Norvégia - mert erről az országról van szó - nem európai futballnagyhatalom. Annak ellenére sem, hogy az ország szülötte a jelen kor egyik legnagyobb sztárja, a Manchester City játékosa, Erling Haaland és annak ellenére sem, hogy náluk játszik a korábban a világ legnagyobb tehetségének kikiáltott, de már 26 éves Martin Ødegaard. Az ország válogatottja eddig háromszor jutott ki a világbajnokságra (1938, 1994, 1998) és mindössze egyszer jártak Európa-bajnokságon (2000). Viszont Norvégia a világ egyik olyan országa - és ebből nem sok van - amely soha nem kapott ki a braziloktól, pedig négyszer is játszottak egymással. Igaz, ezeken a meccseken még nem volt videóbíró.
Mondhatnánk tehát, hogy a világ és Európa futballjának egyik peremországában robbant ki most a vita a videóbíró szükségességéről. Mégsem lehet mindezt egy kézlegyintéssel elintézni.
Miközben a játékosok és az edzők, a menedzserek és az igazgatók egymással vitatkoznak, egy (volt) sportújságíró, Aslak Sira Myhre fogalmazott meg olyan véleményt, amely túlmutat ezen a kérdésen.
Aslak Sira Myhre hazájában elismert ember, 2014 óta a Norvég Nemzeti Könyvtár igazgatója. Mielőtt erre is legyintenénk, elmondjuk, hogy a skandináv országban a könyvtárak és a könyvtárosok igen nagy megbecsülésnek örvendenek. A norvég alkotmány is külön fejezetet szentel ennek a szakmának és intézménynek. Norvégiában minden településen kell lenni könyvtárnak - így rendelkezik az ország alaptörvénye. Aslak Sira Myhre azonban nem csak könyvtáros, hanem korábban futballszakíró is volt. Jelen pillanatban pedig az ország focifejlesztésének élharcosa.
"Teljesen kiborulok, amikor nézem ezt a parttalan vitát a videóbíró létéről vagy nem létéről. Azért, mert miközben erről megy a disputa, éppen a lényegi kérdésekről nem beszél senki.
Mert a norvég futball óriási kihívások előtt áll, miközben mi arról vitatkozunk, hogy szükség van-e a kib...tt videóbíróra?
Miért nem arról beszélünk, hogy a 21. századi labdarúgás növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket az országban és a világon? Miért nem arról esik szó, hogy az emberek ma már nem úgy akarnak egy futballcsapat tagjai lenni, hogy azt a csapatot segítsék, ahol játszanak, hanem semmi mást nem néznek, csak azt, hogy mi a jó nekik? Aztán itt van a műfű kérdése. Korábban egész Norvégiában áttértünk erre, s most jött el az idő, hogy a pályákon cserélni kellene a műfüvet, ám erre nincs az országnak és a sportágnak pénze. Milliárdokról beszélünk. S miközben ezzel szenvedünk, miközben a videóbírót ostorozzuk, látjuk, hogy a politika is mélyen beleásta magát ebbe a sportba. Oroszországot kitiltják, mert háborút indított Ukrajna ellen. Izrael, amely szintén háborút viselt a palesztínokkal szemben, nem kapott semmilyen szankciót. Ezek azok a súlyos kérdések, amelyekről beszélni kell, ezek súlyos és nehéz problémák, de senki sem beszél ezekről, mert mindenki a videóbíróval van elfoglalva.
A VAR-ral kapcsolatos vita kiszívja az oxigént az agyakból és elfelejtünk gondolkodni" -
mondta el Aslak Sira Myhre.
Március 1-én és 2-án ül össze a Norvég Labdarúgó Parlament, hogy döntsön a videóbíró kérdésben. A szavazáson nagyon sokan részt vesznek.
Az első osztályú norvég bajnokságtól a tizedik osztályig lévő összes csapat képviselője szavazhat és elmondhatja a véleményét.
Bár az országban hetek óta tiltakoznak a VAR ellen, a labdarúgó parlament elé az az előterjesztés kerül, hogy tartsák meg a technológiát. Ez annak ellenére így történik, hogy az első osztályban szereplő klubok nagy része azt szeretné, hogy szüntessék meg a VAR-t. Fontos kitétel, hogy Norvégiában csak a legmagasabb osztályban játszó csapatok meccsein használnak videóbírót. Ennek ellenére a parlamentben a sokkal alacsonyabb osztályú klubok képviselői is szót kapnak, sőt, szavazhatnak.
"A videóbírót eddig 41 ország vezette be a világon" - mondta Aslak Sira Myhre.
Meg sem szabadna rendezni ezt a parlamenti vitát, mert olyan csapatok szavazhatnak róla, amelyek soha nem használják ezt az eszközt Norvégiában."
Az országban a Vålerenga volt az első olyan klub, amely felszólalt a VAR eltörlése ellen. A klub elnöke, Svein Graff most azért harcol, hogy olyan csapatok ne dönthessenek ebben a fontos kérdésben, amelyek nem is használják a technológiát. Aslak Sira Myhre azt mondja: a videóbírót is meg kellene tanulni jól használni, szerinte két dologban lehetne alkalmazni. Az egyik a lesek megítélése, a másik pedig, hogy a labda átjutott-e a gólvonalon. Minden másra valóban felesleges a VAR használata, mert ezekben az esetekben már akkor is benne van az emberi hiba lehetősége, ha a gépre hagyatkozunk.
Hány olyan példát tudnánk felsorolni, amikor egy videóbíró-szobában ülő ember rosszul döntött, pedig ott van előtte a modern technológia?" -
tette fel a költői kérdést Aslak Sira Myhre.
Norvégiában a videóbíró amúgy hatalmas szurkolói feszültségeket is okoz. Volt már olyan mérkőzés, amelyet
azért kellett 30 perc után félbeszakítani, mert Trondheimben a Rosenborg és a Lillestrøm szurkolói teniszlabdákat és halogácsákat dobáltak be a pályára,
így tiltakozva a VAR ellen. A személyzet a bedobált ételeket gyorsan összeszedte, így először még folytatódhatott a meccs, ám ezt követően a Lilleström-drukkerek rengeteg teniszlabda pályára hajításával fejezték ki tiltakozásukat a videóbíró ellen. "Sosem adjuk fel. A videóbírót el kell távolítani. Gyűlöljük a rohadt videóbírót" - üzenték a transzparenseken. A meccset végül nem lehetett lejátszani.
Aslak Sira Myhre szerint ez egy egyedi, de valóban sajnálatos eset volt. Ugyanakkor azt gondolja, hogy a szurkolók többsége meccseket akar és nem azt, hogy rohadt halpogácsákat dobáljanak be a pályákra.
Lehet, hogy minden norvég szurkoló egyetért abban, hogy a VAR hülyeség, de abban is, hogy a focinak és a bajnokságnak mennie kell.
Mert azért fizetnek, azért veszik meg a belépőt, hogy meccseket nézzenek" - mondta el Aslak Sira Myhre.
A norvég futball tehát izgalmas hetek elé néz, március első hétvégéjén pedig az is eldől, hogy miként dönt a videóbíró kérdésében az ország futballparlamentje.