Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huSporttörténelmet írt a hétvégén Londonban Sabastian Sawe. A kenyai volt az első, aki két órán belül (1:59:30) futotta le a maratoni távot. A második helyen célba érő, etióp Yomif Kejelcha (1:59:41) is átlépte az álomhatárt. A látványos eredmények nyomán a szakértők felteszik a kérdést, hogy az emberi kitartásról, vagy inkább a cipők mérnöki tervezéséről van szó a maraton kapcsán?
Azt azért meg kell említeni, hogy 2019-ben Eliud Kipchoge volt az első, aki két órán belül tette meg a 42 195 méteres, maratoni távot, azonban az eredmény nem volt hivatalos világcsúcs, mert Kipchogét a legoptimálisabb szélviszonyok elérése érdekében több segítő futó vette körül. Sebastian Sawe eredménye hivatalos, bár sokak szerint „technológiai doppingot” használt, mert az adidas cég ADIZERO Adios Pro Evo 3 nvű cipője már-már az űrtechnológia alkalmazásával készült el, és ez a valaha készült egyik legkönnyebb versenycipő. Az új módi rögtön felerősítette a „szupercipők” körül folyó régi vitát.
Fotó: JUSTIN TALLIS / AFP
Perceket javít a maraton teljesítményén a cipő
A modern versenycipők titka a szénszálas lemezekben és a különleges habszivacs „párnákban” rejlik. Ezek az összetevők nemcsak ruganyosabbá teszik a lépteket, de jelentősen csökkentik a futó energiafelhasználását. Kimutatták, hogy ezek a lábbelik akár 4 százalékkal is javítják a futás hatékonyságát, ami egy maratonon már nem is másodperceket, inkább perceket jelent.
Shaun Creighton a britek korábbi olimpikon hosszútávfutója, aktív sportjogász szerint egyértelmű a helyzet:
A modern szupercipők a szó szoros értelmében teljesítményfokozó eszközök. Nem hiszem, hogy a két órán belüli maraton sikerült volna nélkülük”.
A vita Eliud Kipchoge a bevezetőben is említett 2019-es futása után kezdődött. A nem hivatalos két órán belüli eredményt egy Nike Alphafly cipőben érte el. Dr. Ross Tucker sporttudós már akkor arról beszélt, hogy ez az „a cipő, amely tönkretette a futást”. A kritikusok szerint a technológia túlzott igénybevétele, alkalmazása eltorzítja a sport szellemét, ahol a felkészültségnek és az akaratnak kellene dominálnia a mérnöki tudomány felett.
Új korszak a hosszútávfutásban
A World Athletics (Nemzetközi Atlétikai Szövetség) próbálja tartani a lépést: korlátozták a talp vastagságát (maximum 40 mm) és a szénszálas lemezek számát. A gyártók azonban megtalálták a módját, hogy a szabályok határán egyensúlyozva továbbra is növeljék az előnyt.
A probléma másik fele az esélyegyenlőség. Dr. Nicolas Berger fiziológus rámutatott, hogy léteznek úgynevezett „szuper-reagálók”, akiknél a cipő hatalmasat dob a teljesítményen, míg másoknál alig érezhető a különbség. Emellett a cipőkhöz való hozzáférés és a szponzoráció is eldöntheti egy-egy verseny kimenetelét.
Sok szakértő szerint a 2019 előtti és utáni eredmények már összehasonlíthatatlanok. David Roche ultramaratoni futó szerint ez olyan, mintha a fa teniszütőket hasonlítanánk össze a modern kompozit ütőkkel: egy teljesen más korszak kezdődött.
Bár a szupercipők kényelmesek és élvezetessé teszik a futást az amatőrök számára is, a profi sportban a kérdés továbbra is nyitott: hogyan maradhat a maraton az emberi állóképesség tiszta próbája egy olyan világban, ahol a talpba épített technológia dönt a világcsúcsokról?
- Kapcsolódó tartalom
