Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.hu„Apa, tényleg ismered Messit? Fociztál vele?” – kérdezte Xavi Hernándeztől a hatéves fia, Dan.

Fotó: AFP/JORGE GUERRERO
„Igen.”
„Neymarral?”
„Igen.”
„Pelével?”
„Nem, nem, nem.”
„Cristianóval?”
„Nem, de sokszor játszottam ellene.”
„Tényleg ismered Messit, papa? Megvan a száma? Megvan Cristiano száma? Tényleg ismered Lamine-t?”
A válasz persze igen, sőt, a 45 éves egykori Barcelona-legenda nemcsak Messivel, de Ronaldóval, Maradonával és Maldinivel is egy álomcsapatba került: a France Football által összeállított verhetetlen tizenegybe.
Xavi, a szenvedélyes mezgyűjtő
Xavi a barcelonai otthonában mesélt a New York Times újságírójának arról, milyen az élete, miután elbúcsúzott a Camp Nou kispadjától.
A nappalija olyan, mint egy múzeum: több mint 400 futballmez, amelyeket vagy ő viselt, vagy az ellenfelekkel elcserélte. A kollekció olyan neveket rejt, mint Modric, Casillas, Llorente vagy Toulalan.
„A pályafutásom vége felé tudatosan gyűjtöttem már. Édesanyám szólt, hogy 200 mez hever otthon. Meglepődtem.”
De a mezgyűjtés csak egy szelete annak a szenvedélynek, ami Xavit még ma is hajtja. Naponta akár nyolc meccset is megnéz, elemzi az Atalanta emberfogásos játékát, De Zerbi taktikáját vagy épp az Athletic Bilbao stílusát. „Bilbaóban futballmeccsre járni olyan, mint színházba menni. Tiszteletet és sportszerűség látsz – olyan, mint Angliában.”
És ha már Anglia: nem titok, hogy Xavi szívesen kipróbálná magát a Premier League-ben. Imádja a játék ottani intenzitását, a szurkolói kultúrát és azt a fajta edzői kihívást, amelyet például az Old Trafford jelentene.
„Most épp a Lyon–Manchester United meccset néztem, 4-2 lett a vége, őrület volt.”
A világ- és Európa-bajnok középpályás számára a legszebb pillanat mégis a 2011-es BL-döntő volt a Manchester United ellen. „A Wembleyben közel tökéletes teljesítményt nyújtottunk. A félidőben 1–1 volt, dühömben széttörtem egy palackot. De aztán jött még két gól. Tíz perccel a vége előtt Wayne Rooney csak nézett rám, és tudtam: elegük van belőlünk.”
Amikor Xavi felért a csúcsra
Xavi máig úgy érzi, a futball ajándék volt számára. „Nem voltam ideges a világbajnoki döntőben. Élveztem. Felértem a csúcsra.” Azóta is abban a szellemben él, amit Johan Cruyff tanított: „Menjetek ki, és élvezzétek!” – olvasható a lábtörlőjén.
És élvezi. Még akkor is, ha már nem a Barcelona vezetőedzője. Büszke, hogy ő adta meg a lehetőséget Lamine Yamalnak vagy Pau Cubarsínak, és örül, hogy Hansi Flick sikeres. „Hansi két órát beszélgetett velem. Megköszönte, amit felépítettem. Jó kapcsolatban vagyunk.”
Otthon pedig nemcsak az apa gyűjti a mezeket: a gyerekek is rajonganak a csapatért, Lamine-ért, Pedriért, Raphinháért. Egy igazi Barca család.
„A lányom Lewandowskit imádja. A fiam meg Lamine Yamalt. És mindketten gyűjtik a matricákat – a női csapat tagjairól is.”


