Itt a párizsi olimpia első botránya: mocskos, fertőző vízbe zavarják be az úszókat

Még mindig őrült ötletnek tűnik, hogy néhány nap múlva a mocskos és bűzös Szajnában olimpiai versenyeket rendezzenek. Márpedig a párizsi olimpia szervezői és az ő kezüket fogó politikusok annyira magabiztosak, hogy kijelentették: nincs B-terv. A hosszútávúszók és a triatlonosok vagy mennek a fekáliás vízbe vagy el se utazzanak Párizsba.

Amikor egy város megkapja az olimpia rendezésének lehetőségét, a szervezők agyában azonnal fény gyúl és világosság ömlik szét. Nevezetesen: olyan olimpiát akarnak rendezni, amely még soha nem volt, olyan dolgokat találnak ki, amelyekkel korábban nem vagy csak nagyon régen találkoztunk.

A Szajnában 1923 óta tilos fürdeni
Fotó: Roger-Viollet via AFP

A 2024-es párizsi olimpia ebből a szempontból számos újdonságot hoz. Vannak olyanok, amelyek a kezelhető kategóriába tartoznak (ilyen például, hogy a sportlövészet versenyeit a francia fővárostól 300 km-re rendezik vagy ilyen a kézilabdázók és a kosárlabdázók kitelepítése Lille-be), de van olyan is, amely hónapok óta a francia és a nemzetközi környezetvédelmi szakemberek támadásainak kereszttüzében áll.

Olimpia a fekáliában

Ebből könnyen ki lehet találni, hogy miről van szó. 

A hosszútávúszás versenyszámait és a triatlon úszószámát az illetékesek a Szajnában kívánják megrendezni. 

Ha valaki felveti, hogy rendben van, de mi a B-terv, megvetéssel nézhet szembe. Vagy egyszerűen csak fekáliakavarónak nevezik – a megnevezés találó, mert a Szajna vizében szépen úsznak a fekáliadarabok.

Talán az első párizsi olimpia rendezői előtti tisztelgés miatt gondolta azt a szervezőcsapat, hogy a sportolók Szajnában úsztatása jó ötlet lesz. 1900-ban ezt még gond nélkül meg lehetett tenni – és meg is tették. Akkor még sokkal tisztább volt a folyó és sokkal kevesebben laktak Párizsban. Jellemző, hogy a korabeli tudósítások az úszóversenyek helyszínét, Asnières-sur-Seine-t egy messzi külvárosnak írják le, ahol a Szajna egyik holtágában került sor a versenyekre. 

Itt nyert három érmet – két ezüst, egy bronz – a magyar Halmay Zoltán,

aki az összes többi indulóval együtt tapasztalhatta, milyen embertelen körülmények vártak a versenyzőkre. Nem véletlen, hogy a második párizsi olimpia (1924) úszóversenyeit már fedett uszodában és medencében rendezték meg. Az 1924-es nyári játékokon a Szajna így sem maradhatott ki a versenyhelyszínek közül, akkor a vitorlázók siklottak Párizs folyóján. A dolog érdekessége az volt, hogy 1924-ben már tilos volt a folyóban fürdeni, a tiltást 1923-ban vezették be.

Már az 1924-es párizsi olimpián sem a Szajnában úsztak a versenyzők
Fotó: CNOSF via AFP

Ez a tiltás azonban a helyieket nem zavarta, akik még éveken át fürödtek a Szajna vizében a meleg nyári napokon. Épeszű ember ma ezt biztosan nem tenné meg. Elég csak egy pillantást vetni a Szajnára, vagy lesétálni a víz mellé a rakpartra. 

Nem kell ahhoz környezetvédelmi szakembernek lenni, hogy érezzük a bűzt, amelyet a folyó vize áraszt, szemmel látható a barna zavaros lötty. 

De elég csak péntek vagy szombat este arra sétálni, amikor a bulikból hazatérők – nem teljesen józan állapotban – a hidakról vizelnek bele a Szajnába. Nagyon esők idején a Szajna szennyezettsége megnövekszik, s hiába élünk a 21. században, nincs olyan ember, aki ebből a fekáliás léből kristálytisztán csörgedező folyót varázsolna.

A brit Lucille Morton az 1924-es párizsi olimpián
Fotó: CNOSF via AFP / CNOSF via AFP/CNOSF

Amikor Párizs – Budapesttel együtt – benyújtotta az olimpiai pályázatát, azt írták le benne, hogy a Szajna megtisztítása az egyik legfontosabb feladatuk lesz. A Momentum Mozgalom által meggyilkolt budapesti olimpiai tervekben egészen biztosan nem szerepelt ugyanez a Dunával kapcsolatosan – a magyar pályázóknak ugyanis eszükbe sem jutott, hogy a Dunában olimpiai versenyeket rendezzenek. 

Amúgy a vicc az, hogy a Dunában lehet úszni, a budapesti Kopaszi-gátnál lévő öbölben több sporteseményt rendeztek már.

De vissza Párizsba: a Szajna megtisztításának terve nem valami nóvum. 1990-ben Párizsban az egykori francia köztársasági elnök, Charles de Gaulle tiszteletére rendezett centenáriumi ünnepségen az akkori párizsi polgármester, Jacques Chirac azt az ígéretet tette, hogy megtisztítják a folyót és három évvel később, 1993-ban ő lesz az első, aki úszni fog benne.

A kutyakakát a Szajnába öntötték

Ehhez képest 1992 áprilisában már azt lehetett olvasni, hogy Chirac irgalmatlan büntetést helyezett kilátásba, ha rajtakapnak egy kutyatulajdonost, hogy annak a kedvence az utcára kakál. Párizsban ekkor naponta 10 tonna kutyaürülék keletkezett, amit a köztisztasági hivatal munkatársai erős vízsugárral küldtek be a csatornába, s az ürülék onnan akadálytalanul került bele a Szajnába. Ja, és Jacques Chirac természetesen soha nem úszott egy métert sem a Szajnában.

1990-ben Párizs polgármestere, Jacques Chirac azt ígérte, úszni fog a Szajnában. Soha nem tette meg
Fotó: Hans Lucas via AFP 

Kezdetben a párizsi olimpiai pályázatban nem szerepelt a Szajna versenyhelyszínként történő bekapcsolása. E forradalmi ötlet valamikor 2020 tájékán jutott eszébe valakinek. Nyilvánosságra azonban még nem hozták. 

2021. december 13-án még csak azt kiáltották világgá a nemzetközi hírügynökségek, hogy az olimpia megnyitó ünnepségét rendezik meg majd a Szajnán,

ahol a részt vevő országok csapatait hajókkal úsztatják le a folyó egy részén. Csak később derült ki, hogy a triatlonosok úszószámát és a hosszútávúszás versenyeit a folyóban akarják megrendezni.

Mire elég 80 milliárd euró? A semmire

A Szajna megtisztítására eddig több mint 80 mlliárd eurót (!!) költöttek el. A város baloldali polgármestere, Anne Hidalgo az olimpia közeledtével egyre inkább reflektorfénybe került: szent ígéretet tett arra, hogy úszni fog a tiszta Szajnában. (Úszott is, de erről majd később.) Az első figyelmeztető jel 2023.augusztus 6-án következett be: ekkor rendezték volna a Szajnában a hosszútávúszók Világkupa-versenyét (amolyan előolimpiai versenyként), de ezt már nem lehetett megtartani. A Párizsra napokkal korábban lezúduló hatalmas eső miatt a Szajna annyira szennyezett lett, hogy az úszókat nem engedték be a folyóba. 

Legalább láttuk a pályát, amely fantasztikus környezetben van, alig 500-600 méterre az Eiffel-toronytól

 - mondta Gellért Gábor szövetségi kapitány. Vicces nyilatkozatnak jó volt ez, de a problémákat nem söpörte a szőnyeg alá.

Bragmayer Zsanett, aki már a 2021-es tokiói olimpián is fertőzést kapott a triatlonversenyek úszószáma alatt
Fotó: Czeglédi Zsolt / MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap

Az újabb kínos közjáték pár héttel később. 2023 szeptemberében következett, amikor a világ legjobb triatlonversenyzői érkeztek Párizsba az előolimpiai (Világkupa) versenyre. A Szajna akkor is annyira szennyezett volt, hogy a paratriatlonistákat és a vegyes váltó versenyzőit (ez utóbbi olimpiai szám) nem engedték be a Szajnába, hanem a triatlonból egy huszárvágással duatlont csináltak. 

Ami 2023-ban jó megoldás, az idén világbotrány

Ami akkor jó megoldásnak tűnt, az egy olimpián világbotrány lenne. Pedig a dolog nem egyedi. A 2021-es tokiói olimpián a triatlonosok közül a magyar Bragmayer Zsanett szenvedett nagyon súlyos fertőzést a vízben lévő coli-baktériumok miatt. Ne feledjük el, hogy a triatlonosok és a hosszútávúszók a verseny közben rengeteg vizet nyelhetnek le. 

Ezért is álságos az összes francia politikus búvárruhában való fürdése a Szajnában.

Bemennek, lubickolnak egy kicsit. Próbálta volna meg a francia sportminiszter asszony azt, ami ezekre a sportolókra vár.

De vissza 2023-hoz. Ez a két botrány arra késztethette volna a szervezőket, hogy változtassanak az eredeti terveken. De nem. A szervezők kijelentették, hogy a két sportág úszószámai akkor is a Szajnában lesznek, ha abban több kilós fekáliadarabok úsznak majd. 

„Nincs B-terv”

– harsogták Párizsban, ami azért is érthetetlen, mert még most sem lenne késő a változtatás. Ám a franciák mintha valami őrületes veszteségnek könyvelnék el azt, hogy a Szajnát nem tudják bekapcsolni az olimpia vérkeringésébe. Mintha nem lenne elég, hogy az amúgy is gigantikussá hizlalt megnyitó ünnepséget megfejelik még a csapatok úsztatásával. 

Hidalgo főpolgármester asszony a Szajnában. Nem őszinte a mosolya
Fotó: AFP 

Fontos dolog még, hogy a Nemzetközi Triatlon és a Nemzetközi Úszó Szövetség simán megakadályozhatta volna (vagy még mindig megakadályozhatná) azt, hogy a sportolókat a Szajnába kényszerítik. Hiszen az olimpia nem más, mint a sportágak világszövetségei által megrendezett 17 napos sportesemény. Azaz, ha ez a két szövetség nemet mondott volna, ez a cikk meg sem születik, a franciák meg megspórolnak maguknak egy csomó pénzt.

Csak a szócséplés ment, semmi más

Az elmúlt hónapok két dologtól voltak hangosak ez ügyben. Az egyik a környezetvédelmi és vízminőség-vizsgáló cégek jelentéseiről szóltak. Minden kétséget kizáró ítélet nem született. Június elején három francia szakember kajakkal ment végig a Szajna párizsi szakaszán, hogy megnézzék, mi a helyzet a folyó tisztaságával. A kajak oldalára nejlonharisnyát erősítettek, mert az a legkisebb szemetet is felfogja. Az összegyűjtött szemétben, illetve a Szajna vízmintájában hemzsegnek a coli baktériumok. 

A megengedett felső határérték két és félszerese jelenleg az, amit ki lehetett mutatni a folyóvízből. 

Dan Angelescu, a Fluidion vezérigazgatója  szerint azonban ez a tény önmagában nem feltétlenül jelenti majd azt, hogy a versenyzőket nem lehet a Szajnába engedni. Ugyanakkor hozzátette, hogy akár egy kisebb eső is azt eredményezheti, hogy a vízben jelentősen megemelkedhetnek a coli-baktériumok. Dan Angelescu természetesen egy nesze semmi, fogd meg jól nyilatkozatot is tett, amelynek a lényege az hogy lehet úgy úszni a szennyezett vízben, hogy az ember ne kapjon fertőzést és lehetséges, hogy a fertőzést nem lehet elkerülni. Ezzel aztán tényleg okosabb lett az ember.

Tony Estanguet, a párizsi olimpia szervezőbizottságának vezetője szerint nincs és nem is kell B-tervet készíteni
Fotó: AFP / AFP/AFP or licensors

A másik, hogy különféle politikusok – kezdve Emmanuel Macron köztársasági elnöktől – ígéretet tettek arra, hogy a Szajna vize rendben lesz, abban lehet sportolni. Ezt megerősítve Macron elnök arra is ígéretet tett, hogy úszni fog a folyóban. Eddig ezt nem tette meg, pár napja még van rá. Helyette a már említett főpolgármester asszony és Amélie Oudéa-Castéra, Franciaország sportminisztere vállalta a kihívást. Ahogy az előbb már írtuk, komoly úszásról ne beszéljünk, a francia sportminiszter részéről ez nem volt más, mint kedélyes lubickolás Szajnában. Hidalgo polgármester asszony ennél merészebb volt: a maga szörnyű stílusában gyorsúszással próbálkozott, s néha a fejét is beletette a vízbe. A későbbi következmények ez ügyben nem ismertek.

Morgan Freeman és Tim Robbins a Remény rabjai című filmben
Fotó: Photo12 via AFP 

A Remény rabjai című Stephen King műben a főhős, az ártatlanul bebörtönzött Andy Dufrense öt futballpályányi hosszúságú fekáliás lében küzdötte át magát, hogy megszökjön a Shawshank börtönből. Ahogyan a műben barátja, Ellis Boyd „Red” Redding találóan fogalmazott:

 Andy, aki egy folyónyi sz.ron átúszott azért, hogy tiszta legyen.

Hogy a Szajna valaha az lesz-e? Senki sem tudhatja.