A világbajnok-jelölti párosmérkőzések lebonyolítása, a négyjátszmás meccsek előrevetítették, hogy lesz bőven izgalom, meglepetés, a nagy feszültségben elkövetett hiba.
Az első akadályt legkönnyebben az izraeli Borisz Gelfand vette. A viadal doyenjének rutinja érvényesült a szabadkártyával játszó azeri Sahriyar Mamedgyarovval szemben. A harmadik partiban a minőség, majd tisztáldozatos győzelme nagy elismerést aratott. Tankönyvbe illő, ahogy hat gyalogja, haderejének koncentrált akciója megbénította világos állását. Hiába volt bástyaelőnye Mamedgyarovnak, tehetetlen volt.
A bolgár exvilágbajnok Veszelin Topalov a szófiai világbajnoki döntő után hullámvölgybe került. A nagy csalódást, hogy hazai pályán nem tudta visszahódítani a világbajnoki címet, láthatóan megviselte. Alighanem túlzott ambícióval várta a kazanyi viadalt, hogy ismét kiharcolja a kihívói jogot. Az amerikai Gata Kamsky sokat tanult a 2009-es szófiai világbajnok-jelölti döntőből. Lélektani előnyt jelentett számára, hogy remekül sikerült a főpróbája, harmadik amerikai bajnoki címének megszerzése megalapozta önbizalmát. Kamsky hibátlanul használta ki Topalov gyenge játékát a második partiban, a negyedik összecsapás során pedig Fortuna is támogatta.
Kamsky és Gelfand az 1990-es tilburgi tornán mérkőzött meg először egymással, remivel indult viaskodásuk. Azóta még 24 klasszikus gondolkodási idejű partiban mérték össze erejüket. Gelfand 5-4-re vezet 15 döntetlen mellett. Rapidban is az izraeli sakkozó volt a sikeresebb, egy nyerés és négy döntetlen, villámjátékban Kamsky mérlege a jobb, 3-1 és egy remi. 2007-ben már játszottak világbajnok-jelölti meccset, Gelfand 3,5-1,5-re nyert, és ezzel kiharcolta a mexikói vb-n való részvételi jogot.
Kramnyik furcsa esete a sakkórával
A technika ördöge is befolyásolta Vlagyimir Kramnyik és Tejmur Radzsabov párharcát. Az ínyenceknek persze tanulságos volt, ahogy a négy klasszikus partiban miként fogták ki egymás vitorlájából a szelet, mindketten remekül felkészülten játszottak, nem tudták meglepni egymást. A rapidpartikban sem történt sok említésre méltó. A villámpartik (5-5 perc és 3-3 másodperc lépésenként) aztán alaposan borzolták az idegeket. Az orosz exvilágbajnoktól szokatlan elnézés döntötte el az első játszmát azeri ellenfele javára. A visszavágón aztán megdöbbentő eset történt. Radzsabov már látszólag hárította Kramnyik minden nyerési kísérletét, de a 60. lépése után a digitális óra felmondta a szolgálatot.
Döbbent pillanatok, amelyeket az élő közvetítés segítségével öt kontinensen is láthattak a sakkrajongók. A nagy kapkodásban eltűntek a másodpercek a kijelzőről. Megindult a párbeszéd a bíróval, hogy mi a teendő? Hosszas egyeztetés után nem új játszma következett, hanem a videóról megállapították, hogy kinek mennyi ideje van, és folytatódott a játszma. Radzsabovot zavarta meg jobban a közjáték, tartható állását sorozatos hibákkal elvesztette. Kramnyik kiegyenlített, majd megnyerte a következő kétjátszmás meccs első partiját, remivel pedig az elődöntőbe jutott. Sok helyen hibásan jelent meg az eredmény, Radzsabov kezet nyújtott az utolsó partiban, de nem feladta a játszmát, hanem az örökös sakkot ismerte el.
Megjegyezzük, hogy Radzsabov nem először vált digitális óra áldozatává. A 2001-es moszkvai kieséses rendszerű világbajnokságon a legjobb 64 között az észt Jan Elveszttel mérkőzött meg. A meccsük bírója hibázott, rosszul állította be az órát, a plusz másodperceket nem kapták meg a nagymesterek (5-5 perc és 10-10 másodperc akkor az időkontroll), és a kritikus pillanatban Radzsabov teljesen leblokkolt, nem jött a segítség, az életet jelentő 10 másodperc. Az akkor mindössze 14 esztendős Tejmur meglehetősen vérmesen reagált, új partit szeretett volna játszani, míg a győztes Elveszt hajthatatlan volt. Hosszas vitatkozást követően Kirszan Iljumzsinov másnap bánatpénzt fizetett Radzsabovnak, 50 ezer dollárról szóltak a híradások.
Levon Aronjan nagyon csalódott
Nagyon csalódott az örmény Levon Aronjan. Nehéz ellenfelet kapott az orosz Alekszandr Griscsuk személyében, de a meccs esélyese volt. Többször is nyerést hagyott ki az első játszmában, nem tudta érvényesíteni gyalogelőnyét a harmadikban, míg a két sötét játszmában gond nélkül remizett.
A rapid rájátszásban vereséggel kezdett, de azonnal egyenlített. A harmadik összecsapás során nyerőesélyt hagyott kihasználatlanul, sőt hibás bástyalépése után a remiért kellett küzdenie. Griscsuk a negyedik ütközetet remekül játszotta, Aronjan jelentős időhátrányba került. Meglehetősen izgatottan sétált, amíg Griscsuk a kritikus pillanatban "elmélyedt" az állásban. Aronjan a kapkodásban rosszul lépkedett bástyáival, a világos vezér és bástya betörése eldöntötte a továbbjutás sorsát.
Mit várunk az orosz szuperderbitől, Vlagyimir Kramnyik és a nyolc évvel fiatalabb Alekszandr Griscsuk a párharcától? A 2003-as Corus-tornán mérkőztek meg először egymással, pontosztozkodással kezdtek, és öt további klasszikus időkontrollal játszott játszmájuk is remivel végződött. Rapidban Kramnyik volt az eredményesebb, háromszor nyert, egyszer vesztett. A villámpartik mérlege Griscsuknak kedvezőbb, két remi mellett öt nyerés és egy vereség a számláján.
Az elődöntő párosítása:
Gata Kamsky (amerikai, 2732) - Borisz Gelfand (izraeli, 2733)
Vlagyimir Kramnyik (orosz, 2785) - Alekszandr Griscsuk (orosz, 2747)