A brit kerékpársport ikonja megrázó vallomást tett. A pályán és országúton egyaránt sikeres, ötszörös olimpiai bajnok és 2012-ben Tour de France-győztes, lovaggá is ütött Sir Bradley Wiggins soha nem látott őszinteséggel beszélt a gyerekkori bántalmazásról, a kokainfüggőségről, a teljes összeomlásról és arról, hogyan segítette vissza az életbe a sportvilág egyik legellentmondásosabb alakja, Lance Armstrong.
Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a sikeres sportolók élete csupa csillogás. Bradley Wiggins gyerekkora maga volt a pokol. Tizennyolc hónapos volt csupán, amikor elhagyta őt és az édesanyját az amúgy szintén kerékpáros apja, az ausztrál Gary Wiggins. Magányosan nőtt fel az észak-londoni kilburni lakótelepen alkoholista mostohaapja és hiányzó apaképe árnyékában. Fiatalon a sportban keresett kapaszkodót, így akarta felhívni magára az apja figyelmét, ám közben akaratlanul is a legrosszabb ember karjaiba sodródott.
Fotó: Instagram/wedu és bradwiggins
Edzője, a hetvenes éveiben járó Stan Knight éveken át zaklatta, miközben azt hitette el vele, hogy „ez mind a sport része”. Wiggins évtizedekig hallgatott erről. Csak 2023-ban, a The Times újságírójának, Polly Vernonnak mondta el először, mi történt vele. „Amikor elolvastam a cikket, egy órán át sírtam. Megkönnyebbültem, mert végre valaki hitt nekem” – emlékezett vissza.
Wiggins útja a csillogástól a kokainfüggőségig és a csődig
Wiggins 2004-től 2016-ig, négy olimpián összesen öt olimpiai aranyérmet szerzett, közben 2012-ben megnyerte a Tour de France-t. Minden idők egyik legeredményesebb brit sportolója. Sikerei elismeréseként 2013-ban lovaggá ütötték, ezért viselheti a neve előtt a „sir” előtagot. Ahogy az gyakran előfordul, a visszavonulása után azonban jött a zuhanás.
„Nem tudtam, hogyan éljek a sport nélkül. Amikor profi vagy, minden perced be van osztva. Aztán egyszer csak semmi nem marad” – mesélte. A hiányt kokainnal próbálta betölteni. Hetekre elvonult hotelszobákba, százával gyűltek a kémcsövek, és előfordult, hogy az olimpiai aranyérméről szívta fel a port.
A függőség végül mindent elvett tőle:
- a hírnevét,
- a családját,
- a két gyerekét,
- az egzisztenciáját.
Csődbe ment, hajléktalanná vált, parkokban és autókban aludt. Egy kétségbeesett videóban fiától, Bentől kért segítséget. „Ő az egyetlen, aki sosem ítélkezett. Büszkeséggel tölt el, amikor látom, hogy versenyez” – mondta róla.
Fotó: ERIC FEFERBERG / AFP
Armstrong, a doppingolás miatt bukott bajnok mentette meg
A legváratlanabb helyről jött a segítség: Lance Armstrongtól, sportvilág kitaszított sztárjától, akit doppingvétsége miatt bíróság elé állítottak és megfosztottak mint a hét Tour de France-címétől. Armstrong hívta el Wigginst az Egyesült Államokba, egy utahi rehabilitációs programba, és ő fizette a kezeléseit is.
„Ő volt az első, aki szó nélkül segített. Lance inspirációt jelent. Neki köszönhetem, hogy mentálisan és fizikailag is jól vagyok” – mondott hálát Wiggins Armstrongnak.
A két bukott bajnok barátsága a közös mélypontból született. Armstrong nemcsak pénzzel segített, hanem új lehetőséget is adott Wigginsnek: bevonta a podcastjába, és újra visszahozta őt a kerékpározás világába – immár nem versenyzőként, hanem mentor szerepben.
Újrakezdés: szabadon, két keréken
Ma Wiggins újra teker. Néhány hete jelent meg a The Chain (A lánc) című életrajzi könyve, amelyben részletesen, tabuk nélkül mesél az életéről:
Megint imádom a bringázást. Ugyanazt az érzést adja, mint gyerekkoromban: ismét szabad vagyok.
Tisztán él, minden nap edz, biometrikus gyűrűvel méri az alvását, és végre újra van otthona, családja, célja. „Nem utálom már magam… de még tanulom, mit jelent szeretni önmagamat” – árulja el, hogy minden nap meg kell küzdenie a boldogságért.
Interjú Bradley Wigginsszel:
