Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huMár a stadion felé gyalogolva azon gondolkodtam, vajon mennyi szurkoló lesz kint a világbajnokság valószínűleg legfontosabb mérkőzésén, már ami a magyar jégkorong-válogatott bennmaradását érinti. Nem kellett csalódjak, honfitársaink is átérezték a britek elleni csata súlyát, rendkívül szép számban érkeztek szurkolók az arénába. Sőt, belefutottam egy kint élő családba is, egészen pontosan egy édesapába és a már kint született fiába, akinek ez a mostani volt az élete első hokimeccse. Nos, időzíteni tudni kell, annyi szent. Aztán a bejárat előtt lett mezes szurkolók csoportját kereszteztem, akik épp az 1 000 éves poént lőtték el egymás között, hogy Hungary vagy Hungry (azaz éhes), én pedig némi iróniával jegyeztem meg, hogy remélem ennél azért a válogatottuk tud majd jobbat a jégen, mosollyal nyugtázták a kéretlen választ. Amúgy ettől is szép ez a világbajnokság, mosolygós emberek, akik másnak szurkolnak, de alapvetően mind egy sportért rajonganak, a hokiért.

Fotó: MJSZ/Vörös Dávid
A magyar jégkorong-válogatott belekezdett a meccsbe
Még le sem ült mindenki, de máris talpra is szökkent a nagyjából 3/4-ig megtelt lelátó, ugyanis két perc után Nagy szerezte meg a mérkőzés első találatát, a magyar csapatnak. Meg is lepte ezzel a briteket, akik ugyan próbálkoztak derekasan, de igazán nagy veszélyt nem jelentettek a kapura. Mikor már azt hittük, ez a harmad 1-0-val zárul, a mieink keretbe zárták ezt a 20 percet, ráadásul egy elképesztően szép góllal. Szongoth elhúzós csele után néhányan még mindig keresték a szünetben az ütőjüket a túloldalt, de a lényeg, 2-0 lett ide az első szünet előtt. Soha rosszabb kezdést!
Ha már beszéltünk a jó kezdésről, a második harmadban 3,5 perc után emberhátrányból lőtt a csapat gólt, nem is akármekkorát Terbócsnak köszönhetően, ezzel lett 3-0 már ide. A meccs 29. percében szinte egyszerre horkant fel minden magyar szurkoló, Erdély lövésénél a kapus még korcsolyával beleért a pakkba, de az túljutott rajta, így az egyik mezőnyjátékosnak kellett a gólvonalról tisztázni, óriási lehetőség volt ez is. Aztán ismét emberelőnybe kerültek a britek, most sokkal ügyesebbek voltak, nem kaptak belőle gólt, igaz, szerezni, sem szereztek, de ezzel mondjuk nem volt problémánk (aztán volt még ebben a harmadban brit előny, de a mieinken egyszerűen nem találtak fogást). A játék minden elemében az ellenfelünk fölé nőttünk, remekül játszott a csapat, 3-0-val kezdődhetett így a záró etap.
Két harmad között szűk 20 perc szünet van a meccseknél, ezeket általában nem adja a TV, de, ha már itt vagyok, nézzük meg, mivel ütik ilyenkor el az időt az arénában. A hangulatról egy helyi erő, DJ gondoskodott, volt itt 90-es évek zenei válogatás, Backstreet Boys-mix (nem kicsit őrültek meg a lelátón a szurkolók), és felcsendült a Korda György-Balázs Klára megunhatatlan Reptere, és persze volt csók kamera, no meg az elmaradhatatlan Ikertornyok játék. A keddi estén a Reszkessetek, betörők! klasszikusból keresték meg a rendezők Kevint, Harry-t és a többi emblematikus szereplőt, illetve a hasonmásukat a székeken.
Az utolsó 20 percben az egész arénát betöltötte többször is a RIA-RIA-HUNGÁRIA! kiáltás a lelátókról, de jó volt ezt itt, Zürichben is hallani a 7 996 jelenlévő szurkoló jelentős részétől. Ebben a harmadban sem unatkoztunk, mindkét csapat hajtott a végsőkig, de a slusszpoén megint a magyaroké volt, Terbócs egy kontra végén megszerezte saját maga 2., csapata 4. gólját ezen az estén, 4-0 lett ide, de csak fél percig. Ekkor ugyanis csodás köténygólt ütött Nagy, aki szintén másodszor volt kedden eredményes, ott az ötös! Így hát mind a gólokban, mind a csapat teljesítményében csillagos ötös volt ez az este. Nem is csoda, hogy öt perccel a vége előtt a lelátóról zúgott a Magyarország éláááééé! Ezért megérte a mai napon 10,5 órát vonatozni Zürichig, bennmarad a magyar csapat az elit mezőnyben, sorozatban immár harmadszor.