert hibázva kikaptunk, 17-16-ra. Ekkor eldőlt, hogy az ezüstérem lehet a legtöbb, amit kihozhatunk ebből. Az utolsó napon Jugoszlávia és az NDK erejéből egy 17-17-es döntetlenre futotta. Ha a jugoszlávok nyernek, világbajnokok. Az utolsó másodpercben gólt is szereztek, de a norvég játékvezetők szerint időn túl volt. A lefújáskor eldőlt, hogy az aranyérem a szovjeteké lesz, miénk pedig a negyedik hely vagy ha nyerünk, akkor az ezüstérem. A világbajnokság utolsó meccse a Magyarország-Szovjetunió meccs volt, 15-13-ra nyertünk. Bár a magyar és a jugoszláv együttes pontazonossággal végzett, szerencsénkre még nem az egymás elleni eredmény számított, hanem a gólkülönbség.
Fotó: MTI/Németh Ferenc
A szovjetek elleni, utolsó meccsen az 57. percben 14-13-as magyar vezetésnél eladtuk a labdát, de Őriné, a magyar kapus földöntúli védett egy lövést. Az ellentámadásunk 2 és fél percig tartott, Gódorné még lőtt egyet, hogy biztosan miénk legyen az ezüstérem. A világbajnok szovjetek lehajtott fejjel ácsorogtak, a világbajnoki címük ellenére nagyon csalódottak voltak, de minket ez nem érdekelt, Sterbinszky Amália a levegőbe dobta a labdát, Gódorné Nagy Mariann a kezdőkörben a földre rogyva zokogott.
A VIII. női kézilabda világbajnokság utolsó meccse után óriási ünneplés vette kezdetét a Budapest Sportcsarnokban és az egész országban. Milliók ültek akkor a tévékészülékek elé, a játékosok közül Gódorné Nagy Mariann, Angyal Éva, Sterbinszky Amália és a többi lány az egész ország kedvence volt akkor.
A világbajnokság végén a zseniális képességű Sterbinszky Amáliát egy trónra ültették és a játékosok a vállukon cipelték. A vb legszebb gólját is ő szerezte, az NDK ellen, kettős emberhátrányban a kapunak háttal állva, svédcsavarral is betalált. Ennek ellenére sem keürlt be a vb All-Star csapatába, de a legjobban védekező játékosnak őt választották.
Pedig az sem volt biztos, hogy ott lesz a világbajnokságon.
Sterbinszky ekkor már Dániában élt, 1981-ben egy dán újságíróhoz ment férjhez és elköltözött a skandináv országba. Ekkor lángolt fel a vita, hogy lehet-e a távolban kézilabdázó játékost beilleszteni a magyar válogatottba. Végül Sterbinszky zsenialitása mellé csatlakoztak a többiek. Több világversenyen végül nem kézilabdázott.
Pedig kellett volna.
Ugyanis a vb-ezüsttel Csík János csapata számára biztossá vált az 1984-es olimpián való részvétel is. Los Angelesben hat csapat alkotta a női kézilabdatorna mezőnyét, de ekkor még nem tudhattuk, hogy sem a magyar, sem a szovjet csapat nem megy Los Angelesbe. Jött a bojkott, ami után a jugoszlávok simán megnyerték az olimpiát, miközben a nagy esélyesek a tévé előtt ülhettek maximum. Ez volt az igazi dráma. A vb-ezüst után a magyar játékosok egészen 1984 májusáig abban a hitben éltek, hogy ott lehetnek az olimpián.
Az ezüstérmes magyar csapat: Rácz Mariann, Őriné Győrvári Györgyi, Csajbókné Németh Erzsébet, György Anna, Nyári Zsuzsanna, Sterbinszky Amália, Krámerné Agócs Valéria, Gódorné Nagy Mariann, Csíkné Horváth Klára, Vadászné Vanya Mária, Baloghné Nyári Erzsébet, Angyal Éva, Fehérné Gombai Katalin, Barna Ildikó, Jakab Gabriella, Bonyhádi Klára. Vezető edző: Csík János, másodedző: Szabó István.
Dániában telepedett le
„Én már tulajdonképpen az 1982-es hazai világbajnokságon is "idegenlégiós" voltam. Akkor már Dániában éltem, oda mentem férjhez. Azóta ott élek, ritkán jártam haza, bár mostanra kialakult az a menetrend, hogy évente kétszer itthon vagyok" - mondta tíz évvel ezelőtt. Sterbinszky Amália természetgyógyászattal, az akupunktúrával és talpmasszázzsal is foglalkozott, megalapította saját alternatív gyógyászattal foglalkozó klinikáját.
Pályafutását a dán Helsingör csapatában fejezte be 1984-ben, ahogy ő fogalmazott, 1989-ben szakított végleg a kézilabdával.
„Őszinte leszek, nem foglalkozom a korommal, nem is lenne olyan felemelő, ha állandóan utánaszámolnék. Úgy állok hozzá, hogy ezek csak számok, amik egymás mellé vannak rakva. Ebből a szempontból egyáltalán nem haladok a korral, fogalmam sincs, hogy kéne éreznem magam ennyi idősen. Egyszerűen nem érzem az évek súlyát, de talán addig jó, amíg ez így van" - mondta az egykori klasszis, aki az egészséges életmód élharcosa volt és bőven a hatvanon túl is 10-15 kilométereket futott.
Fotó: Wéber Lajos / MTI Rt. Fotóarchívum
„Van az a régi mondás, hogy ha a kocsmában van az ember, akkor a templom hiányzik, mikor meg a templomban, akkor a kocsma. Na, valahogy így vagyok ezzel én is" - mondta korábban Magyarország és Dánia kapcsán.
Sterbinszky Amália 74 évesen halt meg. A dániai Helsingörben, az otthonában lett rosszul, csütörtök reggel, életének 75. évében Koppenhágában hunyt el a sportág legendája.
Sterbinszky Amália
Születési idő, hely: 1950. szeptember 29., Hajdúszoboszló
Klubjai: Debreceni Dózsa (1964-1968), Hajdúszoboszló (1968-1969), FTC (1969-1972), Vasas (1972-1982), Helsingör (dán, 1982-1984)
Legjobb eredményei: olimpiai 3. (1976); vb-2. (1982), 3-szoros vb-3. (1971, 1975, 1978); BEK-győztes (1982); 2-szeres BEK-ezüstérmes (1971, 1979); 11-szeres magyar bajnok (1971, 1973-1982); 7-szeres MNK-győztes (1974, 1976, 1978-1982); 250-szeres válogatott, 5-szörös gólkirálynő. A XX. század kézilabdázója.
