A jelentés szerint a szurkolók 60 százaléka nő lesz, és a közvetítések nézőszáma is 30 százalékkal emelkedhet a nagy tornákon, a női futball így egyre nagyobb médiafigyelmet kap világszerte – írta a Reuters.
Ezzel szemben Magyarországon a helyzet egészen más képet mutat. Süle Dóra, a Győr magyar válogatott játékosa az Origo Sportnak elismerte, hogy már most sokkal több figyelmet kapnak, mint pár éve, ugyanakkor hozzátette: „még nem tartunk ott, ahol a nemzetközi mezőny, ahol egy-egy meccsre megtelnek a stadionok”. Bár „elindult valami, és ez biztató”, a magyar női futball még mindig alacsony szinten van a népszerűség tekintetében.
Nagy Szilvia korábban a Győrben és az Újpestben is játszott, most viszont a szlovákiai KFC Komáromban futballozik, nem mellesleg a szlovák válogatottnak is a tagja. Így jól látja a két ország közti különbséget.
Szlovákiában sokkal elfogadottabb a női foci. A legutóbbi válogatott meccsen 3800 néző volt, de Magyarországon a női futballal szembeni sztereotípiák nem segítik, sőt hátráltatják a sportág eredményes megjelenését.
Ez a különbség is jól mutatja, hogy bár a világ imádja a női focit, itthon még mindig jelentős társadalmi és infrastrukturális akadályok állnak a fejlődés útjában.
A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) 2025-2030 közötti stratégiája ugyan kiemelten kezeli a női labdarúgás fejlesztését, az utánpótlás-nevelést és a fenntarthatóságot, de a célok eléréséhez még hosszú út vezet. Vági Márton főtitkár a 2025-ös közgyűlésen elmondta, hogy „a női labdarúgók jobbára csak megtűrt szereplői voltak a labdarúgásunknak”, és bár az elmúlt években jelentős lépések történtek, még mindig „jóval kevesebb a női labdarúgó, mint a férfi”. A cél az, hogy a jelenlegi nyolcezres női játékosszámot húszezresre növeljék, és ehhez kötelezővé tették az OTP Bank Ligában szereplő klubok számára az utánpótlás-csapatok indítását.
Vági Márton hangsúlyozta, hogy az utánpótlásképzés megkapja a megérdemelt rangot, és a szakemberek megfelelő képzése, megfizetése, valamint a klubokkal való szorosabb együttműködés elengedhetetlen a fejlődéshez. Ugyanakkor az elmúlt években csökkent a fiatal magyar játékosok játéklehetősége az NB I-ben, miközben nőtt a külföldiek aránya, ami a hazai tehetségek fejlődését lassítja – hangzott el az MLSZ közgyűlésén.
A médiafigyelem és az anyagi támogatás terén is hatalmas a különbség a női és férfi labdarúgás között Magyarországon. Süle Dóra szerint „a férfi foci sokkal nagyobb nyilvánosságot kap, és ez hozza magával a támogatást is”, míg a női játékosok még mindig küzdenek a láthatóságért. Úgy véli, egy nagy válogatott siker vagy jó BL-szereplés sokat lendíthetne a női focin, de ez még várat magára.
Nagy Szilvia rámutat, hogy „van olyan klub, amely hírt sem ad női labdarúgóiról”, miközben mások, mint a Fradi, Kispest, PMFC, Újpest FC és Győr, már rendszeresen kommunikálnak női csapataikról. A szponzorációs lehetőségek is inkább a férfiak javára dőlnek el, mert a nagyobb nézőszám több reklámot eredményez, míg a női meccsekre általában csak pár száz szurkoló jár. Ezzel szemben Szlovákiában a női futball népszerűsége jóval magasabb, amit a már említett 3800 fős nézőszám is bizonyít.
A Reuters és Nielsen adatai alapján a női futball világszerte hatalmas növekedési potenciállal bír, a rajongótábor és a médiafigyelem is dinamikusan nő.
Kínában, Brazíliában és Indiában milliós nagyságrendű a női játékosok és rajongók száma, Európában pedig több országban is 100 százalék feletti növekedést mértek az elmúlt években.
Magyarország azonban még csak most kezd felzárkózni, és a hazai szakemberek, játékosok véleménye szerint sokkal több figyelemre, támogatásra és társadalmi elfogadásra lenne szükség ahhoz, hogy a női futball itthon is igazán befusson.
Nagy Szilvia pedig végezetül még hozzátette, hogy a hamarosan kezdődő svájci női Európa-bajnokságon érdemes lesz figyelni a nézőszámokat, avagy a top 5 sport felé vezető út biztos jele, hogy rengeteg szurkoló kilátogat majd a mérkőzésekre.