Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA Chelsea–PSG döntővel véget ért az Egyesült Államokban rendezett labdarúgó-klubvilágbajnokság, amelyet rengeteg kritika ért az elmúlt hetekben. A FIFA több kihívással is szembesült, az üres lelátók, a gyakran 40 fokos hőmérsékletben játszó kimerült játékosok vagy a magas jegyárak mind-mind arról árulkodnak, hogy nem volt teljesen átgondolt a 32 csapatosra bővített torna kivitelezése. Nagy kérdés lesz, hogy a FIFA, hogyan reagál majd azokra a problémákra, amik felmerültek az idei klubvilágbajnokságon, mivel várhatóan azok jövő nyáron, a 2026-os világbajnokságon is aktuálisak lesznek.
Gianni Infantino, a FIFA elnöke abban reménykedett, hogy a 32 csapatosra bővített klubvilágbajnokság majd megmutatja a világnak, mennyit változott a labdarúgás az Egyesült Államokban azóta, hogy az ország otthont adott a 1994-es foci-vb-nek. Kétségtelen, hogy az MLS rengeteget fejlődött az elmúlt három évtizedben, ahogy a női foci és az alacsonyabb osztályú bajnokságok is, azonban 13 hónapon belül két nagy nemzetközi torna megrendezése még egy akkora országnak is kihívást jelenthet, mint Amerika.
Fotó: ROBERTO SCHMIDT / AFP
Kínos érdektelenség jellemezte a klubvilágbajnokságot
Kezdjük a legszembetűnőbb problémával, a szurkolók hiányával. A közel egy hónapon át tartó tornán bebizonyosodott, hogy a labdarúgás még nem feltétlenül érdekli az amerikai embereket annyira, mint mondjuk a baseball, az NFL, vagy a kosárlabda. Sok klubcsapatnak nincs is akkora szurkolói támogatottsága – vagy egyáltalán ismeretsége – az Egyesült Államokban, hogy tömegeket tudjon megmozgatni. Természetesen az európai topcsapatok többsége kivétel ez alól, de őszintén szólva, kis hazánkban sem biztos, hogy mindenki tűkön ült, hogy láthassa az arab emírségekbeli al-Ain, a marokkói Vidad, a dél-afrikai Mamelodi Sundowns, vagy a javarészt amatőrökből álló új-zélandi Auckland City mérkőzéseit. Az Ulsan–Sundowns találkozó például negatív rekordot hozott, ugyanis bár a hivatalos nézőszám szerint 3412-en nézték meg a meccset, valójában csak pár százan voltak jelen Orlandóban.
Fotó: PATRICIA DE MELO MOREIRA / AFP
Persze, nem biztos, hogy több európai sztárcsapattal garantáltan izgalmasabb lett volna a klubvilágbajnokság, az viszont kétségtelen, hogy a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség két szék közül a padlóra esett, amikor a bővítéssel megpróbált egyensúlyt teremteni az amerikai piaci kereslet és a globális szurkolói érdek között. A kellő érdeklődés hiánya azért is kínos a nemzetközi szövetségre nézve, mert különböző reklámokon keresztül 50 millió dollárt költött a torna népszerűsítésére.
Utólag már elmondható, hogy nemcsak az érdektelen meccsek, hanem az sem feltétlenül segített a klubvilágbajnokság nézettségén, hogy elképesztően drágán árulták a jegyeket, amik sok szurkolót elriasztottak. Meglehet, hogy sokan már inkább a jövő nyári világbajnokságra spóroltak, ami mégis csak egy nívósabb torna és ahol várhatóan ugyancsak nem lesznek olcsók a belépők.
Fotó: AYMAN AREF / NurPhoto
Bár elképzelhető, hogy az amerikai szervezők tanulnak addig a hibából, ugyanis már a torna kezdete előtt 25 százalékkal, majd a kieséses szakaszban már drasztikusan csökkentették a jegyárakat. A Chelsea-Fluminense elődöntőre eredetileg csaknem 474 dollárért kínálták a belépőket, amikhez aztán alig több mint 13 dollárért hozzá lehetett jutni, aminél még az East Rutherford-i stadion büféiben árult sör is többe került. Ugyancsak nem volt túl szerencsés, hogy a mérkőzések időpontjai ottani idő szerint délben és délután 15.00-kor kezdődtek, vagyis a helyiek még dolgoztak. S ha mindez nem volna elég, az időjárási körülmények sem voltak mindig kedvezőek, az óriási hőhullám mellett viharok is sújtották a tornát, ami miatt öt meccs is félbeszakadt.
A klub-vb ugyanakkor jó tanulópénz volt a FIFA számára, hogy a 2026-os világbajnokságig orvosolja a most felmerült problémákat.
Fotó: JOSE BRETON / NurPhoto
Az elviselhetetlen meleggel is meg kell küzdeniük a játékosoknak
A klubvilágbajnokság alatt félbeszakadt mérkőzések, edzések és a hatalmas hőség nem jó előjel a 2026-os világbajnokságra nézve. A játékosok és az edzők többször is panaszkodtak arra, hogy megviselte őket a nagy meleg, mi több, a 38, vagy akár 41 fok nem alkalmas egy mérkőzésre. A megterhelő hőség a szurkolókat sem kímélte, volt, aki aki a lelátón kapott hőgutát, így nem meglepő, hogy arra is volt példa, hogy a drukkerek inkább otthagyták a mérkőzést, hogy árnyékos helyre húzódjanak. Ilyenkor akár a kiszáradás is veszélyt jelenthet, ám sok stadionban vízhiány volt, hosszú sorok kígyóztak a büféknél.
„Lehetetlen elviselni, rettenetesen meleg van. A lábujjaim, sőt még a lábkörmeim is fájnak” – mondta Marcos Llorente, az Atlético Madrid játékosa a Paris Saint-Germain elleni csoportmérkőzés után.
Fotó: PATRICK T. FALLON / AFP
„Európában sokkal inkább jellemző a száraz hőség, ez pedig párás, ami szerintem kétszer jobban megterheli az embert” – mondta egy Tyler Fernando nevű szurkoló a Bayern München és a Benfica meccse előtt.
Szintén nem mindennapi látvány volt, amikor a Borussia Dortmund–Mamelodi Sundowns csoportmeccs alatt a Bundesliga-csapat cserejátékosai a hőség miatt az öltözőben nézték végig a saját mérkőzésük első félidejét.
Ez a probléma viszont várhatóan egy év múlva is gondot fog okozni, amikor 2026-ban június 11. és július 19. között rendezik a 48 csapatos világbajnokságot Mexikóban, az Egyesült Államokban és Kanadában. A 16 stadion közül csupán ötnek fedett a teteje, vagyis a legtöbb létesítményben jelenlévők nem lesznek védve a hőségtől. A hurrikánszezon leginkább Mexikóvárost és Guadalajarát sújthatja, míg Monterreyben a nyár ezen szakaszán 33 Celsius-fokos az átlaghőmérséklet.
Valóban fejlődtek a nem európai bajnokságok?
A tornán akadtak meglepő eredmények, mint a Lionel Messi vezérelte Inter Miami 2–1-es győzelme a Porto felett, a Botafogo 1–0-s sikere a Bajnokok Ligája-győztes PSG ellen, de szintén emlékezetes volt, amikor a szaúdi al-Hilal kiejtette a Manchester Cityt a nyolcaddöntőben. Ezek az eredmények némiképp alátámasztják Gianni Infantino azon kijelentését, hogy a „klubvilágbajnokság megmutatja, hogy a világ minden táján képesek magas szinten futballozni”. A brazil csapatok kétségtelenül üde színfoltjai voltak a tornának, a Fluminense elődöntőig, a Palmeiras negyeddöntőig, a Botafogo és a Flamengo pedig a nyolcaddöntőig jutott. Abból a szempontból ez nem lepő, hogy a brazil Serie A-t a világ hatodik legerősebb bajnokságának tartják, míg a szaúdi liga az 50., de utóbbinál meglehetősen nagy a szintkülönbség az egyes csapatok között.
Fotó: MOHAMED TAGELDIN / Middle East Images
A FIFA-elnök az al-Hilal továbbjutása után azt nyilatkozta, hogy „elkezdődött a futball új korszaka”. Ez azért is érdekes, mert Simone Inzaghi együttese a 132., a szaúdi bajnokság legalacsonyabban rangsorolt csapata, az al-Orobah pedig a 2405. helyen áll a világranglistán. Utóbbi az előző idényben 17. lett a szaúdi élvonalban, a meccseit pedig átlagosan 2307 szurkoló nézte, ami még az angol ötödosztályban vitézkedő Barnet átlagnézőszámánál is kevesebb. Tehát az al-Hilal negyeddöntőbe jutása még önmagában nem bizonyítja, hogy a szaúdi labdarúgás összességében fejlődött volna, de a különböző bajnokságok erősségeiről egyébként sem érdemes messzemenő következtetéseket levonni egy olyan nyári tornán, ahol jobbára kizsigerelt játékosok szaladgáltak a pályán.
Kifacsart játékosok és sérülések
A zsúfolt versenynaptár már régóta problémát jelent, a FIFA pedig most is komoly kritikákat kapott amiatt, hogy éppen a nyári szünet elejére időzítette a klubvilágbajnokságot, ezzel pedig nem csupán tovább csökkentette a játékosok pihenési lehetőséget, de veszélyeztette is az egészségüket. A túlzott terhelés miatt ugyanis megnövekedhet a sérülések száma.
Fotó: PETER ZAY / ANADOLU
A tavalyi idényben, amely az Európa-bajnokság miatt ugyancsak hosszúra nyúlt, az öt európai topligában rekordot jelentő 4123 sérülés történt. Ennek a 44 százaléka a Premier League-ben szereplő csapatokat sújtotta, a leggyakoribb probléma a combsérülés volt, amit 118 esetben regisztráltak. A Newcastle Unitednél az első 20 meccsén 16 játékost veszített el különböző sérülések miatt. A 2024/25-ös szezon sérüléssel kapcsolatos adatai még nem ismertek, de meglepetéssel érne fel, ha nem lenne kiugróan magas az a szám, ami legutóbb Jamal Musiala súlyos sérülésével gyarapodott. A Bayern München legértékesebb játékosát a PSG kapusa, Gianluigi Donnarumma tarolta le a tizenhatoson belül, ami után a német támadónak eltört a bal szárkapocscsontja, valamint több szalagja is súlyosan megsérült. Musiala felépülése várhatóan 4-5 hónap, vagyis könnyen lehet, hogy ebben a naptári évben már nem léphet pályára.
Ami a döntő résztvevőit illeti, a PSG-nek ez volt a 65., a Chelsea-nek pedig a 64. mérkőzése a szezonban. A két sztárcsapat fináléja nagy meglepetésre teljesen sima angol sikert hozott, Enzo Maresca együttese már az első félidőben beállította a 3-0-s végeredményt.
Jöhet a valaha volt legkörnyezetszennyezőbb foci-vb
Egy új tudományos jelentés szerint a 2026-os labdarúgó-világbajnokság minden korábbi tornánál nagyobb klímaterhelést okoz majd. A Scientists for Global Responsibility (SGR) által közzétett jelentésre hivatkozva a The Independent arról számolt be, hogy a jövőre már 48 csapatos torna drámai mértékben megnöveli majd az üvegházhatású gázok kibocsátását.
Fotó: ALEX GRIMM / GETTY IMAGES NORTH AMERICA
A számítások szerint az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó közös rendezésű világeseménye körülbelül 9 millió tonna CO2 kibocsátást fog generálni, ami csaknem a duplája a 2022-es katari vb által okozott 5,25 millió tonnás szennyezésnek. Mindez részben az új formátumnak köszönhető, a több csapat ugyanis több mérkőzést jelent – rekordnak számító 104 mérkőzést rendeznek majd – amelyeket 16 különböző városban rendeznek meg három ország területén, ami hatalmas távolságokat és komoly logisztikai kihívásokat fog jelenteni.
A FIFA és a szaúdi állami tulajdonú Aramco olajtársaság közötti szponzorációs megállapodás további 30 millió tonna CO2 kibocsátását eredményezheti csak 2026-ban, a szerzők szerint, a fosszilis tüzelőanyaggal foglalkozó vállalat megnövekedett eladásai miatt.
Bár a FIFA korábban nem látott pénzdíjakkal és juttatásokkal próbálta ösztönözni a csapatokat a jövő évi világbajnokság főpróbáján, az új formátum viszont összességében nem teljesen vált be. Néhány dolgot mindenképpen újra kell gondolniuk a szervezőknek, hogy négy év múlva már sokkal izgalmasabb és élvezetesebb legyen a klubvilágbajnokság.
Kapcsolódó cikkek:
