Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA Ferencváros honlapjának adott interjúban Mihályvári-Farkas Viktória nem csupán a baleset körülményeiről, hanem a kényszerű leállás lelki nehézségeiről, a mindennapok átalakulásáról és a jövőbeli terveiről is őszintén beszélt. A sérülés váratlanul érte a 22 éves úszót, akinek pályafutása során korábban még soha nem kellett hasonló problémával szembenéznie.

Fotó: Kisbenedek Attila / AFP
„Reggeli edzésen, úszás közben kiugrott a vállam, és úgy is maradt, nem ugrott vissza a helyére. Mindez a medence közepén történt. Azonnal megálltam, sírva fakadtam, semmit nem tudtam csinálni. Rasó (Rasovszky Kristóf – a szerk.) volt az, aki elúszott értem, kivitt a partig, ott pedig az ő segítségével az edzőim emeltek ki a vízből” – idézte fel az esetet a Ferencváros úszója, akinek a kórházi ellátás során az orvosok manuálisan visszahelyezték a vállát.
Rasovszky Kristófnak kellett kimentenie a bajba jutott Európa-bajnok úszót
A történtek azért is jelentettek különösen nagy törést, mert a 22 éves sportoló eddig sérülésmentesen építhette pályafutását. A mexikói Világkupa-forduló kihagyása már biztos, a hosszabb távú következmények azonban egyelőre biztatóbbnak tűnnek. Az orvosi vélemény szerint a sérülést követő hat hét elteltével megkezdheti az úszást, így decemberben már a fokozatos visszatérés kerülhet a középpontba.
Januártól pedig reményei szerint közel teljes intenzitással folytathatja a munkát, hogy megfelelően felkészüljön a világbajnokságra. Mihályvári-Farkas Viktória igyekszik pozitívan tekinteni a helyzetre: úgy fogja fel, hogy egyelőre mindössze egy verseny esik ki a programjából, és a legfontosabb, hogy a gyógyulás a tervek szerint haladjon.
Időnként próbálom humorral leplezni, például azt mondom, hogy félkarú rabló vagyok, meg haskézzel integetek, mert a kezem a hasam elé van felkötve, úgy tudok integetni. Most kaptam egy másik fajta kötést, azzal már rendesen tudok öltözni, fel tudok venni egy pólót, és fölé felrakni a kötést, ez így már egy fokkal jobb”
– mondta a Fradi sportolója, aki hangsúlyozta, hogy nem az a típus, aki meg tud ülni egy helyben: mindig csinálnia kell valamit.
A 22 éves úszó számára nemcsak az edzések hiánya jelent nehézséget, hanem az önállóságának átmeneti elvesztése is. Egyetlen használható kézzel még az olyan egyszerű tevékenységek is komoly kihívást jelentenek, mint az öltözködés, az étkezés vagy az ételkészítés. Saját bevallása szerint nehezen viseli, hogy segítségre szorul, és időnként úgy érzi, terhére van a környezetének. Férje azonban mindenben támogatja, és igyekszik levenni a válláról a mindennapi feladatokat.
Mihályvári-Farkas Viktória számára az egyik legnagyobb kihívás, hogy a megszokott napirendje teljesen felborult. Eddig a korai kelés, a reggeli edzés és a délutáni sportmunka adott keretet a napjainak, most azonban új elfoglaltságokat és kapaszkodókat kell találnia. Ebben az időszakban az egyetemi tanulmányaira koncentrálhat, előrehaladhat a feladataival, és olyan célokat tűzhet ki maga elé, amelyekre korábban kevesebb ideje jutott.