Hiába vagyunk még mindig az év elején, hétfőn elkezdődnek a selejtezők 2026. első Grand Slam tornájára. Az Australian Open egészen február 1-ig tart, így a tenisz szerelmeseinek lesz mit nézni majd. A nemzetközi megmérettetés elsősorban a káprázatos ütésekről és a sztárokról szól, no meg az elmúlt években az egymást érő botrányokról. Utóbbiakból válogattunk a nagy versenyre hangolódva.
Az Australian Opent gyakran nevezik a „legbarátságosabb” Grand Slam-tornának. A mosolygó önkéntesek, a laza hangulat, a nyári napsütés Melbourne-ben legalábbis, mind ezt sugallja a nézők és a tenisz szerelmesei felé. Azonban mindez csak a kirakat, ha megkapargatjuk a felszínt, bizony egyből más képet kapunk a tornáról. Példának okáért elég csak 2000-ig visszamennünk, ugyanis az elmúlt huszonöt év újra és újra bebizonyította: a szezon első Grand Slamje sokszor nemcsak a hőségről, hanem az indulatokról, jogi csatákról, sportszerűtlenségről és világszintű botrányokról is szólt.
Fotó: JUNG YEON-JE / AFP
Az Australian Opent sem kerülték el a botrányok
Djoković és a vízumdráma – a modern tenisz egyik legsúlyosabb botránya (2022)
Ha egyetlen eseményt kellene kiemelni a közelmúltból, amely örökre megváltoztatta az Australian Open arculatát, az kétségtelenül Novak Djokovics 2022-es kitoloncolási ügye lenne. A világelső szerb játékos orvosi mentességre hivatkozva érkezett Ausztráliába a COVID–19 elleni oltás hiánya ellenére, ám a hatóságok megkérdőjelezték a belépésének jogszerűségét. Djokovics helyzete emiatt napokig bizonytalan volt, előbb a hotelszobájából lett karanténszállás, majd konkrétan politikai üggyé dagadt az esete.
A végkifejlet – a vízum visszavonása és a deportálás – pedig precedens nélküli volt. Egy regnáló címvédőt, minden idők egyik legnagyobbját zárták ki a tornáról, miközben a világ folyamatosan élőben figyelte az eseményeket. A botrány túlmutatott a tenisztársadalmon: a sport, a politika és a közegészségügy ritkán látott módon fonódott össze egy ügy erejéig Melbourne-ben.
A rutinon szerb klasszis kapcsán 2025 sem múlt el érdekes esemény nélkül Ausztráliában. Kezdjük ott a történetet, hogy az Australian Open elődöntőjébe a tízszeres győztes Novak Djokovics Carlos Alcaraz legyőzésével jutott be, a legjobb négy között a második kiemelt Alexander Zverev volt az ellenfele. A szerb teniszező a torna korábbi részében többször kért ápolást, ám az elődöntőben nem látszott sérülés jele rajta. Ezért is volt sokkoló, hogy miután a bréket nem tartalmazó első játszmát rövidítésben megnyerte Zverev, a szettet lezáró röptehibája után Djokovics átsétált a térfelére, és kezet nyújtott a német játékosnak. Djokovics tehát feladta a meccset 81 percet követően, majd a meglepett közönség durván kifütyülte őt, amiért nem lát további játékot.
Nick Kyrgios – az örök lázadó árnyéka a Rod Laver Arénán
Ha van játékos, aki szinte minden évben gondoskodott a címlapsztorikról, az egyértelműen Nick Kyrgios. Az ausztrál tehetség az elmúlt évtizedben a hazai közönség kedvence és szégyenfoltja is volt egyben. Ütődobálások, bírókkal való ordibálás, trágár beszólások, szándékosan elrontott pontok – Kyrgios több alkalommal is túllépte a sportszerűség határát.
A 2021-es Australian Openen a koronavírus-járvány miatti maszkviselési szabályok nyílt kigúnyolása, majd a 2022-es tornán egykori párja által tett erőszakvádak újra reflektorfénybe helyezték a kérdést: meddig tolerálható a „rosszfiú” imázs? Bár a jogi ügyek nem közvetlenül a tornához kötődtek, az időzítés ismét az Australian Opent hozta kellemetlen helyzetbe.
Hőség, ájulások és a „brutális Grand Slam” kritikája
Az Australian Open egyik visszatérő botránya maga az időjárás. Az extrém hőség miatt az elmúlt 25 évben számtalan mérkőzés vált egészségügyi kockázattá. Játékosok ájultak el, labdaszedők estek össze, és többen nyíltan kritizálták a szervezőket, amiért a televíziós érdekek előrébb valók voltak az emberi biztonságnál.
A 2014-es és 2018-as tornák különösen hírhedtek lettek, amikor 40 fok feletti hőmérsékletben játszottak mérkőzéseket. Bár azóta bevezették az extrém hőség protokollt és a zárható tetőket, a „tenisz túlélőtúra” bélyege rajta maradt Melbourne-ön. Olyannyira, hogy a mostani, 2026-os kiírásban is elmondható, hogy extrém körülmények között kell teljesíteni a versenyzőknek. Egy hazai példát előcitálva ezzel kapcsolatban miközben itthon farkasordító, egyes hírek szerint mínusz 22 fokos hideg van, addig Piros Zsombor 42 fokban készül a helyszínen az ausztrál nyílt teniszbajnokság selejtezőjére. Vagyis a –22 fokos hazai hideghez képest 64 fokkal melegebb időben edz a magyar játékos.
Rasszizmus és botrány a lelátókon – amikor a nézők váltak a főszereplővé
Az Australian Open közönsége sokáig a legcivilizáltabbnak számított, ám az utóbbi években több incidens is árnyalta ezt a képet. Több játékos – köztük Naomi Osaka és Serena Williams – panaszkodott tiszteletlen, sőt rasszista megjegyzésekre. A 2021-es tornán egyes mérkőzéseket meg kellett szakítani a lelátóról érkező bekiabálások miatt. A legélesebb kritikák azonban akkor érték a szervezőket, amikor úgy tűnt: nem lépnek fel elég határozottan a sportszerűtlen szurkolókkal szemben, különösen akkor, ha „hazai kedvencről” volt szó.
Dopping és meghurcolt hősök
Bár az Australian Opent ritkábban érintették doppingbotrányok, mint más tornákat, a 2000-es években több játékos későbbi lebukása vetett árnyékot a korábbi melbourne-i szereplésekre. Martina Hingis 2007-es pozitív tesztje – bár nem az AO idején történt – újraértelmezte az ezredforduló női teniszhőseit, köztük az Australian Open korábbi bajnokait is.
Egy torna, amely mindig reflektorfényben marad
Az elmúlt huszonöt év botrányai egy dolgot világosan megmutattak: az Australian Open nem csupán egy tenisztorna. Ez egy globális színpad, ahol:
- a sport,
- a társadalmi kérdések,
- az emberi gyarlóság
- és a hatalom találkoznak.
Melbourne túl forró volt sokaknak – fizikailag és erkölcsileg egyaránt. Talán pont ezért marad az Australian Open a teniszvilág egyik legizgalmasabb, legellentmondásosabb eseménye. Mert ahol ekkora a tét, ott a botrány is mindig Grand Slam-méretű.
Az Australian Open selejtezői január 12-én indulnak, míg a főtáblán a küzdelmek január 18-án kezdődnek és a február 1-ei finálékig tartanak. A megmérettetésen a legnagyobb sztárok ragadnak majd ütőt a sportág szerelmeseinek örömére.
