„A játékosok panaszkodnak a naptárra? Kik panaszkodnak? Akiknek a legmagasabb a fizetésük, illetve azok a klubok, akiknek 25 klasszisjátékosuk van, akik a legmagasabb szinten vannak. Azok, akik kevesebbet keresnek és csak 11 jó játékosuk van, azok nem panaszkodnak, ők szeretnek játszani” – mondta a minap a pénzéhes Aleksander Čeferin, az Európa Labdarúgó-szövetség elnöke, amikor a sűrű versenynaptárról kérdezték.
A szlovén sportvezető az utolsó ciklusát tölti az UEFA élén, így ő tét nélkül megnyilvánulhat ebben a témában, azonban a vak is látja, hogy a labdarúgás világa olyan, mint egy kitörni készülő vulkán, amely bármelyik pillanatban robbanhat. A legújabb fejlemény, hogy a profi focisták globális szakszervezete (FIFPro) az európai ligákkal kiegészülve hétfőn hivatalos panaszt nyújtott be a FIFA ellen az Európai Bizottságnál Brüsszelben.
A szereplők hangsúlyozták, hogy nem a FIFA trónfosztására vagy pénzügyi kártérítésre törekszenek, csak értelmes konzultációt szeretnének a versenynaptárral kapcsolatosan.
„A FIFA nem hajlandó meghallgatni a játékosokat, akik a labdarúgás legfontosabb erőforrásai és a testüket a végletekig igénybe veszik.
A játékosoktól ugyanazokat az üzeneteket kaptuk, hogy túl sokat játszanak, és nincs elég idejük a regenerálódásra. A valaha volt legmegterhelőbb szezon előtt sokan úgy döntöttek, hogy a nyilvánosság előtt is elmondják, hogy elég volt”
– mondta David Terrier, a FIFPro Europe elnöke.
Javier Tebas, a La Liga elnöke elmondta, hogy a szakszervezetek és a ligák összefogtak a nemzeti bajnokságok és a játékosok védelmében.
„Az új formátumok bevezetésével és a versenyek egyoldalú bővítésével a FIFA kizárólag a saját érdekeit szem előtt tartva cselekszik” – mondta Tebas.
A játékos-szakszervezetek és a ligák már akkor is felháborodtak a FIFA döntésén, amikor az egyoldalúan úgy döntött, hogy a 2026-os tornával kezdődően 32-ről 48 csapatosra bővíti a férfi világbajnokságot, de a 32 csapatos klubvilágbajnokság volt az utolsó csepp a pohárban.
Az új torna első ilyen kiírását 2025. június 15. és július 13. között rendezik meg az Egyesült Államokban, így sok sztárfocista meghosszabbított szezon elé tekinthet, ráadásul szinte pihenő nélkül kezdhetik majd a 2025/26-os idényt, ami egy 48 csapatos világbajnoksággal zárul majd.
A kizsigerelt sztárok már évek óta hajtogatják, hogy az egészségük érdekében csökkenteni kellene a meccsszámot, de az UEFA-nál és a FIFA-nál is rendre süket fülekre találnak. A meccsszámot pedig nem hogy nem csökkentik, hanem meg is emelik, ennek pedig lassan lázadás lesz a vége.
Az igazi probléma a 2025-ös klubvilágbajnokság után fog kibontakozni. Tudjuk, hogy csupán három hét különbség lesz a sorozat döntője és a Premier League első játéknapja között. Összességében három hetünk van, hogy felkészüljünk újabb 80 mérkőzésre. Talán ebben a szezonban még minden rendben lesz, de a következő évad nehézkessé válhat emiatt”
– mondta Kevin De Bruyne, a Manchester City középpályása.
„Az a gond, hogy a FIFA és az UEFA folyamatosan növeli a találkozók számát, és hiába emeljük fel a hangunkat ez ellen, nem találtunk rá megoldást. Úgy tűnik, a pénz előrébb való, mint maguk a játékosok” – tette hozzá a belga játékos, akit a 2023-as Bajnokok Ligája-döntőben is le kellett cserélni, mert hónapokig úgy játszott, hogy kisebb szakadás volt a combjában.
Az Európa-bajnokság legjobb játékosának megválasztott Rodri szeptember 17-én teljesen kifakadt a versenynaptár zsúfoltsága miatt. A Manchester City középpályása kiemelte, hogy az idei szezonban akár a 70-80 meccset is elérhetik, ez pedig már káros lehet az egészségre.
Mi vagyunk ennek a sportnak vagy üzletnek a főszereplői. Nem minden a pénz és a marketing, a minőségnek is számítania kellene. Amikor nem vagyok fáradt, jobban teljesítek, és ha az emberek jobb futballt akarnak látni, akkor nekünk játékosoknak pihennünk kell”
– fakadt ki a City sztárja, aki szerint a futballisták egyre közelebb vannak ahhoz, hogy sztrájkba lépjenek.
A történet szomorú pikantériája, hogy öt nappal a nyilatkozata után a Manchester City középpályása az Arsenal elleni rangadón elülső keresztszalag-szakadást szenvedett, és várhatóan legalább kilenc hónapig nem futballozhat.
Rodri sérülése azonban csak a kezdet volt. A spanyol középpályás sérülésének a napján Marc-André Ter Stegen, az FC Barcelona kapusa is súlyos térdsérülést szenvedett, így az idei szezonban már nem védhet a katalán együttes csapatkapitánya. Ezt követően a Juventus egyik legfontosabb játékosa, a brazil válogatott Gleison Bremer is elülső keresztszalag-szakadást szenvedett az RB Leipzig elleni Bajnokok Ligája-meccsen, így várhatóan neki is majdnem egy évet kell majd kihagynia. A válogatott szünet előtt aztán a Torinóban futballozó Duván Zapatának is elszakadt a keresztszalagja, illetve a meniszkusza is megsérült, így a kolumbiai sztárjátékos is hosszú kihagyásra számíthat.
Még csak október közepe van, de a rengeteg súlyos sérülés is azt mutatja, hogy a focisták folyamatosan a teljesítőképességük határán vannak. Márpedig ha nem változtatnak a versenynaptár felépítésén, egyre több lesz a súlyos sérülés, és akár egy tragédia is bekövetkezhet. Ennek csak akkor lehetne véget vetni, ha a FIFA és az UEFA sem csak a pénzt tartaná szem előtt, hanem elkezdene foglalkozni az emberi életek megóvásával is. Azonban Gianni Infantino, a FIFA elnöke egyelőre csak azzal foglalkozik, hogy vevőt találjon a klubvilágbajnokság közvetítési jogaira, amit még mindig nem tudott értékesíteni.
Nem hiszem, hogy ne lenne kereslet a klubvilágbajnokság közvetítési jogaira. Valószínűleg folyamatosan zajlanak a tárgyalások. Vannak a torna körül kérdőjelek, mert sokan jelezték, hogy nem tetszik nekik a lebonyolítás vagy az időpont. Lehet, többen tartanak attól, hogy milyen színvonalú lesz ez a torna.
Ha mondjuk elmegy a Real Madrid a tartalékcsapattal, vagy pihenteti a legjobb játékosait, az nyilván erősen befolyásolja a színvonalat. Az biztos, hogy kereslet van rá és a FIFA el fogja adni a közvetítési jogokat” – mondta az Origónak Szabados Gábor sportközgazdász, aki hangsúlyozta, hogy valószínűleg a tv-társaságok is kivárásra játszanak, mert az árak valószínűleg nem fognak feljebb menni, de lejjebb még mehetnek, ha egyes sztárcsapatok gyengébb kerettel utaznának a klubvilágbajnokságra.
A 32 csapatos klubvilágbajnokság résztvevői között jelen állás szerint ott lesz:
Ehhez még hozzájön Brazíliából a Palmeiras, a Flamengo és Fluminense, Argentínából pedig a Boca Juniors és a River Plate. Ha a dél-amerikai sztárcsapatokat leszámítjuk, akkor ezek az együttesek ugyanazok, amelyek év közben a Bajnokok Ligájában versenyeznek. Innentől kezdve pedig adja magát a kérdés, hogy
mi értelme a klubvilágbajnokságnak, ha júniusban nagyrészt ugyanazokat a csapatokat látjuk majd, amelyek szeptember és május között a Bajnokok Ligájában szerepelnek.
„Sportszakmai jelentősége biztosan lesz a tornának, hiszen a korábbi klubvilágbajnokságokon egy-egy csapat jött minden kontinensről, ami tényleg komolytalan volt. Most a világ legjobb klubcsapatai fognak összejönni, hogy eldöntsék, ki a legjobb. Ennek van sportszakmai értéke, ha komoly tornán fognak megmérkőzni.
Nyilván sejtjük, ha aki megnyeri a Bajnokok Ligáját, az a világ legjobb csapata. De hogy igazán milyen játékerőt képviselnek a dél-amerikai csapatok az európaiakhoz képest azt nehéz felmérni, mert nem találkoznak. Van ennek a tornának sportszakmai relevanciája, csak a versenynaptár miatt nehezen menedzselhető”
– folytatta a sportközgazdász Szabados Gábor, aki biztos benne, hogy a focisták sosem fognak sztrájkolni.
„Nem lesz sztrájk!” – jelentette ki Szabados Gábor, aki hangsúlyozta, hogy olyat még nem látott a világ, hogy eurómilliókat kereső alkalmazottak elkezdjenek sztrájkolni.
„Ez most sem fog megtörténni. Fontos leszögezni, hogy azok, akik panaszkodnak, ők a kisebbség. Ahhoz, hogy megvalósuljon a sztrájk, abba rengeteg játékosnak bele kellene állnia.
De kiket érint igazából ez a probléma? A top bajnokságok legjobb csapatainak a sztárjátékosait. Ők azok, aki a bajnoki meccsek mellett hét közben a Bajnokok Ligájában is játszanak, mellette pedig a válogatottjaikban is alapemberek. Ez egy szűk kör.
Meg hát kik ellen akarnak sztrájkolni? A klubjaik ellen? Nem a klubok alakítják a versenynaptárat, hanem az UEFA és a FIFA. Maximum a klubok tudnának nyomást gyakorolni azzal, ha bojkottálnák a Bajnokok Ligáját vagy a klubvilágbajnokságot, de nyilván nem csinálnak ilyet. Ez azért nem olyan, mint gyár, ahol a munkások leállnak a termeléssel, ha nem elégedettek a fizetésükkel” – folytatta Szabados, aki egyetért azzal, hogy óvni kell a játékosok testi épségét, de hangsúlyozta, hogy itt súlyos eurómilliókat kereső alkalmazottakról van szó.
„Olyat még egyik játékos sem mondott, hogy játszunk kevesebb meccset és csökkentsék a fizetésünket is. Majd ha ez lesz az ajánlat, akkor érdemes lesz figyelembe venni. Tudom, ez ridegen hangzik, de ezek a játékosok milliókat keresnek egy tíz-húszéves pályafutás alatt. Nem hatvanéves korukig kell ezt csinálniuk. Ez alatt rengeteget keresnek, mindezt úgy, hogy a világ legjobb orvosi stábjai felügyelik őket. Minden egyes lélegzetvételüket felügyelik.
Erkölcsileg problémásnak tartom, hogy a focisták egészségéért aggódunk, miközben óriási összegeket keresnek és kiemelt orvosi ellátásban részesülnek, de a pakisztáni vagy az indiai munkásokért meg nem aggódunk, miközben ők varrják a mezeket néhány dolláros órabérért a játékosoknak.
Sokan cserélnének a focistákkal, hiszen a szenvedélyükkel keresnek rengeteg pénzt. Nyilván meg kell húzni egy értelmes határt, mert most vagyunk azon a ponton, ahol már nem lehet tovább feszíteni a húrt” – folytatta Szabados Gábor, aki szerint a meccsszámot nem fogják csökkenteni, helyette majd olyan dolgokat vezetnek be, melyekkel meg lehet könnyíteni a játékosok és az edzők életét.
„Most már ötöt lehet cserélni a korábban megszokott három helyett, ez pedig segíti a rotációt. Ilyen lépéseket bőven lehet még tenni. Akár több játékost is lehetne nevezni egy tornára.
Bőven van még kompromisszum a rendszerben. Abban biztos vagyok, hogy a FIFA és az UEFA nem fogja csökkenteni a mérkőzések számát. A labdarúgás üzleti fejlődésében mindig előre felé haladtak a dolgok, nem visszafelé. Arra számítanék, hogy most meg lesz húzva egy határ az érintettekkel közösen.
Valószínűleg a meccsszámot már nem fogják növelni, és be lesznek vezetve bizonyos könnyítések. Például a kupasorozatokban lehetnek egymeccses párarcok az oda-visszavágók helyett, el lehetne törölni akár a hosszabbítást is. Kisebb kompromisszumok szerintem lesznek” – tette hozzá a sportközgazdász Szabados Gábor.
A focisták sztrájkjára tehát egyelőre nem kell számítani, de a történetnek biztosan lesz még folytatása, mert Mathieu Moreuil, a Premier League nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatója is elmondta az Európai Bizottság előtt Brüsszelben: „Elég volt, nem bírjuk tovább!”
A Szpíker Korner legutóbbi adásában ezzel a témával foglalkoztunk.