„Elképesztően büszke vagyok az éremre és a csapatra – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjújában Vigvári Vendel. – Fantasztikus közösséget alkotunk, minden sportoló egyszer egy ilyen csapatban szeretne játszani.”

Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI Fotószerkesztõség
Vigvári Vendel példaképe, Benedek Tibor akaraterejével küzd
Bár a vereség fájdalmas volt, Vigvári szerint tanulni lehet belőle:
„Más minden döntő és a körítése is... ezt is meg kell tanulni."
A Párizsból való kimaradásról már múlt időben beszél: „Nem foglalkozom a történtekkel. Örülök, hogy túlvagyok rajta és fejlődtem. Az edzőim bíznak bennem, próbálom meghálálni a játékommal.” A fiatal pólóst a kudarc még elszántabbá tette: jegyzetfüzetbe rögzíti az ellenfelek szokásait, lövéseit, hibáit.
Van egy füzetem, amibe minden apróságot felírok... Meccsek előtt, elalváskor is átnézem, hogy bennem maradjon.”

Fotó: FILIP STEVANOVIC / ANADOLU
Vigyáz a testvéri kötelékre is: öccsével, Vincével nemcsak világbajnokként, hanem szorosan összetartó társakként küzdenek.
Nagyon jóban vagyunk, még ha egymás ellen is játszunk, szeretjük és támogatjuk egymást.”
Közös céljuk, hogy együtt legyenek olimpiai bajnokok, mint egykor a Varga fivérek.
Példaképe, Benedek Tibor – akinek a kezei alatt lettek a testvérével OB I-es játékosok az UVSE-ben – szelleme végigkíséri karrierjét. „Ő volt számomra az egyértelmű példakép – vallja Vigvári.
– Édesapám és az egész családom is komoly mintát mutatnak nekem.”
A legendás tízes sapkában vízilabdázó Vigvári Vendel tehát nemcsak Benedek Tibor örökségét viszi tovább, hanem bizonyítja, hogy valóban „akaraterejével küzd az álmaiért”.
A teljes interjú ide kattintva olvasható!


