A légtorna kívülről könnyednek, már-már lebegésszerűnek tűnik, belülről azonban szigorú koncentrációt, komoly fizikai kontrollt és nagyfokú fegyelmet követel. A 16 éves Papp Edina éppen ezt szereti benne: azt az állapotot, amikor odafent minden háttérbe szorul, és csak a gyakorlat marad.

Forrás: Malesz
Légtorna és visszaigazolás: egy díj, ami tovább visz
Edina az NVESZ elismeréséről visszafogottan beszélt. Nem úgy tekint rá, mint egy csúcspontra, hanem mint annak a munkának a visszaigazolására, amelyet hosszú ideje következetesen végez.
Nagyon örültem neki és hálás voltam a lehetőségért. Számomra ez a díj visszaigazolás és megerősítés abban, hogy folytassam a versenyzést.
Ebben a mondatban benne van az is, hogyan gondolkodik a sportról: a siker számára nem önmagában fontos, hanem azért, mert lendületet ad a következő feladathoz.
Edzője, Pálffy Tímea szerint ugyanez a hozzáállás már az első edzéseken is látszott. „A közös munka egy nagyon természetes folyamattal indult. Edina már az első edzéseken is rendkívül motiváltan és fegyelmezetten dolgozott, ekkor még az elsődleges célunk a mozgásfejlesztés, a vesztibuláris képességfejlesztés volt.”
Az edző szerint volt egy pont, amikor egyértelművé vált, hogy a történet több lehet egyszerű fejlődésnél.
Azt a pontot, amikor már egyértelmű volt számomra, hogy versenyző lehet, talán akkor értem el, amikor elkezdett nehezebb elemeket is biztonsággal elsajátítani.
Ez a biztonság a sportág egyik kulcsszava. A magasban ugyanis minden csak akkor lehet látványos, ha előtte már elégszer, elég pontosan, elég tudatosan meg lett csinálva.
A magasban nincs helye a bizonytalanságnak
Aki nézi, könnyen hiheti, hogy a lényeg a szépség és az elegancia. Edina azonban egészen belülről írja le, milyen is valójában a levegőben lenni.
„Nagyon szeretek a magasban lenni és ilyenkor csak a koreómra koncentrálok. Nagyon kell figyelni a pózok pontosságára. A legfontosabb a biztonság, ezért minden mozdulatra összpontosítani kell.”
A magasban minden leegyszerűsödik: nincs külső zaj, nincs felesleges gondolat, nincs mellébeszélés. Csak a koreográfia, a testtudat és a mozdulat minősége marad. Ez a fajta koncentráció kívülről talán természetesnek tűnik, belülről viszont komoly munkát igényel.
Fizikailag vannak nehezebb pózok, de szeretem a kihívásokat. Mentálisan motiváltnak kell lenni és fókuszálni a pózok helyes kivitelezésére, de ezt nem érzem megterhelőnek.
Pálffy Tímea szerint ebben rejlik Edina egyik legnagyobb ereje: nemcsak végrehajt, hanem tudatosan dolgozik a részleteken. „A legfontosabb különbség talán az, hogy itt sokkal inkább egyénre szabott rendszerben gondolkodunk. Minden mozdulatot, terhelést és fejlődési lépcsőt az adott sportoló adottságaihoz kell igazítani. A cél: a lehető legmagasabb szintű technikai kivitelezés és művészi kifejezés. A különbség inkább az útban van, nem a célban.”
Ez a mondat jól összefoglalja azt is, hogyan érdemes Edina pályáját nézni: nem külön történetként, hanem sportolói útként, amelynek saját ritmusa, saját logikája és saját munkamódszere van.
A parasport közössége és a versenyzői rutin
Edina számára a parasport nemcsak versenylehetőséget jelentett, hanem közeget is. Olyan közösséget, ahol egyszerre kap inspirációt, és ahol ő maga is szeretne mások számára példát mutatni.
Lehetőséget ad, hogy megmutassam, mire vagyok képes. Azt az esélyt is megadja, hogy hazai, illetve külföldi versenyeken is szerepelhessek és ezáltal eredményeket érhessek el.
Ez a lehetőség azonban nemcsak az eredményekről szól, hanem a találkozásokról is.
„Szívesen vagyok együtt a többi sportolóval. Számomra motiváló látni őket a versenyeken, én pedig ugyanígy szeretnék bátorítást és motivációt adni mások számára.”
A versenyzői rutin is sokat alakult az évek során. Edina őszintén beszél arról, hogy ma már nem ugyanúgy áll oda egy megméretés elé, mint korábban.

Régebben abszolút nem izgultam a versenyek előtt, de mostanában már igen. Ilyenkor ezt az érzést igyekszem a koreográfia sikeres kivitelezésére fordítani.
Pálffy Tímea úgy látja, tanítványának mentális oldala különösen erős, de mást is kiemelt. „A terhelés optimalizálás rendkívül fontos. A cél az, hogy úgy tudjunk folyamatosan fejlődni, hogy közben ne lépjük át azt a határt, ahol már sérülésveszély vagy túlterhelés jelentkezne. Technikailag nagyon szépen halad, és mentálisan is rendkívül erős – talán még az átlagnál is jobban tud fókuszálni versenyhelyzetben. Inkább az a feladatunk, hogy ezt a fejlődést fenntartható módon építsük fel.”
A hibákból építkezve Budaörs felé
A sportban sokszor a sikeres pillanatok látszanak, pedig legalább ennyit elárul egy versenyzőről az is, hogyan viszonyul a hibákhoz. Edina ebben is nagyon egyenes.
„A sikeres gyakorlatok után azt érzem, hogy nincs lehetetlen, és bármilyen pózt meg tudok csinálni. Hiba esetén az segít, ha újra és újra gyakorlom mindaddig, amíg nem megy tökéletesen. Kifejezetten motivált vagyok a hibák kijavítására.”
Nála a hiba nem fal, hanem feladat. Nem elbizonytalanítja, hanem munkára ösztönzi. Ebből a gondolkodásból következik az is, hogyan készül a következő nagy versenyre.
Az Európa-bajnokságra az új koreómat szeretném még jobban tökéletesíteni, hogy magasabb pontszámot érhessek el. Várom ezt a hazai versenyt is.
„Egy ilyen versenyen mindig az egyensúly a kulcs. Az elsődleges cél a stabil, tiszta gyakorlat bemutatása, mert ez az alapja minden jó eredménynek.”
Az edzője erről azt mondja: „Ha a felkészülés során azt látjuk, hogy egy-egy magasabb nehézségű elem biztonsággal beépíthető, akkor nyitottak vagyunk arra, hogy egy kicsit kockáztassunk is, de csak olyan mértékben, ami nem veszélyezteti Edina testi épségét, valamint a gyakorlat egészének minőségét – hosszú távon mindig a tudatos építkezés hozza a legjobb eredményeket.”
A budaörsi légtorna Európa-bajnokságot június 30. és július 5. között rendezik.






















