A találkozó első fele egyértelműen a veretlen ukrán kihívó elképzelései szerint alakult, miután a fordított alapállású Uszik sokat mozogva, gyors és váratlan ütéseket indítva némileg meglepte Joshuát. Utóbbi nehezen találta a ritmust, vagy kivárásra játszott, de a meccs közepén magára talált. Uszik a harmadik után a hetedik menetben is megrendítette ellenfelét, majd
a hajrában mindketten megsérültek, de folytatni tudták az összecsapást. A 12. menet nagy izgalmakat tartogatott, és Usziknak sikerült jobban, mivel támadásba lendült, és az utolsó másodpercekben a kötelekhez szorította Joshuát.
„A terv csak az volt, hogy besétálunk, megnézzük mi a helyzet, elkezdjük. Szóval
bementünk, láttuk, elkezdtük, majd a 12. menetben azt mondták, gyorsítsak, én is így tettem, majd azt mondták: „... és a világ nehézsúlyú bajnoka. Szóval ennyi volt a terv "
– mondta Uszik.
Uszik karrierje eddigi legnagyobb pénzdíjával, 3 millió fonttal (1,26 milliárd forint) lett gazdagabb azután, hogy legyőzte a brit Anthony Joshuát.
A két klasszis a várakozásoknál is színvonalasabb, izgalmasabb összecsapást vívott a Tottenham Hotspur labdarúgó-stadionjában.
A csúcsgázsiról Uszik menedzsere, Alekszandr Kraszjuk nyilatkozott, aki elmondta, hogy védencének a szerződés értelmében kötelező kiállnia a visszavágóra, s a Joshua elleni újabb összecsapás előtt nem léphet ringbe más bokszolóval. Azonban ennél is sokkal érdekesebb, hogy az ukrán harcos milyen úton jutott el idáig.
Uszik 1987-ben született a Krím-félszigeten, Szimferopol városában, és azonnal egy olyan életbe csöppent, melyből
az egyetlen kitörési lehetőség a sport volt.
Gyerekkoromban birkóztam, karatéztam, de igazi fanatizmus nélkül. Lökést, guggolást végeztünk, néha megtanultunk néhány egyszerű technikát"
– idézte a The Sun Uszikot, azonban ennek ellenére úgy nézett ki, hogy nem a küzdősport, sokkal inkább a futballban jelenthet majd kiutat jelent szimferopoli szegénységéből.
Az ukrán bokszoló 15 éves koráig az akkori ukrán Premier League-ben szerepelő SC Tavriya Szimferopol akadémiáján nevelkedett. Viszont a foci túl nagy költségekkel járt, amelyet a szülei nem tudtak finanszírozni, így 2002-ben életében felvette élete első pár bokszkesztyűjét.
"A SC Tavriya Szimferopolban játszottam, és
nagyon jól teljesítettem. Soha nem voltam cserepados, mindig a kezdőcsapatban kaptam helyet. A foci viszont nagyon komoly költségeket igényelt.
És a két-háromszáz hrivnya (Ukrajna hivatalos pénzneme, nagyjából 2,5-3,5 ezer forint) jelentős összeg volt a szüleim számára. Az ökölvívás viszont egyszerűbb, társaságkedvelőbb volt. Az edző odaadta a kesztyűjét, a felesége pedig megfelelő nagyságra varrta. Az egyetlen dolog, amire édesanyám pénzt költött, a jegy volt az utazásra" – árulta el Uszik.
Édesanyja az építőiparban dolgozott, és Szimferopolba költözött tanulni. Édesapja katona volt, aki Afganisztánban is megfordult, majd biztonsági őrként dolgozott a Krímben,
és ott találkoztak.
Uszik mindig is nagy munkabírású volt, még tinédzser korában is. A rossz anyagi háttér, és a családjának eltartása miatt olyan munkákat vállalt, amelyekből segítettek talpon maradni a szüleinek. A szegénység megtanította a bokszolót, hogy keményen kell dolgoznia ahhoz, hogy eltartsa családját.
Uszik nem ijedt meg a kemény munkától, egy farmon dolgozott, kajszibarackot és fagylaltot árult a megélhetés érdekében. Kevesen tudják, hogy a sport és a munka mellett az Lvivi Állami Testnevelési Egyetemen végzett.
"Fagylaltot és kajszibarackot árultam, farmon dolgoztam, ahol szarvasmarhákat legeltettem" - mondta. "Nem szégyellem ezt, mert mindent, amit tettem, a túlélés érdekében tettem.
Segíteni akartam a családomnak, és ez a normális szerintem."
Már 2006-ban bebizonyította Uszik, hogy megvan a tehetsége az ökölvíváshoz azzal, hogy bronzérmes lett az Európa-bajnokságon. Két évvel később győzelmet aratott a bulgáriai Strandja Kupán, amely esemény nagyban meghatározza, hogy ki mehet az olimpiára, de az Eb-t is megnyerte Liverpoolban. 2011-ben világbajnoki címet szerzett Bakuban.
Amatőr karrierjének – 350-szer harcolt, és 335 mérkőzést nyert meg – megkoronázására 2012-ben került sor, amikor aranyérmet nyert a londoni ötkarikás játékokon.
Uszik Artur Beterbievet, Tervel Pulevet és az olasz Clemente Russot is legyőzte.
Uszik 2013 végén, 26 évesen lett profi, és promóciós szerződést írt alá a Klicsko testvérek K2 Promotions nevű csapatával.
Az ukrán harcos novemberben a mexikói Felipe Romero legyőzésével indította a pályafutását a profik között. 2014. október 4-én nyerte az első címét, miután hetedik fordulóban technikai KO-val (TKO) verte meg a dél-afrikai ökölvívót, Daniel Bruwert az ideiglenes WBO kontinentális cirkálósúlyú címért.
2016-ban Krzysztof Glowackit pontozással győzte le egy lélegzetelállító küzdelemben a WBO-cím megszerzéséért. Ezt követően megszerezte a WBC-címet Mairis Briedis ellen, majd a WBA- és az IBF-címek megszerzése után 12 forduló után egyhangú döntéssel legyőzte Murat Gassievet. Terence Crawford, Jermain Taylor, Bernard Hopkins és Cecilia Braekhus mellett Olekszandr
Uszik történelemt írt azzal, hogy egyszerre megszerezte a WBA, a WBC, az IBF és a WBO címet. Ráadásul azon három ökölvívó egyike lett, aki egyesítette a cirkálósúlyú világbajnoki címeket, és nehézsúlyú világbajnok lett, így csatlakozott Evander Holyfieldhez és David Haye-hez.
Uszik nagy vágya jelenleg az, hogy újra normálisan éljen. legalábbis addig, amíg legközelebb vissza nem lép a boksz „sötét világába".
„Élni akarok" - mondta Uszik, aki tényleg szinte mindent feláldozott a sikerért. „Mind a négy övet el akartam hódítani. Viszont
közben el akartam vinni a gyerekeimet az iskolába. Fákat akartam ültetni. Öntözni akartam a fákat. Gyakrabban akartam látni a feleségemet. Három hónapot töltöttem a táborban. Most már élni akarok"
– árulta el az ukrán klasszis.
A honfitársához, az ugyancsak profi bokszolóhoz, Vaszil Lomacsenkóhoz hasonlóan
Uszik is szeret táncolni. Gyakran mutatja meg a tehetségét a „Hopkban" (ukrán néptánc) egy-egy kemény edzés vagy siker után,
ami megmagyarázza, miért ilyen fürge a lába.
„A tánc az életstílusa" – mondta Uszikról Alekszandr Kraszjuk a Boxing Monthlynak . – Az Életében minden inspirációval, pozitív lélekkel és rugalmassággal történik. Mindig megpróbálja az emberek szívét szeretettel megtölteni Isten és egymás iránt. A tánc a szeretet kifejezési módja."
Az ukrán harcos a családját tekintve is ennek az életfilozófiának megfelelően él. Bár már megtehetné, hogy a nőkre szórja a pénzét, ő
inkább kitart a gyerekkori szerelme, Jekateyrina mellett, akit még 2009-ben vett feleségül. A párnak három gyermeke van
– 2009-ben, 2013-ban és 2015-ben születtek. Ráadásul Uszik megmutatta, hogy a ringen kívül van egy játékosabb oldala is, bár könnyen lehet, hogy ez éppen a gyerekeknek köszönhető.
Uszik 2018-ban Az elrabolt hercegnő című animációs filmben – ukrán 3D-s számítógépes animációs fantasyfilm –, adta kölcsön a hangját, amely hatalmas sláger lett, és 50 millió fontot hozott világszerte.
Ez a varázslatos mese a bátor lovagok, szépséges hercegnők és mágusok világában játszódik. Ruszlán, a vándorszínész arról álmodik, hogy lovag lesz belőle. Egy napon találkozik a szépséges Milával, akivel első látásra egymásba szeretnek, ám a fiú nem sejti, hogy ő a király lánya. A szerelmesek boldogsága nem tart sokáig, mert egy ördögi varázsló, Csernomor elrabolja a hercegnőt. Ruszlán a nyomába ered, szembeszáll megannyi veszéllyel, hogy bebizonyítsa, az igaz szerelem erősebb a varázslatnál.
Uszik az erőember, Vaszil Virasztyuk mellett jelent meg orosz gengszterként, a „Trojescsinai banditaként" a mesében,
amikor a hercegnőt elrabolta egy gonosz varázsló. Ha Uszik folytatja a felemelkedését, elképzelhető, hogy több filmszerep is érkezhet majd a sportemberhez. Az első jelenleg azonban a kasszasiker Joshuával.