Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huHussein Algaaod londoni székhelyű játékosügynök, az SA33 Sports menedzseriroda társtulajdonosa szerint a magyar klubok kényelmes helyzetben vannak. Ám éppen ebből az okból kifolyólag nincsenek rákényszerítve a labdarúgók eladására.
Hussein Algaaod szerint a magyar klubok nincsenek rákényszerítve a focisták eladására.
Fotó: aikfotboll.se
Nem létkérdés az eladás
„A magyar futball infrastruktúrája kiemelkedően fejlett, a létesítmények kiválóak, össze sem hasonlíthatók a környező országokéval, amiben
viszont lemaradás van, a játékosok marketingje. Ebben például a horvátok sokkal előrébb járnak, a labdarúgók folyamatosan szerepelnek a médiában, a klubok mindent megtesznek azért, hogy a pályán kívül is népszerűsítsék a legnagyobb értékeiket.
A magyar futballba sok pénzt fektettek az elmúlt években, ezt a szakmai munkának is követnie kell, és ebbe beletartozik a labdarúgók marketingje is, ami a klubok feladata” – nyilatkozta az m4sport.hu-nak Algaaod, aki több topligás és magyar játékos karrierjét is felügyeli, köztük Csongvai Áronét vagy a Premier League-klubok által figyelt, 17 éves Kovács Patrikét.
Meglátása szerint, az hátráltatja a magyar tehetségek kinevelését, fejlődését és külföldre értékesítését, hogy a magyar klubok nincsenek rákényszerítve a játékoseladásból befolyó bevételekre.
„Tudomásom szerint az élvonalbeli magyar klubok anyagilag kényelmes helyzetben vannak, ezáltal nincsenek rákényszerítve arra, hogy fiatal játékosokat neveljenek és értékesítsenek a külföldi bajnokságokba. Ezzel összehasonlítva Horvátországban a klubok túlélése múlik egy-egy játékos kinevelésén és eladásán” – fogalmazott.
Kiemelte, ha a klubok nincsenek rákényszerítve a játékoseladásokból termelt bevételekre, az a játékosok fejlődésére is hatással van – írja az MTI.
„Tegyük fel, ha egy labdarúgó 20-21 évesen épül be az első csapatba, onnan már egyre nehezebb lesz eladni őt komoly összegért. Ha egy játékos már 17-18 éves korától kezdve stabil kerettag és rendszeresen játszik, a marketingje is megfelelő, aminek köszönhetően nemcsak belföldön, hanem nemzetközi szinten észrevehető, sokkal nagyobb esély van az értékesítésre” – mondta.
Úgy véli, sok olyan fiatal játékos van a magyar bajnokságban is, akik kiemelkedően teljesítenek, gólokat szereznek, de nem forog úgy a nevük Európában, ahogyan ezt látható a horvát, szerb, szlovén piacok esetében.
„Pedig ez a kulcs. Ha a magyar futball a nemzetközi piacra akarja eladni a legnagyobb tehetségeit, akkor a nevüket is ismertté kell tenni” – tette hozzá.
Algaaod szerint nem segíti a magyar fiatalok külföldre szerződését, hogy a klubok hajlamosak túl magas vételárat kérni értük.
„Mivel a magyar klubok anyagilag stabil helyzetben vannak, nincsenek rákényszerítve a labdarúgók eladására, magas árat kérnek a legjobbjaikért, de ez elijesztheti a külföldi klubokat, amelyek nem akarnak túl nagy kockázatot vállalni,
azaz a magas vételárat kifizetni egy tehetséges futballistáért. Egyelőre nincs meg az a bizalom a magyar piaccal szemben, mint mondjuk a horvátnál vagy szerbnél, ahonnan számos nemzetközi klasszis került be a topligák vérkeringésébe” – összegzett Algaaod.
