Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huPéntek és vasárnap között rendezik meg a 2025-ös rövidpályás gyorskorcsolya-Európa-bajnokságot. A magyar küldöttség 2006 óta minden kontinenstornán szerzett érmet, a drezdai Joynext Arénában azonban talán az lenne a nagyobb meglepetés, ha nem szakadna meg ez a nagy széria. A világkupa-sorozat eddigi állomásain egyéniben egy hatodik, váltóban pedig egy ötödik hely volt a magyarok legjobb szezonbeli eredménye, és az Európa-bajnokságon sem Jászapáti Petráék tartoznak a legnagyobb favoritok közé. A Liu testvérek távozásával minden reális esély elveszett arra, hogy a magyar rövidpályás gyorskorcsolya a folytatásban is hozza a szép sikereket, vagy van remény arra, hogy a mostani Eb, és majd a soron következő néhány téli olimpia is hoz magyar érmet? Megvizsgáltuk.
Az első tizenkilenc téli olimpia összesen 13 magyar pontszerző helyezést hozott. Az azóta eltelt öt további 16-ot, méghozzá ezek mindegyikét a rövidpályás gyorskorcsolya jóvoltából. A sportág 1988-ban még bemutatóként szerepelt az ötkarikás játékokon, 1992 óta azonban már érmet is osztanak benne. Már Albertville-ben is volt két magyar résztvevő, 2002-től kezdve pedig minden olimpián indult legalább négy magyar kvótaszerző rövidpályás gyorskorcsolyában. 2018-ban aztán megszületett az első magyar téli olimpiai aranyérem, a férfi váltót követően négy évvel pedig Liu Shaoang egyéniben is olimpiai bajnok lett, ráadásul Pekingben ő egy bronzérmet is szerzett, és a Jászapáti Petra, Kónya Zsófia, Liu Shaolin Sándor, Liu Shaoang, John-Henry Krueger összeállítású vegyes váltó is dobogóra állt. Ám a Liu testvérek 2022 vége óta kínai színekben versenyeznek, és nagy bravúr lenne, ha a pénteken induló (drezdai) Európa-bajnokságon, a márciusi (pekingi) világbajnokságon és a jövő évi (milánói) ötkarikás játékokon sikerülne újabb érmeket szereznie a magyar küldöttségnek, amely éveken át a világ élmezőnyébe tartozott.
Fotó: MTI/Illyés Tibor
Drezda rendezi a 2025-ös rövidpályás gyorskorcsolya-Európa-bajnokságot
2010, 2014 és 2018 után negyedszer van Drezdában az Európa-bajnokság, ahol a végül törlésre került 2022-es kontinenstornát is rendezték volna. Rövidpályás gyorskorcsolya-Eb-t 1997 óta rendeznek, és Magyarország már 2000-ben is szerzett érmet. Néhány év szünet után, 2006-ban ismét ért el dobogós helyezést a magyar küldöttség, azóta pedig egyetlen olyan Európa-bajnokság sem volt, ahol ne lett volna magyar érem. 2009-ben aztán megszületett az első magyar Európa-bajnoki elsőség: a Darázs Rózsa, Heidum Bernadett, Huszár Erika, Keszler Andrea összeállítású női váltó máig az egyetlen magyar női Eb-aranyérmes egység. A következő Európa-bajnoki címre 2017-ig kellett várni, az viszont lavinát indított el, és
2019-ben, majd 2020-ban is négy aranyéremmel zárt a magyar küldöttség a kontinenstornán.
A Liu testvérek távozása óta férfi érem nem volt, a nők közül azonban 2023-ban a váltó és Jászapáti Petra, tavaly pedig Sziliczei-Német Rebeka állt dobogóra (a férfi váltó 4., a női váltó 5. lett Gdanskban, 2024-ben ők voltak még közel az éremhez). Drezdában az a cél, hogy a 2006 óta tartó sorozat ne szakadjon meg, és ezúttal is legyen egy magyar top 3-as helyezés valamelyik versenyszámban – a hétvégén lehet ezért szurkolni, a magyarok számára ugyanis ez az Eb az idény fő versenye.
Fotó: MTI/Illyés Tibor
A magyar keret és az Eb programja:
- A nőknél Jászapáti Petra mindhárom távon bizonyíthat, Kónya Zsófia és Bácskai Sára Luca 500 és 1000 méteren, Somodi Maja és Sziliczei-Német Rebeka pedig 1500 méteren csatlakozik hozzá. A 3000 méteres női váltóban mindannyian érintettek, a 2000 méteres vegyes váltóban pedig előbbi három korcsolyázhat. A férfiaknál Jászapáti Péter minden számban, Moon Wonjun Ferenc 1000 és 1500, míg Nógrádi Bence 500 és 1500 méteren indul. Az 5000 méteres váltóban rajtuk kívül Granasztói Ádám és Csizmadia Márk kaphat lehetőséget, utóbbi a vegyes stafétában is érdekelt lehet.
- Az Európa-bajnokság pénteken a selejtezőkkel kezdődik, szombaton a férfiaknál az 500 és 1500, míg a nőknél az 1000 méteres versenyt, valamint a váltó küzdelmeit rendezik meg. Vasárnap a férfiak 1000 méteren, a nők a legrövidebb és leghosszabb egyéni távon versenyeznek, a kontinensviadal aztán a férfi és a vegyes váltók küzdelmeivel zárul.
Talán a legnagyobb esélye a dobogós helyezésre Jászapáti Petrának van. A 26 éves szegedi sportolónő egy vírusos megbetegedés miatt az előző idényt szinte teljes egészében kihagyta, kizárólag a rotterdami világbajnokságon – és ott is csak váltóban – indult el. A női váltóval világbajnoki második, vegyes váltóval olimpiai bronzérmes Jászapátinak eddig egyetlen egyéni érme van nagy versenyekről: még a 2023-as Eb-n, 1000 méteren lett harmadik helyezett. A 2024-25-ös világkupa-sorozat eredményei alapján azonban ő az egyetlen, akinek reálisan lehet esélye egy újabb Európa-bajnoki éremre.
A két őszi, montréali vk-állomáson Jászapáti Petra 500 méteren teljesített a legjobban: ezen a távon egy tizedik és egy nyolcadik helyet szerzett Kanadában. A legutóbbi, decemberi, szöuli világkupa-fordulón ennél is eredményesebb volt, hiszen hatodikként zárt a sprinttávon, míg a leghosszabb egyéni versenyszámban (1500 méteren) kilencedik lett. Jászapáti a teljes magyar csapathoz hasonlóan a harmadik, pekingi vk-állomást kihagyta, de az 500 méteres távon négy kör után így is a világkupa 11. helyén áll –
az európai versenyzőket figyelembe véve pedig a negyedik legjobb.
A rövidpályás szezont kihagyó, és a mostani idényben a nagypályás gyorskorcsolyára fókuszáló Suzanne Schulting távollétében is holland fölény várható ebben a számban is az Eb-n (pláne a belgák kétszeres Európa-bajnoka, Hanne Desmet távolmaradásával), de az előjelek alapján egyéni magyar éremnek valóban itt van a legnagyobb realitása.
Fotó: Ronald Hoogendoorn / ANP MAG / ANP via AFP
Jászapáti Petra 500 m-es érmét leszámítva a női váltó számára lehet reális a magyar Eb-dobogó
A szezon eddigi világkupa-fordulói során a nők között Jászapáti Petra mellett Bácskai Sára Luca, Kónya Zsófia, Somodi Maja, Somogyi Barbara és Sziliczei-Német Rebeka, míg a férfiak között Csizmadia Márk, Granasztói Ádám, Jászapáti Péter, Moon Wonjun Ferenc, Nógrádi Bence, valamint az azóta megsérült Bontovics Balázs és Tiborcz Dániel kapott lehetőséget a magyar szövetségtől.
Jászapáti Petra az ötszázas táv mellett 1000 és 1500 méteren is a legjobb magyar volt eddig az idényben: 1000 m-n a hetedik, a leghosszabb egyéni távon pedig a hatodik legjobb európai versenyző a vk-összetett jelenlegi állása szerint.
Rajta kívül a nők között a szintén olimpiai bronzérmes Kónya Zsófia volt az, aki egy-egy alkalommal a második körig eljutott, azonban az elődöntő elérése számára sem sikerült egyik világkupa-állomáson sem. A férfiak között Nógrádi Bence Montréalban, 1500 méteren elődöntőt korcsolyázott, ezenkívül viszont a negyeddöntő mezőnyébe is csak egy magyar jutott be egyszer: Jászapáti Péter Szöulban, 500 méteren 17. lett.
Ami a magyar váltókat illeti: a férfi váltó egyszer sem jutott tovább az első körből az elődöntőbe, a vegyes váltónak a szöuli hetedik helye a legjobb eredménye, a nők ugyanakkor a háromból két alkalommal is eljutottak a kisdöntőig – Montréalban előbb nyolcadik, aztán ötödik lett a Somodi Maja, Jászapáti Petra, Somogyi Barbara, Kónya Zsófia összeállítású egység. A női váltó jelenleg az európai ranglista 5. helyén áll, azaz a szép eredmények ellenére is kisebb bravúr kellene a csapat részéről az Eb-éremhez – a férfi váltó és a vegyes váltó számára pedig az övékénél is jóval nagyobb papírforma-borulásra lenne szükség.
Fotó: NurPhoto via AFP / Andrzej Iwanczuk/NurPhoto
Bánhidi Ákos, a magyar szövetség ágazati igazgatója is úgy véli, hogy a magát jó erőben és önbizalommal telve érző Jászapáti Petrától, valamint a női váltótól lehet dobogós helyezést várni a drezdai Eb-n.
„Jól muzsikál a női csapat, amelynek reális esélye van az éremszerzésre az idei kontinensviadalon, a jövő évi olimpiára előretekintve pedig a pontszerzésre. Felfelé ívelő formát mutatnak, különösen Jászapáti Petránál figyelhető meg, akinél az egyéves kihagyása utáni visszatérésnél a fokozatosság elvét alkalmaztuk – mondta az MTI-nek Bánhidi Ákos, aki a szezonban észrevehető fejlődést is kiemelte a magyarok részéről. – Elsősorban azt szeretném látni a versenyzőktől, hogy minél kevesebbet hibázzanak, egyúttal magabiztosan és higgadtan versenyezzenek."
A vk-sorozat még a márciusi, pekingi világbajnokság előtt befejeződik: február elején a hollandiai Tilburgban folytatódik, majd
egy hétre rá Milánóban zárul – éppen ott, ahol 2026. február 10. és 20. között a téli olimpia versenyszámait rendezik meg
rövidpályás gyorskorcsolyában.
Lehet-e újabb téli olimpiai érmese a magyar rövidpályás gyorskorcsolyának?
Röviden: igen, lehet. Az utánpótlás ugyanis tele van tehetségesebbnél tehetségesebb magyar fiatallal, akik a korosztályos világversenyeken jobbnál jobb eredményeket értek el az elmúlt években. Csak hogy a legnagyobb sikereket említsük, Somodi Maja tavaly junior világbajnok lett, ahogyan a Schönborn Melinda, Somodi Maja, Szigeti Dóra, Végi Diána Laura összeállítású női váltó is aranyérmes lett a gdanski junior vb-n. Szintén 2024-ben ifjúsági olimpiai bronzérmes lett Major Dominik Gergely, míg a legutóbbi, 2023-as Téli Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválon (EYOF) a hét versenyszám közül ötön is magyar aranyérem született.
Fotó: NurPhoto via AFP / Andrzej Iwanczuk/NurPhoto
Jászapáti Petra és Kónya Zsófia, a magyar rövidpályás gyorskorcsolyázás jelenlegi két legeredményesebb sportolója egyben a két legrutinosabb is, rajtuk kívül ugyanis nincsen 25 évnél idősebb versenyző a hazai mezőny legjobbjai között. Sőt, a junior világbajnok női váltó tagjai közül Szigeti és Végi még mindig csak 18 éves, és a cikkünkben még nem említettük meg a szintén az ország legjobbjai közé tartozó Dobrán Flórát és Tóth Esztert, akik szintén mindössze 20 esztendősek. A férfiak között pedig a 2024-es országos bajnokság tíz legelőrébb végzett versenyzője közül a tavaly honosított Moon Wonjun Ferenc a legidősebb, de ő is még mindig csupán 23 éves. Az érintett mezőnyből ráadásul Csizmadia Márk, Granasztói Ádám, Major Dominik Gergely és Wu Jia Wei Dávid még a 20. életévét sem töltötte be.
Márpedig
a rövidpályás gyorskorcsolya nem az a sportág, ahol jellemzően a fiatalabbak eredményesebbek szoktak lenni a rutinosabb versenyzőknél.
A 2022-es, pekingi téli olimpián a dél-koreai Hvang Dehon volt a legfiatalabb egyéni aranyérmes, ő akkor 22 és fél éves volt. A tavalyi világbajnokságon ugyanennyi idős volt a férfi mezőny jelenlegi legjobbjának számító William Dandjinou, aki Kanadának 1000 méteren nyerte meg a rotterdami vb-címét. És szintén majdnem 22 éves volt Elisa Confortola, amikor tavaly a gdanski Európa-bajnokság legfiatalabb Európa-bajnoka lett. Az elmúlt évek világversenyeinek ugyanakkor rendre voltak 30 év feletti győztesei is.
Fotó: Jung Yeon-je / AFP
A jövő februári téli olimpia előtt bő egy évvel Jászapáti Petrát leszámítva nem tartozik a felnőttek közötti világelitbe magyar rövidpályás gyorskorcsolyázó. Jelen állás szerint az lenne a szenzáció, ha sikerülne az éremszerzés a milánói ötkarikás játékokon, a reálisabb cél inkább a 2006 óta minden alkalommal látott olimpiai pontszerzés lehetne, ahogyan azt Bánhidi Ákos is megfogalmazta. Azonban a francia Alpokban lévő 2030-as, majd a Salt Lake Cityben sorra kerülő 2034-es téli olimpiára jó eséllyel hasonló éremesélyekkel indulhat az addigra még nagyobb rutint szerző magyar küldöttség, mint a Liu testvérek vezetésével tette az elmúlt két alkalommal. A következő idénytől átstrukturált edzésrendszerrel készülő Moon Wonjun Ferenc pedig a Magyarországra érkezésre után arról beszélt, hogy „terveim között ott szerepel a 2038-as olimpia is", azaz még Salt Lake Citynél is bátran tovább tekinthet a sportág.
A magyar rövidpályás gyorskorcsolyázásnak tehát igenis van jelenje, és még sikeresebbnek ígérkező jövője a Liu testvérek nélkül is.
- Kapcsolódó cikkek
A kínai színekben versenyző Liu testvérek eredményei a 2024-25-ös világkupa-sorozatban: