Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huMilák Kristóf pályafutását régóta két, egymással szinte kibékíthetetlen kép kíséri. Az egyikben ott áll a rajtkövön a világ egyik legjobb úszójaként, majd olyan sebességgel indul meg, amelyre csak néhány ember képes a sportág történetében. A másikban eltűnik a nyilvánosság elől, nem versenyez, alig kommunikál, és hónapokon át csak találgatni lehet, mikor láthatjuk újra. A 2024-es párizsi olimpia óta mindkét Milákot megismerhettük. Láttuk olimpiai bajnokként, országos bajnoki címeket nyerő klasszisként, majd ismét hosszú időre távol maradó sportolóként. A ma kezdődő párizsi vizes Európa-bajnokság előtt újra az eredmények beszéltek helyette.

Párizs 2024: egy ezüst után olimpiai arany
Milák Kristóf számára a 2024-es párizsi olimpia a bizonyításról szólt. Hónapokig tartó találgatások és kevés verseny után érkezett meg a La Défense Arénába, ahol elsőként 200 méter pillangón ugrott medencébe. Az előfutamban rögtön jelezte, hogy címvédőként továbbra is a szám egyik legnagyobb favoritja: 1:53,92 perccel a mezőny legjobb idejével jutott tovább, majd az esti középdöntőben 1:52,72-vel elsőként biztosította helyét a fináléban.
A döntőben sokáig úgy tűnt, Milák megvédi tokiói olimpiai címét, ám az utolsó 50 méteren a hazai közönség által hajtott Léon Marchand elképesztő hajrával fordított. A francia 1:51,21-es olimpiai rekorddal győzött, Milák pedig 1:51,75-tel ezüstérmet szerzett. Bár lemaradt a címvédésről, a két klasszis csatája minden idők egyik legmagasabb színvonalú 200 méter pillangó döntőjét hozta.
Három nappal később Milák ismét megmutatta, miért tartják generációja egyik legjobb úszójának. A 100 méter pillangó előfutamában 50,19-et, a középdöntőben 50,38-at úszott, majd a fináléban ismét a legfontosabb pillanatra időzítette a csúcsformát. Bár féltávnál még csak negyedikként fordult, a második ötven méteren fokozatosan ledolgozta hátrányát, és az utolsó métereken megelőzte Josh Liendót. A 49,90 másodperces győztes idő pályafutása második olimpiai aranyérmét jelentette, Liendo kilenc századdal maradt mögötte, míg a bronzérmet Ilya Kharun szerezte meg.
Az olimpia utáni csend
A párizsi játékokat követően Milák nem indult el a 2024 őszén rendezett világkupa-versenyeken, és kimaradt a decemberi, budapesti rövidpályás világbajnokságról is. Az olimpiai szereplés után hónapokon keresztül nem állt rajthoz hivatalos versenyen. Első fellépésére csak 2025 áprilisában, a kaposvári országos bajnokságon került sor.
Kaposvári-ob: két arany, két ezüst
Milák Kristóf Kaposváron rögtön az első napon megnyerte a 100 méter gyorsot 48,76 másodperccel, megszerezve sorozatban ötödik országos bajnoki címét ezen a távon. Egy nappal később következett a számára ikonikus 200 méter pillangó, ahol 1:56,13-as idővel szintén aranyérmet nyert, bizonyítva, hogy hosszú kihagyása ellenére továbbra is ő a szám hazai etalonja. Az országos bajnokság azonban azt is megmutatta, hogy a hazai mezőny egyre erősebb. Ötven méter pillangón Szabó Szebasztián (23,17) előzte meg, Milák 23,43-mal ezüstérmes lett, míg a zárónapon 100 méter pillangón Kós Hubert pályafutása egyik legjobb úszásával, 50,55 másodperccel győzött. Milák 50,67-es ideje ezúttal a második helyre volt elég.
A kaposvári bajnokságot így két arany- és két ezüstéremmel zárta, a folytatás azonban elmaradt. Júniusban eldőlt, hogy nem indul a szingapúri világbajnokságon, így a hazai ob maradt az olimpia utáni első, egyben 2025-ös egyetlen versenye.

Fotó: Derencsényi István / MTI Fotószerkesztõség
Sopron 2026: egy év után újra a rajtkövön
Milák Kristóf következő hivatalos versenyére egy évvel később, a 2026-os soproni országos bajnokságon került sor. A nyitónapon a 200 méter pillangó előfutamában két percen kívüli idővel jutott tovább, a döntőtől azonban visszalépett, így kedvenc számában nem szerzett érmet. A rövidebb távokon viszont ismét a régi Milákot láthatta a közönség. Ötven méter pillangón 23,03 másodperces egyéni csúccsal országos bajnok lett, megelőzve Szabó Szebasztiánt és Márton Richárdot, majd 100 méter gyorson is aranyérmet szerzett.
A bajnokság zárónapján tovább folytatta remeklését: 100 méter pillangón 50,22 másodperccel diadalmaskodott, amely akkor a 2026-os világranglista legjobb idejének számított. Nem sokkal később az 50 méter gyors döntőjét is megnyerte 21,79-es egyéni csúccsal, ráadásul a délelőtti fordulóban ennél is gyorsabb, 21,76-os időt úszott. Milák így a soproni országos bajnokságot négy aranyéremmel zárta: 50 és 100 méter gyorson, valamint 50 és 100 méter pillangón is a dobogó legfelső fokára állhatott.
Visszatérés a nemzetközi mezőnybe
Az országos bajnokságot követően Milák már nemzetközi mezőnyben is bizonyított, a Mare Nostrum-sorozatban ugyanis ismét a világ legjobbjai ellen versenyzett. A monacói nyitóállomáson 100 méter gyorson 48,13 másodperccel győzött, majd másnap 100 méter pillangón is elsőként csapott célba 50,66-os idővel, amely egyben új versenycsúcsot is jelentett.
A sorozat barcelonai állomásán sem talált legyőzőre 100 méter pillangón: 50,73 másodperccel ismét aranyérmet szerzett. A Mare Nostrum így egyértelműen jelezte, hogy Milák a hosszú kihagyás után nemcsak visszatért, hanem ismét stabilan világklasszis időket úszik, és újra a nemzetközi elit egyik meghatározó alakja.
Róma 2026: országos csúcs ötvenen méteren
Június végén Milák a római Sette Colli, vagyis a Hét Domb elnevezésű rangos nemzetközi versenyen indult. Száz méter pillangón az előfutamban 50,98 másodperccel a svájci Noè Ponti mögött a második helyen jutott tovább. A fináléban azonban Milák gyorsult nagyobbat: 50,47 másodperccel megnyerte a versenyt, több mint négy tizeddel megelőzve a legnagyobb riválisát Pontit.
A római viadal zárónapján 50 méter pillangón is rajthoz állt. A döntőben 22,86 másodperces országos csúcsot úszott, amellyel második lett. Ez volt pályafutása első 23 másodpercen belüli eredménye ezen a távon, és egyben a magyar rekord megdöntését is jelentette. A World Aquatics adatbázisa ezt az időt Milák jelenlegi egyéni legjobbjaként tartja nyilván.

Mit nyert Milák Kristóf az olimpia óta?
A párizsi olimpia kezdetétől a 2026-os Európa-bajnokság rajtjáig Milák legfontosabb döntős eredményei:
2024-es párizsi olimpia
– 100 méter pillangó: aranyérem
– 200 méter pillangó: ezüstérem
2025-ös kaposvári országos bajnokság
– 100 méter gyors: aranyérem
– 200 méter pillangó: aranyérem
– 50 méter pillangó: ezüstérem
– 100 méter pillangó: ezüstérem
2026-os soproni országos bajnokság
– 50 méter gyors: aranyérem, 21,79 a döntőben; 21,76-os egyéni csúcs a korábbi fordulóban
– 100 méter gyors: aranyérem
– 50 méter pillangó: aranyérem
– 100 méter pillangó: aranyérem
– 200 méter pillangó: a döntőtől visszalépett
2026-os Mare Nostrum
– Monaco, 100 méter gyors: aranyérem
– Monaco, 100 méter pillangó: aranyérem
– Barcelona, 100 méter pillangó: aranyérem
2026-os Sette Colli, Róma
– 100 méter pillangó: aranyérem
– 50 méter pillangó: ezüstérem, 22,86-os országos csúcs
Más ember, ugyanaz a veszély
A számok jól mutatják, hogy Milák Kristóf pályafutása a 2024-es párizsi olimpia óta korántsem a megszokott ívet járta be. Az olimpiai arany és ezüst után hosszú időre eltűnt a versenyekről, 2025-ben mindössze a kaposvári országos bajnokságon állt rajtkőre, ezt követően pedig ismét hónapokig nem láthattuk hivatalos viadalon. A 2026-os szezon azonban már egy egészen más Milákot mutatott: újra rendszeresen versenyzett, és hazai, valamint nemzetközi medencében is bizonyította, hogy továbbra is a világ elitjéhez tartozik.
Most pedig újra Párizs következik. Két évvel az olimpiai diadal után ismét ugyanabban a városban ugrik medencébe, ezúttal a 2026-os Európa-bajnokságon. A magyar válogatott egyik vezéregyéniségeként 50 méter gyorson, 100 méter gyorson, 50 méter pillangón és 100 méter pillangón áll rajtkőre, vagyis ezúttal kizárólag a sprintszámokra koncentrál. A 200 méter pillangó hiánya jól jelzi, hogy jelenlegi felkészülésének középpontjában a rövidebb távok állnak.