Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA magyar válogatott mérföldkőhöz érkezik, ugyanis a törökök elleni Nemzetek Ligája meccs lesz az ezredik hivatalos meccse a csapatnak. Ez hatalmas szám, amit az is jól mutat, hogy a futball feltalálóinak számító angolok is csak 2019-ben jutottak el az ezredik meccsükig, ők ma 1068-nál tartanak. Egy kis adat még ahhoz, hogy milyen messzire kell visszatekinteni az első mérkőzésekig, az angolok a skótokkal játszották a világtörténelem első válogatott meccsét, méghozzá 1872. november 30-án. A magyar válogatott eddigi történetét próbáljuk feleleveníteni a mérföldkőnek számító találkozókkal két részben, az első részben a magyar csapat első 500 meccsével foglalkoztunk, jöjjön a folytatás.
Az első részt 1975 októberénél szakítottuk félbe, a magyar csapat 500. meccsét játszotta le ekkor. A következő években alig-alig kapott ki a magyar válogatott, amely az 1978-as világbajnokságtól három vereséggel búcsúzott, igaz, az argentin, az olasz és a francia együttes mellé kerülve nem volt túl kedves a sorsolásunk. A kudarcot nehezen heverte ki a csapat, amely az Eb-selejtezőkön kikapott a finnektől és a görögöktől is. A 4-1-es görögországi kudarc után a sportlapok arról írtak, hogy senki sem dicsérhető a csapatból és a görögök mindenben jobbak voltak nálunk.
Fotó: AFP
„A mérkőzés újabb tanulságokat hozott, illúzióink most már aligha lehetnek válogatottunk képességeit illetőleg. Minden szinten tovább kell folytatni a következetes munkát, hogy ez a szép sportág végre kikerüljön a hullámvölgyből, amelyben huzamosabb ideje tartózkodik” – vonták le a végkövetkeztetést.
1979-ben aztán újabb nem várt pofont kapott a magyar válogatott, méghozzá a teljesen amatőr amerikai együttes lepte meg Lakat Károly szövetségi kapitány csapatát. Az igazsághoz tartozik, hogy erre a meccsre tulajdonképpen a magyar C-válogatott állt ki. Nem azért, mert a legjobbak nem akartak játszani, hanem azért, mert az 1978-as argentínai világbajnokság hatása még ekkor is tartott.
A válogatottságtól eltiltott Nyilasi Tibor és Törőcsik András nem játszhatott, Lakat mester pedig az akkor bomba formában játszó DVTK labdarúgóira sem számíthatott. Egyrészt a DVTK az amerikaiak elleni meccs előtti napon az UEFA-kupában idegenben játszott és nyert Skóciában (Dundee-DVTK 0-1), másrészt Lakat doktornak fél szemmel az olimpiai válogatottra is koncentrálnia kellett, amely ekkor még versenyben volt a moszkvai kijutásért, és amelynek a gerincét szintén a diósgyőri játékosok alkották.
1979. október 26-án Nanchoff és Di Bernardo góljaival 2-0-ra nyertek az amerikaiak a
Katzirz – Szabó Gy., Kovács J., Péter – Nagy A, Póczik – Májer (Weimper), Szokolai, Kiss L., Kuti, Fekete összeállítású magyar csapat ellen. A Népstadionban 5000 ember látta a meccset.
„Kilencven perc szégyenkezés" – írta a Népsport szalagcíme. A meccs különösen Póczik József számára maradt emlékezetes, aki a magyar csapatnak megítélt tizenegyest az égbe lőtte. Lakat Károly ezen a meccsen újoncot avatott, az akkor 38 (!) éves Szabó György személyében, akit a mester a meccs utáni nyilatkozatában a találkozó legjobbjának emlegetett. A lap az összefoglalójában súlyos, történelmi kudarcról beszélt. Lakat Károly nem bukott bele ebbe a vereségbe, mert a mérkőzést követően még tovább vezethette az A válogatottat és az olimpiai csapatot is, amely végül nem jutott ki a moszkvai játékokra.
Történelem Salvador ellen
1982-ben ott lehetett a világbajnokságon a magyar csapat. A vb előtt hosszasan ment a vita a FIFA-nál a létszámról. Végül úgy döntöttek, hogy 24-re emelik a résztvevők számát, amivel a lebonyolítási rendszer is megváltozott: az első csoportkör után a továbbjutókat négy háromcsapatos középdöntőcsoportba sorolták, ahonnan a győztesek az elődöntőbe jutottak. A Mészöly Kálmán vezette magyar válogatott Angliát, Romániát, Svájcot és Norvégiát megelőzve elsőként jutott ki a vb-re. Már a kijutás sem volt mindennapi, mert az angolok kétszer is legyőztek bennünket, de a körbeverések miatt az eredmények számunkra a legkedvezőbben alakultak.
Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP
Mészöly próbált fiatalítani, de a válogatott gerincét még mindig az 1978-as vb kulcsemberei (Nyilasi, Törőcsik, Csongrádi, Csapó) adták. Öreg csapat volt már, amely az utolsó nagy dobására készült. A közvélemény sokat várt a magyaroktól, akik rögtön az első meccsen 10–1-re győztek El Salvador ellen, ami máig élő vb-rekordnak számít.
A gólokat Nyilasi (2), Fazekas (2), Pölöskei, Tóth és Szentes szerezte, na meg az a Kiss László, aki a vb-k történetének első olyan játékosa lett, aki csereként beállva szerzett mesterhármast.
Következett Argentína. Mészöly hét védekező játékossal küldte pályára a csapatot, Sallainak jutott (volna) Maradona megállítása. A meccs előtt megkérdezték Garabát (aki játszott már Maradona ellen), hogy mit tanácsol. „Semmit” – jött a válasz. Nem is volt mit tenni, Maradona két gólt rúgott, az argentinok pedig 4–1-re nyertek.
A továbbjutáshoz tehát le kellett győzni Belgiumot az utolsó fordulóban. A magyaroké jobb csapat volt, és ez látszott is a játékon: az első félidőben Varga góljával vezetett a válogatott. Majd jött egy máig emlékezetes jelenet, amikor a belgák kapusa, Pfaff leterítette a gólhelyzeteben kitörő Fazekas Lászlót. A teljesen jogos kiállítás azonban elmaradt. Alig több mint tíz perc volt hátra a meccsből, amikor Czerniatinsky góljával egyenlítettek a belgák. A magyarok kiestek. De helytálltak, nem vallottak szégyent, mint négy éve Argentínában. Csak egy kis szerencse kellett volna a továbbjutáshoz.
A magyar válogatott 600. meccsét Katarban játszotta az Ázsia válogatott ellen,
a várakozásoknak megfelelően 3:0-ra nyertünk 1986. január 30-án. Kiprich egy, Esterházy Márton két gólt szerzett, miközben Bognár György három gólpasszt adott Mezey György csapatában. Két nappal később újra játszott a két csapat, akkor Péter Zoltán és Kovács Kálmán góljaival 2:0 lett a vége. A túrát a házigazda, Katar ellen zártuk, akkor megint 3:0-ra nyertünk, Hannich, Kiprich és Détári góljaival.
1986-nak nyilvánvalóan nem ezek a meccsek voltak a kiemelkedő eseményei. Márciusban rendezték a válogatott egyik leghíresebb meccsét.
Itt a húsvét, itt a nyúl, magyar–brazil három–null
Az 1986-os világbajnokságot megelőző időszakban a magyar válogatott végigverte fél Európát. A vb-selejtezőket öt győzelemmel és egy vereséggel zártuk, majd 1986 tavaszán a Népstadionban Détári Lajos, Kovács Kálmán és Esterházy Márton góljával 3–0-ra leléptük Brazíliát. Mintegy 70 ezer ember torkából szólt egyszerre az „Itt a húsvét, itt a nyúl, magyar–brazil három–null” szlogen.
Magyarország: Disztl Péter – Sallai Sándor, Kardos József, Garaba Imre (62′ Csuhay József), Varga József, Hannich Péter, Nagy Antal, Détári Lajos, Kiprich József (46′ Kovács Kálmán), Bognár György (8′ Burcsa Győző), Esterházy Márton. Szövetségi kapitány: Mezey György.
A brazilok elleni parádé után azt hittük, világbajnokok leszünk, de hamar jött a kijózanító pofon. Irapuatóban, a világbajnokság első magyar érdekeltségű mérkőzésén a válogatott 6-0-s kiütéses vereséget szenvedett a Szovjetuniótól. 1985 végén már akadt olyan értékelés, amely Európa legjobb csapataként aposztrofálta a Mezey-csapatot, de a felkészülés során akadtak gondok. A szakvezetés elképzelése szerint a válogatott magaslati edzőtáborba vonult volna, hogy alkalmazkodjon a mexikói körülményekhez, ám az ausztriai Lienz nem volt alkalmas erre. Ennek ellenére a csapat odautazott, s ott is maradt. A télies körülmények után Mexikóban már trópusi hőség várta az együttest.
Öt nappal a szovjetek elleni bemutatkozás előtt még edzőmeccset játszott a válogatott Leonban, egy helyi csapattal, s kiváló produkcióval előrukkolva 6-1-re győzött. A magyar tábor elhitte, lehet keresnivalója, a Népsport korabeli beszámolói alapján Détárit már „magyar Platiniként” és „új Puskásként” emlegették. Nagy Antal pedig kijelentette: „Világbajnokok leszünk!”
Nem lettünk. A szovjetek után jött még a Kanada elleni siker és a franciák elleni vereség, és azóta sem jártunk világbajnokságon.
Nem a legszebb évei következek a magyar válogatottnak, amely 1988-ban 3-0-ra kikapott a görögöktől és nem bírt Máltával sem. Maradjunk annyiban, hogy 1988-ban szinte senki nem tudta elképzelni, hogy Máltán ne nyerjen a magyar válogatott. Akkor sem, ha az éppen aktuális bundabotrány kirobbanása miatt a szövetségi kapitány, Mezey György alig tudta összeállítani a kezdő tizenegyet. Bármilyen nehéz is volt a kapitány dolga, a magyar csapatnak illett volna győznie. Ez volt az a mérkőzés, ahol Mezey doktor a 86. percben pályára küldte az újonc Pintér Attilát.
Azért tette meg ezt, hogy Pintérnek ne kelljen hosszú időt sorkatonai szolgálattal töltenie. Aki ugyanis szerepelt a nagyválogatottban, az mentesült a katonai szolgálat alól. Aztán a máltaiak legjobbja, Busuttil éppen egy olyan hazai szabadrúgás végén egyenlített, amelyet a Pintér oldalán történt szabálytalanság előzött meg. Természetesen a 90. percben.
Az események felidézésekor említsünk meg két dolgot. Az egyik, hogy a máltai csapat ennek a vb-selejtezősorozatnak a budapesti visszavágóján 1-1-es döntetlent ért el, amely szintén hatalmas felzúdulást váltott ki. A másik, hogy a máltai 2-2-es döntetlent idehaza senki sem látta, vagy hallotta, mert nem jött össze a közvetítés.
1991-ben óriási lejtmenetbe került a magyar csapat, amely nyolc meccsen is nyeretlen maradt. Az évet egy mexikói túra zárta le, ami egy Salvador elleni 1-1-es meccsel ért véget. „Végtelenül csalódott vagyok. Álmaim ugyan teljesültek ezen a túrán, hiszen válogatott lettem, de a játékom és az eredmények nem elfogadhatók. Sajnos, sérülésem is zavart a jobb szereplésben. Ilyen kudarc után nem szívesen beszél az ember. Azt azért megkockáztatom, hogy ennél az alakulatnál a Vác lényegesen jobb csapat. Szerintem sok minden nincs a helyén a válogatott körül. De nem hiszem, hogy ennek az elemzése a legutolsó újonc feladata. Ilyen körülmények között kevés az esélyünk a vb-selejtezőn” – adott értékelést a meccs után a válogatott újonca, Orosz Ferenc.
1992-ben újabb mélypont következett, amikor Jenei Imre vezetésével 2-1-re kikaptunk Izlandtól. A Népstadion közönsége döbbenten nézte, hogy a szigetország amatőrjei hogy nyernek Budapesten. Bár Jenei ebbe a meccsbe nem bukott bele, innentől kezdve bármit is tett, a közönség és a sajtó céltáblája volt. Ekkor még azt sem sejtettük, hogy két izlandi mérkőzésen is vesztesen hagyjuk majd el a szigetet. 1993. június 16-án Mészöly Kálmán válogatottja kapott ki 2-0-ra, majd két évvel később a Puskás Ferenc vezette nemzeti tizenegy is kapitulált, akkor 2-1-re nyert Izland.
Az 1993-as vereség után Mészöly azt sem értette, hogyan kaphatott ki Magyarország ezektől a bálnavadászoktól. Ez volt az a mérkőzés, amikor az elkeseredett és dühös Mészöly az izlandi repülőtéren lefejelt egy kamionsofőrt, aki számon kérte a vereséget.
1994-ben egész évben képtelen volt meccset nyerni a válogatott, így érkeztünk el a nemzeti csapat 700. hivatalos meccséhez, ami Izland ellen következett 1995 novemberében.
Ez volt Mészöly Kálmán utolsó válogatott meccse, a Fáy utcában 3000 néző előtt. Eb-selejtező volt ez a meccs, de tétje annyi volt, hogy Svájc, Törökország és Svédország után legalább Izland ne előzzön meg minket. Végül Illés Béla góljával tudtunk nyerni.
1997-ből muszáj kiemelni a jugoszlávok elleni horrort, ami azért is érdekes, mert előtte hihetetlen szerencsével jutottunk el egyáltalán az 1998-as világbajnokságon a pótselejtezőkig, amihez egy finn öngól kellett. 1997 ősze az egyik legkellemetlenebb fociemlékek közé sorolható, ugyanis két meccsen 12 gólt kaptunk a jugoszlávoktól.
Marseille, Irapuato, Budapest, ennél már nincs lejjebb!
Az első meccs után a Nemzeti Sport címlapján egy hatalmas fekete keretben ordított, hogy Magyarország-Jugoszlávia 1-7. Csank János, a válogatott szövetségi kapitánya a Sáfár - Bánfi, Sebők, Lőrincz, Keresztúri, - Dombi (Mracskó, 32.), Halmai, Lipcsei (Urbán, 41.), Nyilas - Orosz, Klausz (Illés, 63.) csapattal állt ki, de hihetetlen összeomlás lett a meccs vége.
„Gratulálok a jugoszláv válogatottnak! Tudtuk, hogy nagyon erős ellenfél, nagyon nehéz mérkőzés vár ránk. A találkozót felfokozott hangulat előzte meg. Ennek több oka is van, talán az a legfontosabb, hogy nagyon régen jutott a magyar válogatott ilyen lehetőség küszöbére. Több bravúr után azért játszhattunk, hogy kijussunk a világbajnokságra. Sajnos, nagyon hamar gólt kaptunk, és utána összeomlott a csapatom. Tény, a jugoszláv válogatott több góllal jobb, mint a magyar. Kívánom ellenfelünknek, hogy nyerje meg a világbajnokságot” – mondta Csank mester már az első meccs után.
Ehhez képest nem várt fellendülést hozott az 1998-as év, amikor Bicskei Bertalan vezetésével egy új válogatott alakult, amely abban az évben csak egyetlen meccsen kapott ki. Igaz, itt is becsúsztak olyan meccsek, mint a Liechtenstein elleni 0-0, vagy éppen a grúzok elleni 3-1-es vereség, ami után mennie kellett Bicskeinek.
„Szégyellem magam az első félidő miatt. Játékosaim nem voltak elég agresszívak, talán azt hitték, hogy a labda magától begurul a kapuba. Ez valószínűleg az én hibám is, mert nem tudtam őket megfelelően motiválni" – mondta Bicskei a vadúzi 0-0 után.
Érdemes kiemelni még a 764. meccsünket, a spanyolok elleni 1-1-et, amin hivatalosan is Puskás Ferencről nevezték el a Népstadiont 2002-ben, illetve az argentinok elleni 2005-ös összecsapást, ami Lionel Messi első válogatott meccse volt. A ma már nyolcszoros aranylabdás zseni csereként állt be, de nem tartott neki sokáig a meccs, hiszen lekönyökölte Vanczák Vilmost, amiért piros lapot kapott. Ekkor egyébként már Lothar Matthäus volt a magyar válogatott szövetségi kapitánya.
A 800. meccsünk egy Málta elleni „fényes siker volt”. Ez a 2006-os vb-selejtező sorozat része volt és egyben Lothar Matthäus utolsó győzelme tétmeccsen. A góljainkat Torghelle Sándor, Takács Ákos és Rajczi Péter szerezte és volt egy máltai öngól is. A csoportban végül csak Máltát és Izlandot tudtuk megelőzni.
Két évvel később nem voltunk ennyire szerencsések Málta ellen, akkor újabb mélypont következett. 2006. október 11-én Bozsik Péter-Détári Lajos edzőkettős bele is bukott a 2-1-es vereségbe. Abban a csapatban ott volt például Király Gábor, Juhász Roland, Gera Zoltán és Dárdai Pál is. Volt persze fájdalom ezt követően is, ugyanis kikaptunk Ciprustól, Moldovától, majd egy szép sorozat után Hollandiától is 8-1-re, ami az Egervári korszak végét jelentette.
Ezt követően jött a fellendülés, aminek az alapját Dárdai Pál tette le, majd Bernd Storck aratta le a babérokat. 2015-ben egyetlen meccset veszítettünk, a görögöktől kaptunk ki 4-3-ra Eb-selejtezőn, ami éppen a 900. meccsünk volt. A góljainkat Lovrencsics Gergő és Németh Krisztián (2) szerezték, de ott volt a pályán Fiola Attila, Dzsudzsák Balázs, Kádár Tamás, Kalmár Zsolt, Nagy Ádám és Böde Dániel is.
A pótselejtezőben megkaptak minket a norvégok, akik álomsorsolást emlegettek, mi pedig kettős győzelemmel kijutottunk az Eb-re, 30 év után lehettünk ott újra nagy világeseményen.
Fotó: ATTILA KISBENEDEK / AFP
Nem lehetünk büszkék a nagy sikert hozó 2016-os Európa-bajnokság utáni első tétmeccsre, amely az azt követő világbajnoki kvalifikációs sorozat első összecsapása volt. A Feröeren elért 0-0 után sejteni lehetett, hogy ez a sorozat nem lesz számunkra sétagalopp, mert a Tórshavnban hagyott két pont nagyon fog hiányozni. Akkor persze gondolni sem mertünk arra, hogy kilenc hónap múlva Andorrától is kikapunk. Az andorrai vereség új dimenzióba helyezte az összes korábbi kiscsapat ellen elért nagy kudarcot. Öt meccsel később kikaptunk Luxemburgtól is, ami nem azt vetítette előre, hogy itt nagyobb sikerek várnak még ránk.
Érdemes kiemelni a 2019. novemberi Magyarország-Uruguay meccset, amin kikaptunk, de megnyitottuk a Puskás Arénát, hogy szinte napra pontosan egy évvel később Szoboszlai Dominik segítségével már Izland ellen biztosítsuk a 2021-re halasztott Európa-bajnoki részvételt. Majd jött megannyi szép Nemzetek Ligája-emlék, az angolok elleni győzelmek, újabb Eb-szereplés, a skótok elleni Eb-siker és máris ott tartunk, hogy jön a törökök elleni, 1000. meccs, aminek az is a tétje, hogy az 1001. meccsen kiharcolhassuk majd azt, hogy maradjunk a Nemzetek Ligájában a legjobbak között, a most már a Baróti Lajos mögött második legtöbb válogatott meccsel rendelkező szövetségi kapitánnyal, Marco Rossival.
A török magyar meccs 18:00 órakor kezdődik, az Origo élőben tudósítja majd.
A cikket az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével írtuk meg.
