Az NB I színvonalának csökkenését hozhatja az MLSZ újítása

Az elmúlt években sok kritikát kapott a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) a fiatal futballistákat érintő ösztönzőrendszere miatt. Az NB I-es csapatok viszont most alaposan sarokba lettek szorítva az új, öt magyar játékos szerepeltetésére vonatkozó szabállyal, ami kétségkívül leginkább a címvédő Ferencvárost érinti hátrányosan. A témával kapcsolatban Szabados Gábor sportközgazdásszal beszélgetettünk, aki szerint várhatóan gazdasági szempontból lesznek pozitív hozadékai az MLSZ reformjának, ám rendszerszintű problémákat is eredményezhet a magyar labdarúgásban.

A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) májusban közölte a 2025 és 2030 közötti stratégiai programját, amelynek sarkalatos pontja volt a 2026/27-es szezontól bevezetésre kerülő új ösztönző rendszer. A közeljövő célkitűzései alapján elmondható, hogy komoly szigorítások várhatóak a magyar labdarúgásban.

Az MLSZ elnöke, Csányi Sándor több magyar játékost szeretne látni az NB I-es csapatokban
Fotó: Illyés Tibor / MTI Fotószerkesztõség

Szigorít az MLSZ: jön az ötmagyaros rendszer

Az MLSZ már régóta nehezményezi, hogy a magyar játékosok átlagosan kevés szerephez jutnak a hazai élvonalban. Ebben a mutatóban egyébként évek óta nemzetközi összevetésben is rosszul állunk.

„Nem elfogadható, hogy az elmúlt tizenöt évben rengeteg pénzt használtunk fel, és van olyan csapat, amelyben alig van magyar játékos” – nyilatkozta az MTI-nek Csányi Sándor, az MLSZ elnöke.

Így nem csoda, hogy a szövetség drasztikus lepésre szánta el magát, és jelentős pénzügyi támogatással próbálja ösztönözni a kiemelt akadémiát működtető, első osztályban szereplő klubokat, hogy több fiatal magyar játékost szerepeltessenek a jövőben. Mindezt a szövetség ahhoz köti, hogy a meccseken átlagosan minimum öt magyar futballistának kell egyszerre a pályán lennie, közülük legalább egy 21 éven alattinak. Amennyiben egy csapat ezt nem vállalja, úgy akár félmilliárd forintos bevételtől is eleshet, sőt abban az esetben ha egy klub vállalja az új ösztönzőrendszer betartását, de később mégsem tesz ennek eleget, úgy a támogatás összegét kamatos kamattal kell visszafizetnie.

A szövetség célja a nemzetközi szintű játékosok kinevelése, illetve hogy több magyar legyen a csapatokban, ezen belül is több fiatal, akiknek az eladásából aztán profitálhatnak a klubok, azontúl, hogy a rendszeres játéklehetőség miatt fejlődhetnek a magyar fiatalok. 

A Puskás Akadémiában és a Ferencvárosban nemzetközi viszonylatban is is rengeteget játszanak a külföldiek
Fotó: Illyés Tibor / MTI Fotószerkesztõség

Túl sok a külföldi focista

Egyelőre meglehetősen vegyes a fogadtatása az újításnak, amit nem meglepő módon értek már kritikák is. Elsősorban a Ferencvárost érheti hátrányosan az öt magyaros szabály, mivel a Fradinál évek óta a nemzetközi porondra építik a csapatot és nem az NB I-re. Az FTC elnöke, Kubatov Gábor nem is volt elragadtatva az MLSZ döntésétől, amit egyenesen ostobaságnak nevezett. Az NB II bajnokaként az élvonalba visszajutott Kisvárda sportigazgatója, Révész Attila viszont korábban az Origónak elmondta, meg fogják tudni oldani az újítást, amit bizonyos szempontból igazságtalannak tart.

A CIES Football Obeservatory adatai szerint az NB I 2024/25-ös idényében a játékpercek mindössze egynegyedét kapták magyarok a Fradiban. Ennél csak az újonc Győrnél volt rosszabb az arány. A Fradi és a Puskás Akadémia egyébként a nemzetközi összevetésben is előkelő helyen szerepel, ami a légiósok szerepeltetését illeti. 

Külföldi játékosok játékperceinek aránya a 2024/25-ös szezonban:

• Liverpool (angol) – 85,5%
• Raków Czestochowa (lengyel) – 81,5%
• Bayer Leverkusen (német) – 78,7%
• Sturm Graz (osztrák) – 78,5%
• Arsenal (angol) – 78%
• Real Madrid (spanyol) – 75,3%
• Ferencváros (magyar) – 74,8%
• Puskás Akadémia (magyar) – 73,1%
• PSG (francia) – 71,9%
• Inter (olasz) – 67,5%

Tóth Alex, a Ferencváros 19 éves játékosa lett az év felfedezettje
Fotó: MTI/Purger Tamás

Külföldön, főként az európai topligákban túlnyomó többségben vannak a légiósok, de ott teljesen más az üzleti modell. Míg például Belgiumban, vagy Hollandiában kinevelik a saját játékosaikat, akiket aztán komoly pénzekért értékesítenek, addig Magyarországon bevett szokás lett a külföldi futballisták alkalmazása. Olyannyira, hogy a NB I a közép-európai ligáktól eltérően nem játékos küldő, hanem inkább fogadó bajnokság lett, ez pedig nincs összhangban az utánpótlás-nevelési stratégiával. Az MLSZ reformja kapcsán az Origo Sport Szabados Gábor sportközgazdásszal beszélgetett, aki szerint a magyar futball alapvető problémája az utánpótlás-nevelésnél kezdődik.

„A problémát abban látom, hogy a játékosok kinevelése és csapatba állítása az egy hosszú folyamat. Az MLSZ pedig nem a folyamat elejét próbálja meg szabályozni, hanem a végét. Az alap probléma, hogy az NB I-ben nincsen megfelelő minőségű magyar, főleg fiatal magyar játékos ahhoz, hogy a klubok maguktól betartsák ezt a szabályt. Emiatt van az, hogy inkább idősebb és külföldi játékosokhoz nyúlnak. A folyamat ott kezdődik, amikor egy játékos elkezd gyerekkorában futballozni, majd onnantól legalább tíz év, mire eljut oda, hogy felnőtt csapatba lehet állítani. Tehát az MLSZ nem azt akarja szabályozni, hogy hogyan lehetne jobb játékosokat kinevelni. Szerintem ez okozhat rendszerszintű problémákat, ha ezek a játékosok még nem alkalmasak arra, hogy berakják őket a csapatba” – mondta lapunknak Szabados Gábor.

A mögöttünk hagyott szezonban sokkal több lehetőséget kaptak a támogatott korosztályú fiatal magyar labdarúgók az NB I-ben, sőt most először mind a 12 csapat teljesítette a teljes központi támogatáshoz szükséges 1485 fiatalpercet, amiért 325 millió forintot kapnak. Az öt magyar játékos szerepeltetésére vonatkozó szabállyal viszont sokkal nehezebb dolguk lesz az edzőknek, akiknek folyamatosan sakkozniuk kell majd a kezdőcsapat összeállítása előtt, sőt még a mérkőzések közben is a cseréknél. 

A Magyar Kupa-győztes Paksnál nem lesz probléma az öt magyar szerepeltetése, a legjobb játékosok megtartása viszont annál inkább
Fotó: Polyák Attila - Origo

Gazdasági szempontból viszont pozitívum lehet, hogy várhatóan ezáltal a magyar játékosok piaci értéke emelkedni fog. Viszont az új rendszer hatása nem csak azoknál a csapatoknál érződhet majd, akiknek alapesetben nagy szükségük lesz a magyarokra, hogy teljesíteni tudják a kritériumot, hanem például a csak hazai játékosokat foglalkoztató Paksnál is gondot okozhat, hogy megtartsa a legjobbjait. Jó példa erre, hogy Bognár György bronzérmes csapatának egyik meghatározó játékosa, Ötvös Bence éppen az elmúlt napokban igazolt a Ferencvároshoz.

„Nyilvánvalóan ez megnöveli majd a magyar játékosoknak az árát, ezáltal komolyabb összegért és magasabb bérért igazolhatnak másik csapathoz, vagy akár maradhatnak is. Teljesen természetes piaci folyamat, hogy így megemelkedik majd a magyar játékosok bérigénye is. Sok magyar játékos egész egyszerűen azért nem megy ki külföldre, mert nem érdemes neki. Ez a tendencia most csak felerősödhet, ha itthon jobban számítanak a magyarokra. A Ferencvárost érinti a legrosszabbul egyébként ez a szabályozás, nem csak azért, mert kevés volt eddig a magyar játékosok száma, hanem azért is, mert eleve a nemzetközi porondra építik a csapatot. Ez azt jelenti, hogy akármilyen magyar játékost nem szerződtethetnek, csak olyat, aki válogatott szintű és európai viszonylatban megállja a helyét” – mondta Szabados.

A ferencvárosi Szalai Gábor (j3) küzd Ahmed Nadhir Benbouali, a Győr algériai támadójával
Fotó: Illyés Tibor / MTI 

Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy ha a fiatal magyar focisták a több játéklehetőség miatt nem igazolnak külföldre, akkor a szövetségi támogatásokon kívül miből fognak profitálni a magyar klubok, amelyek többsége a játékosok értékesítéséből él.

„Kissé olyan, mintha a rendszer egyik oldalról támogatni próbálná a magyar futballt, másik oldalról viszont ellensúlyt is rak mellé. Ezért is problémás, hogy a minőségi játékos kinevelés évtizedes folyamatának csak a végét próbálja meg ezzel a szabállyal befolyásolni az MLSZ. Ez a könnyebbik út, de csak felületi kezelés, mint a képek utólagos photoshoppos javítása” – fogalmazott a szakértő.

A Fradi miatt kellett az ösztönző szabály?

Az ösztönző szabályzatot be nem tartó csapatok nem csak az 500 millió forintos központi támogatástól esnek el, amely különböző közvetítési jogokból és értékesítésekből származik, hanem semmilyen állami támogatást nem kapnak, így akár ez idényenként 1,5-2 milliárd forintos bevételkiesést is jelenthet, amit egyetlen klub sem tud más forrásból pótolni. 

„Ez a döntés arra kellett, hogy a Ferencvárost meggyőzze, mert a többi csapatnak nem lesz különösebb gondja betartani a szabályt. A Fradi azt még elbírná, ha csak az 500 millió forintos központi támogatást nem kapná meg, de a kétmilliárd már akkora összeg, hogy az még nekik is fájna. Tehát ez a plusz nyomásgyakorlás a Ferencváros miatt lett kitalálva, hogy rávegyék őket, hogy márpedig emeljék a magyar játékosok számát. Emiatt a klub alapvető stratégiáját is át kell alakítani, ami azt eredményezheti, hogy valószínűleg nekik is több pénzbe fog kerülni”.

Újpesten és az MTK-nak sem jelenthet túl nagy problémát az öt magyar pályára küldése
Fotó: Hegedüs Róbert / MTI Fotószerkesztõség

Ugyancsak kérdéses, hogy az öt magyar játékos szerepeltetésére vonatkozó ösztönzőrendszer milyen hatással lesz a jövőre már fizz liga néven futó élvonalbeli bajnokság színvonalára.

„A legnagyobb kérdés inkább az, hogy mit tesz az MLSZ azért, hogy az utánpótlásban is minőségi javulás történjen. Erre nincs nagy rálátásunk, a szövetség rendszerint felteszi a kezét, hogy ez a kluboknál folyó munka. 

Érdemi változást nem fog szerintem okozni ez a szabály, a statisztikákat lehet majd vele javítani, de ettől a magyar futball és a magyar utánpótlás nem lesz jobb.

Abban az esetben, ha a klubok minőségi játékosokat tudnak szerződtetni, teszem azt válogatott focistákat hazacsábítani, akkor a bajnokság színvonala megmaradhat. Viszont összességében az, hogy az edzőket rákényszerítik egy sakkozgatásra, hogy ne a legjobb játékosaikat rakják fel a pályára, általánosságban ez a színvonal romlását kell, hogy okozza. Ez persze szubjektív, a számszerű tényeket majd a csapatok nemzetközi kupaszerepléseinél lehet érzékelni. Legutóbb a Puskás Akadémia és a Paks is eljutott a Konferencia-liga rájátszásáig, márpedig a magyar bajnokságnak az anyagi és szakmai színvonala alapján alapnak kellene lennie, hogy a Ferencváros mellett főtáblára jut minden évben legalább egy, de inkább két magyar csapat. Gyakorlatilag ez fog választ adni a bajnokság színvonalát érintő kérdésekre”.

A magyar válogatott újonca, Vitális Milán a Telki Edzőközpontban
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Marco Rossi és a magyar válogatott profitálhat az MLSZ reformjából?

Bár rendszerint a Ferencváros adja a legtöbb játékost a magyar válogatottnak, de nem csak a magyar bajnoktól lehet bekerülni a nemzeti csapatba, hiszen Marco Rossi szövetségi kapitány a júniusi barátságos meccsekre meghívta például az újonc Győr fiatal középpályását, Vitális Milánt, de említhetnénk a diósgyőri Gera Dánielt is, aki a hollandok elleni októberi Nemzetek Ligája-mérkőzésen mutatkozott be. Szabados arra is választ adott, hogy szerinte jelenthet-e valós segítséget az ötmagyaros fiatalszabály a magyar válogatott számára.

„Azok, akik a válogatott keretben számításba vannak véve, vagy légiósok, vagy az NB I kiemelkedő alakjai, akik viszont ettől függetlenül is játszanának. Így szerintem a nemzeti csapatot nem fogja jelentősen befolyásolni a szabály. Az persze elképzelhető, – és ez az MLSZ egyik célja – hogy a szabályozás segít majd kiemelni olyan játékosokat, akik nem kapták meg eddig a lehetőséget, mert mondjuk egy külföldi előnyt élvezett velük szemben. Ezzel csak az a baj, hogyha valaki saját maga nem tudja kiharcolni a lehetőséget, akkor kérdéses, hogy megállja-e majd a helyét. Összességében viszont nem kell arra számítani, hogy a válogatottnak ez igazán komoly mennyiségben fog tudni játékosotok adni” – fogalmazott a sportközgazdász.

Kapcsolódó cikkek: