A magyar futball már 5 éve keresi hiába Kassai Viktor utódját

2019. december 11-én vezetett legutóbb magyar játékvezető mérkőzést a férfi labdarúgó Bajnokok Ligájában. Kassai Viktor 2019 végén visszavonult, azóta pedig a BL-ben egyáltalán, az Európa-ligában és a Konferencia-ligában pedig az egyenes kieséses szakaszban nem fújt sípot magyar bíró, ahogy Európa-bajnokságon és világbajnokságon sem dirigált senki a hazánkból. A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) listáján évek óta négy női és hat férfi játékvezető képviseli Magyarországot, de ők elvétve kapnak meccset Európában. Cserébe a jóval szerényebb focimúlttal és -jelennel rendelkező Azerbajdzsán, Bulgária, Georgia, Izrael és Litvánia például rendszeresen delegál játékvezetőt a rangos találkozókra a férfi mezőnyben.

A harmincas és a negyvenes években Iváncsics Mihály és Hertzka Pál, az ötvenes és a hatvanas években Zsolt István és Dorogi Andor, a hetvenes években Emsberger Gyula és Palotai Károly, a nyolcvanas években Németh Lajos, a kilencvenes években pedig Puhl Sándor, Piller Sándor és Vágner László. A labdarúgás felvirágzása után folyamatosan voltak jelen magyar játékvezetők is a sportágban, az előző évezredben az 1930-as, az 1950-es és az 1990-es világbajnokságot leszámítva mindig volt magyar érdekeltség a foci-vb-ken. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől aztán 2000-ben az előbb felsorolt nevek közül utolsóként Puhl Sándor is visszavonult, a 21. században pedig eddig egyedül Kassai Viktor jutott el hozzájuk hasonló szintre férfi focibíróként.

A 21. század legismertebb magyar focibírója, Kassai Viktor 2003 és 2019 között volt nemzetközi FIFA-játékvezető
Fotó: GABRIEL BOUYS / AFP

A 2000-es évek elején Szabó Zsolt és Bede Ferenc vezetgetett nemzetközi mérkőzéseket, ám ahogy a FIFA-bíróként sosem tevékenykedő, később NB I-es rekorderré vált Solymosi Péter, úgy a világhírnévig ők sem jutottak el. Kassai Viktor azonban már igen. A tatabányai születésű sípmester 2007-ben mutatkozott be a Bajnokok Ligájában (1998 óta első magyar játékvezetőként), 2008-ban pedig máris olimpiai döntőt vezethetett. A 2010-es világbajnokságon négy meccset kapott – köztük a spanyol-német elődöntőt –, egy évvel később pedig pályafutása csúcspontjaként ő dirigálta a Barcelona-Manchester United BL-döntőt, és 

2011-ben a labdarúgás történetével és statisztikáival foglalkozó nemzetközi szervezet (IFFHS) a legjobb bírónak is megválasztotta. 

Kassai Viktor karrierjének legnagyobb tévedése nagyban hozzájárult a gólvonal-technológia bevezetéséhez, mivel a 2012-es Európa-bajnokság ukrán-angol-csoportmeccsén nem adta meg a hazaiak találatát (Vad II István volt az alapvonali játékvezető), noha a labda túljutott a gólvonalon. Kassai a hiba ellenére 2013-ban a BL-ben, 2016-ban pedig az Európa-ligában vezetett elődöntőt, utóbbi évben bíráskodhatott a kontinensviadalon is. Első játékvezetőként vette igénybe a videobíró segítségét – a 2016-os klubvilágbajnokságon –, a 2014-es és a 2018-as vb-n viszont nem vezetett mérkőzést. 2019 végén vonult vissza, miután december 11-én az Atlético Madrid–Lokomotiv Moszkva (2-0) BL-csoportmérkőzésen az utolsó nemzetközi szerepét is teljesítette – azóta pedig nem volt magyar játékvezető a Bajnokok Ligájában.

Egy kis kitérő - amikor a Kisvárda sportigazgatója megszólal a magyar bírókról

Mielőtt elmerülnénk a részletekben, tegyünk egy kis kitérőt. 

Révész Attila érdekes megjegyzéseket tett a bírókra
Fotó: M4Sport.hu

Nem volt olyan régen, hogy ne emlékezzünk rá: a jelenleg NB II-es Kisvárda edzője, sportiazgatója, Révész Attila mondott néhány érdekes mondatot a magyar focibírókról. 

Az utóbbi időben nagy gondban van a játékvezetői testület, kevés a bíró, nem véletlen, hogy hirdetések által próbálnak toborozni, mert nagyon nehéz játékvezetőt találni. Mégis ezek a „slimfittes”, külalakra, a nadrágba húzott mezükkel különösen jól mutató, egyenes futással pályára lépő sporik kevesebb valódi személyiségjeggyel rendelkeznek, mint akikhez hozzászoktunk az utóbbi években.

Még ha nem is feltétlenül magazinok címlapjára kívánkozó megjelenésű játékvezetőket foglalkoztatnak az élvonalban, de az ő kisugárzásuk, kommunikációjuk, személyiségük sokkal barátságosabb, és azért ezt az érzést már a magunkévá tettük. Többször, így Szegeden és Kazincbarcikán is nehezen tolerálták a játékosok a bírók stílusát, nem győztem őket nyugtatni. A kiválasztást mindenképpen hatékonyabbá kell tenni annak, aki a játékvezetői testületen belül ezért felel" – mondta Révész, aki szerint míg a magyar futball felfele ível, addig a játékvezetés ellentétes utat jár be. Hozzátette, már nincsenek olyan húzónevek, mint amilyen Puhl Sándor és Kassai Viktor volt, akikre felnéztek a játékosok és többen akartak bírók lenni.

Kassai Viktor visszavonulása óta magyar játékvezető nem vezetett egyenes kieséses meccset 

Ahogy említettük, a BL-ben immáron öt éve nem fordult meg magyar focibíró, a sorozat egyenes kieséses szakaszát illetően pedig legutóbb 2017. április 18-án, a Real Madrid Bayern München elleni 4-2-es sikerével zárult negyeddöntő-visszavágón volt Magyarországból érkezett játékvezető. Ami a többi európai kupasorozatot illeti, a Konferencia-liga 2021-ben indult történetében még sosem vezetett meccset tavasszal magyar játékvezető, ahogyan 2019. február 21-e (a legjobb 32 között rendezett visszavágón Betis-Rennes 1-3) óta az Európa-liga egyenes kieséses szakaszában sem dirigált a hazánkat képviselő bíró. (Természetesen mindkét említett esetben, a 2017. áprilisi BL-elődöntőn és a 2019. februári El-meccsen egyaránt Kassai Viktor fújta a sípot.) UEFA- és FIFA-eseményen, felnőtt mérkőzésen azóta sem történt hasonló.

Az Atlético Madrid és a Lokomotiv Moszkva 2019-es BL-meccse óta nem vezetett magyar játékvezető a legrangosabb európai kupasorozatban
Fotó: GABRIEL BOUYS / AFP

Kassai visszavonulása óta a magyar sportsajtó a nagykárolyi Kovács Istvánról tud beszámolni, mint világhírű játékvezető, de a 40 éves focibíró Romániát képviseli. Magyarországnak sem kell szerénykednie a FIFA-játékvezetők száma szempontjából, hiszen 2024-ben a korábbi évekhez hasonlóan négy női (Kulcsár Katalin, Molnár Réka, Sipos Katalin és Urbán Eszter) és hat férfi (Berke Balázs, Bognár Tamás, Bogár Gergő, dr. Csonka Bence, Káprály Mihály és Vad II István) is a listán szerepel. Közülük a 2016-ban női Bajnokok Ligája-döntőt vezető és tavaly minden idők ötödik legjobb női játékvezetőjének választott Kulcsár Katalin a női mezőnyben, Berke Balázs és Bognár Tamás pedig a férfi mezőnyben tartozik a legfelső kategóriába, vagyis ők vezethetnek a BL-ben és az El-ben.

Berke az idei év elején Vad II-vel cserélt helyet, utóbbi játékvezető a második számú kategóriába lett áthelyezve. Tavaly még Farkas Ádám és Karakó Ferenc is a keret tagja volt, helyükre érkezett a 34 éves Káprály Mihály és a 32 éves dr. Csonka Bence, akik egyelőre Konferencia-liga-selejtezőkig és felkészülési válogatottmérkőzésekig jutottak. Ez a változtatás azok után valósult meg, hogy az idei év elején visszavonult Farkas Ádám a 2021-22-es és a 2022-23-as szezonban is egy-egy csoportmeccset kapott a Konferencia-ligában, míg a 45 éves Vad II István ebben a két idényben két-két mérkőzést vezetett – az előző (és a mostani) kiírásban már egyikük sem jutott szerephez, ahogy Karakó Ferenc sem.

Berke Balázs (feketében) az augusztusi Basaksehir-St. Patrick's Konferencia-liga-selejtezőn
Fotó: Anadolu via AFP / 2024 Anadolu

Jelenleg Berke Balázs, Bognár Tamás és Bogár Gergő képviseli Magyarországot Európa-szerte focibíróként

A férfi versenyszériákat figyelembe véve tehát Csonka, Káprály és Vad II ténykedésére egyelőre nem számított az UEFA (és a FIFA) az idei kupasorozatokban, a másik három magyar focibíró viszont már bemutatkozott ebben a szezonban is. A felnőtt mérkőzéseket, klubcsapatoknál azon belül is a főtáblás küzdelmeket tekintve lássuk, a három játékvezető közül kire milyen nemzetközi feladatok vártak az elmúlt időszakban.

• A korábban Svájcban és Egyiptomban is egy-egy bajnokin bíráskodó Berke Balázs két szezonnal ezelőtt nem vezetett európai főtáblás meccset, míg tavaly két Európa-bajnoki selejtezőn és két Kl-csoportmeccsen fújta a sípot. A 40 éves játékvezető idén eddig egy felkészülési válogatottmérkőzést (Lengyelország-Törökország 2-1), egy Nemzetek Ligája-meccset (Azerbajdzsán-Svédország 1-3) és két Európa-liga-főtáblás mérkőzést (Athletic Bilbao-AZ Alkmaar 2-0 és Nice-Twente 2-2) vezetett. Csütörtökön pedig az övé a Fiorentina és a LASK Konferencia-liga-találkozója.
• A már 2009 óta FIFA-bíróként tevékenykedő Bognár Tamás a 2022-23-as idényben egy Eb-selejtező mellett két Európa-liga- és egy Konferencia-liga-csoportmeccsen volt játékvezető. Tavaly többször Szaúd-Arábiában számítottak rá, de egy felkészülési válogatottmérkőzésen (Fehéroroszország-Izrael 0-4) és egy Kl-csoportmérkőzésen (Bruges-Lugano 2-0) is dirigált. A mostani idényben az övé volt az Ausztria-Norvégia (5-1) NL-, a Plzen-Ludogorec (0-0) El- és a Gent-Omonia (1-0) Kl-találkozó, csütörtökön pedig Belgrádban vezeti a Maccabi Tel-Aviv RFS elleni összecsapását.
• A még mindig csupán 33 éves Bogár Gergő 2021 decemberében vezetett először főtáblás európai kupameccset, majd egy évre rá is kapott egy csoportmérkőzést a Konferencia-ligában. 2023-ban két Eb-selejtezőn fújta a sípot, és tavaly ősszel már két Kl-csoportmeccsen (Fenerbahce-Nordsjaelland 3-1 és Slovan Bratislava-Lille 1-1) is közreműködött. A mostani idényben pedig eddig a Rapid Wien-Shamrock Rovers (1-1) Konferencia-liga-főtáblás összecsapást vezette.

A jelenleg is aktív magyar FIFA-focibírók legrutinosabbja Bognár Tamás
Fotó: APA-PictureDesk via AFP / Guenther Iby / SEPA.Media / picturedesk.com

Látszik tehát, hogy – a megújult alapszakaszokból hat forduló elteltével – az Európa-liga-főtáblán négy, a Konferencia-liga-főtáblán pedig három mérkőzésen fújta a sípot magyar játékvezető. Miután negyven év felett elvétve szoktak kapni komolyabb feladatokat játékvezetők az UEFA-tól és a FIFA-tól, reálisan hármuk közül Bogár Gergő az, aki előtt akár még állhat fényes jövő, de előtte még azt is meg kell várnia, hogy az elitkategóriába sorolják be. A helyzet pedig éppen ugyanez Káprály Mihállyal és Csonka Bencével kapcsolatban is – azaz várhatóan idő kell ahhoz, hogy ismét láthassunk egy egyenes kieséses szakaszban lejátszott mérkőzésen magyar játékvezetőt. Az pedig jelenleg álomnak tűnik, hogy 2010 után már a 2026-os világbajnokságon legyen ismét a hazánkból érkezett sípmester.

Bogár Gergő hamarosan Európa egyik legjobb játékvezetőjévé válhat
Fotó: JOHN THYS / AFP

Gyengébb fociválogatott ≠ nincsen elit játékvezető

A Bajnokok Ligája-alapszakasz első hat fordulójában lejátszott 108 mérkőzésen 25 különböző ország játékvezetői dirigáltak. Ezek a nemzetek a bolgár, a spanyol, a norvég, a török, a litván, a szlovén, a holland, a bosnyák, a svéd, a német, az olasz, az angol, a francia, a szlovák, a skót, a svájci, a belga, a portugál, a román, a montenegrói, az azeri, a georgiai, az izraeli, az ukrán és a lengyel. Ezen 25 országból nem feltétlenül a legnagyobb focinemzetek adják a legjobb játékvezetőket, hiszen a világbajnoki döntőt a lengyel Szymon Marciniak, az idei Bajnokok Ligája-döntőt a szlovén Slavko Vincic, az idei Európa-liga-finálét pedig a román színeket képviselő Kovács István vezette.

Az igazán különleges viszont az, hogy van nyolc olyan ország játékvezetője is az említett huszonöt között, amelynek a fociválogatottja nemhogy az idei Európa-bajnokságra nem jutott ki, de a többségük évek-évtizedek óta a kontinens leggyengébbjei közé tartozik. Mégis: Bulgária, Norvégia, Litvánia, Bosznia-Hercegovina, Svédország, Montenegró, Izrael, és (a Ferencváros-Malmö El-mérkőzést is vezető Aliyar Aghayev jóvoltából) Azerbajdzsán is képviseli magát játékvezetővel az európai elitben. Magyarország pedig arra a sorsra jut, mint Albánia, Ausztria, Csehország, Dánia, Horvátország és Szerbia: a németországi Eb-n ott volt a válogatott, de a játékvezetői idén nem tartoznak a földrész legjobbjai közé. Ugyanakkor a 2023-24-es BL-kiírásban közülük albán, dán és szerb játékvezető is vezetett meccset. Cseh bíró BL-szerepléséig pedig 2020 decemberéig kell visszamenni. Ez azt jelenti, hogy 

a foci-Eb idei mezőnyéből csupán Ausztria és Horvátország azok, akik régebben delegáltak játékvezetőt férfi Bajnokok Ligája-meccsre.

Remélhetőleg ez a tendencia a közeljövőben megváltozik. A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) Játékvezetői Bizottsága (JVB) mindenesetre a „Legyél Te is játékvezető”-kampánnyal tett egy lépést afelé, hogy a jövőben még több magyar focibírót lehessen látni világszerte. 

Az MLSZ JVB elnökét, Hanacsek Attilát kerestük a témában, hogy megkérdezzük, miként látja a magyar játékvezetés helyzetét az elmúlt évek és Európa viszonylatában, valamint milyen esélyei lehetnek Bogár Gergőnek és társainak, hogy eljussanak az elitbe. Hanacsek azonban az MLSZ-hez irányított minket, a szövetség pedig azóta nem válaszolt a levelünkre. Amennyiben végül mégis megtörténik, arról beszámolunk.

Kapcsolódó cikkek