Kiderült, mi állhat Csányi Sándorék kivonulása és a FIFA botrányai mögött

Május közepén tartotta a FIFA az éves kongresszusát, de a testület elnöke lekéste a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség rendezvényét. Gianni Infantino késése sokaknál kiverte a biztosítékot. Több küldött elhagyta a tanácskozás helyszínét Aleksander Ceferin, UEFA-elnök vezetésével, többek között Csányi Sándor az MLSZ elnöke is, aki a nemzetközi és az európai szövetség (FIFA, UEFA) alelnöke is egyben. Az ügy hátterében – talán nem meglepő – de a pénz állhat.

A FIFA és az UEFA között azért is mérgesedhetett el a viszony, mert Gianni Infantino vezetésével a FIFA is komolyabban beszállt a klubfutball küzdelmeibe, miután elkezdte a futballvilág „legáhítottabb” trófeájaként jellemzi az újonnan bevezetett, 32 csapatosra bővített klubvilágbajnokságot, amit idén nyáron rendeznek majd meg az Egyesült Államokban.

Aleksander Ceferin az UEFA s Gianni Infantino, a FIFA elnöke a 2024-es Európa-bajnokságon
Fotó: ODD ANDERSEN / AFP

Próbálják tompítani a feszültséget az UEFA és a FIFA között

A The Athletic-nek nyilatkoztak többen is olyanok, akik belülről ismerik a FIFA működését. Elmondásuk szerint Infantino elhatározta, hogy a klubvilágbajnokság legyen a topklubok legnagyobb ”kifizetőhelye”, azt akarta, hogy a győztes többet kapjon, mint a Bajnokok Ligája győztese. Ebben végül alulmaradt, a klubvilágbajnok ugyanis 125 millió dollárt kaphat, míg a Real Madrid a tavalyi BL-sikerével 154 millió dollárt gyűjtött.

Az ellenállásból adódó felszín alatti viták élesedhettek ki Paraguayban is, amikor a FIFA küldöttei közül nyolcan is távoztak. Köztük Ceferin, Csányi, a német és az angol küldött is. Infantino a világ vezetőivel – köztük Donald Trump amerikai elnökkel – Katarban és Szaúd-Arábiában tanácskozott, ezért késve érkezett Asuncionba. A küldöttek azon háborodtak fel, hogy Infantinót jobban érdeklik a magánpolitikai érdekei. Eközben az UEFA részéről már lágyabb hangvételű üzenetek érkeztek, mondván „a közelmúltbeli epizód elszigetelt volt” és „továbbra is elkötelezettek a közös munka mellett a játék érdekében”.

Az európai labdarúgás egyik vezetője szerint azonban fordulópont lehetett a paraguayi kongresszus, és komoly veszélybe kerülhet Infantino pozíciója.

Európában úgy érzik, hogy a FIFA igyekszik betörni az UEFA dominanciájába és veszélyezteti a bevételeinek egy részét.

A FIFA hosszú időn keresztül főként ”csak” a világbajnokságok szervezője volt, névlegesen a sportág legerősebb szervezete. A nagy klubversenyekben azonban ritkán szólt bele. Európa pénzügyileg domináns a labdarúgásban. Az UEFA több mint kétszer annyi bevételre tesz szert, mint a FIFA, főként a klubok számára évente megrendezett, rendkívül sikeres Bajnokok Ligája és a válogatott csapatok számára négyévente megrendezett Európa-bajnokság révén.

A 2023 és 2026 közötti négyéves időszakra, amely az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban megrendezésre kerülő vb-vel zárul, a FIFA 13 milliárd dolláros bevételt tervez. Az UEFA-nak csak a 2023-24-es időszakra vonatkozó éves bevétele 6,8 milliárd euró (7,64 milliárd dollár) volt. Az elmúlt öt férfi világbajnokságból négyet európai nemzetek nyertek, és a legutóbbi 17 klubvilágbajnokság döntőjéből 16-ot európai klubok nyertek.

Ezt a trófeát kapja a klubvilágbajnok
Fotó: WILLIAM VOLCOV / BRAZIL PHOTO PRESS

Amióta Infantino 2016-ban a FIFA elnöke lett, többször beszélt arról, hogy a sportágat hatékonyabban kell globalizálni. A FIFA felemelte a férfi és a női világbajnoki mezőnyt is, azzal a céllal, hogy a tagszövetségek (is) komolyabb bevételhez juthassanak. Azzal, hogy a FIFA a klubversenyek felé nyitott, csökkentené a FIFA függőségét a férfi világbajnokságtól, nem mellesleg a szakmai és anyagi szakadékot is csökkentené az európai topklubok és a többi versenyző között. Ez érvként megállná a helyét, de az UEFA érdekei is sérülhetnek eközben.

Európa 2006 óta nem rendezett világbajnokságot, 2030-ban Spanyolország, Portugália, Marokkó, Argentína, Paraguay és Uruguay közösen rendez, majd leghamarabb 2042-ben lehet újra Európában a vb. Ceferin és Infantino között 2018-ban éleződött ki a vita, amikor Infantino megpróbált keresztülvinni egy 25 milliárd dolláros megállapodást és új globális klub- és válogatott versenyeket hozott volna létre, a pémz pedig arab és távol-keleti befektetőktől érkezett volna. Ez az alku a jelentések szerint 3 milliárd dollárt tartalmazott volna a megújult klubvilágbajnokság minden egyes kiadására, valamint a Nemzetek Ligája globális változatára. A Nemzetek Ligája eredetileg az UEFA projektjeként indult, és a testület különböző konföderációknak kívánta licencelni. Az UEFA volt az első, amely ellenezte, Infantion őrült ötletét, hogy a világbajnokság kétévente megrendezésre kerüljön. 

Eközben Infantino maga mellé állított jó néhány olyan országot, amely a futball szempontjából nem jelentős, de amikor szavazni kellett egy-egy kérdésben, ezek a küldöttek soha nem mentek szembe sem Infantinóval, sem a FIFA-elnök elképzeléseivel. Infantino mindig is szem előtt tartotta azt, hogy szorosra fűzze a viszonyt Szaúd-Arábiával és a 2022-es világbajnokságot megrendező Katarral. Döntéseit csak és kizárólag a pénz mozgatta. A 2030-as világbajnokságot még „nem merte” a hatalmas arab országnak adni, de a 2034-es vb-t már igen. 

Ceferin bojkottal fenyegetett, és azt állította, hogy a dél-amerikaiak támogatják őt. Európa és Dél-Amerika a világbajnokság 1930-as megalapítása óta minden férfi világbajnokságot megnyert, az együttműködést az is jól jelzi, hogy 2022 áprilisában Londonban közös irodahelyiséget is létrehoztak, aminek részeként elindították a Finalissima eseményt, amelynek keretében az Európa-bajnokság győztese a Copa America győztesével játszik. Az üzenet egyértelmű: ha a FIFA továbbra is olyan javaslatokat követ, amelyekről Európa és Dél-Amerika úgy gondolja, hogy nem az ő érdekeiknek megfelelőek, akkor ezek a konföderációk önállóan fognak dolgozni a saját céljaik elérése érdekében. Eközben a FIFA is próbálkozik, 2027-ben Brazília rendezheti a női világbajnokságot miközben a 2030-as férfi világbajnokságot 64 csapatosra bővítené a FIFA a torna 100. évfordulója alkalmából, ez még több meccset jelentene Dél-Amerikának.

Amikor Infantino az UEFA 2020-as kongresszusán tartott beszédében a férfi versenynaptár felülvizsgálatára szólított fel, Ceferin azt mondta: „Egyetlen futballtisztviselőnek sem szabadna azt gondolnia, hogy mi vagyunk a show sztárjai, függetlenül attól, hogy mekkora az egója”. A nyugtalanság 2021-ben, a Szuperliga terveivel fokozódott, az UEFA-nál pedig még mindig nem biztosak abban, hogy a FIFA nem tudott erről az akcióról.

Nyáron Európa legjobb csapatai a klubvilágbajnokságon szerepelnek majd. Újabb érdekesség, hogy a részvételi díjak 12,8 és 32,8 millió dollár között mozognak az európai klubok számára, míg egy dél-amerikai csapat maximum 15,2 millió dollárt kaphat, Óceánia csapata pedig 3,6 millió dollárt. Ha ehhez hozzávesszük a több tízmillió dollárnyi pénzdíjat, amelyet a nagyobb költségvetésük miatt valószínűleg nagyrészt az európai csapatok kapnak, akkor a klubvilágbajnokság valószínűleg tovább erősíti és kiterjeszti az Infantino által kifogásolt kisszámú európai klub dominanciáját és a szakadékot.

A FIFA elnöke Asuncionban megismételte, hogy szerinte a labdarúgás növekedési potenciálja Európán kívül rejlik majd. Azt mondta, hogy szaúdi és amerikai „viszonylag kis befektetésekkel” a globális futball GDP az évi 270 milliárd dollárról 500-ra nőhetne.