„Mit lehet mondani egy ilyen pillanatban, amikor a sokk és a fájdalom még friss?” – kezdte sorait Arne Slot.
„Bárcsak lennének megfelelő szavaim, de tudom, hogy nincsenek. Csak érzéseim vannak, és tudom, hogy sokan osztoznak ezekben. Egy olyan személyről és játékosról van szó, akit mélyen szerettünk, és egy olyan családról, amely nagyon közel áll hozzánk.”
A menedzser hangsúlyozta, hogy most nem edzőként szólal meg: „Első gondolataim nem a futballról szólnak. Apa, fiú, testvér és nagybácsi vagyok, ezért mélyen együttérzek Diogo és André családjával, akik elképzelhetetlen veszteséget szenvedtek el.”
Az üzenetem világos: soha nem lesztek egyedül. A Liverpool játékosai, stábja és szurkolói mind veletek vannak. És amit ma láttam: a futballvilág egésze is osztozik a gyászban.
A tragikus baleset július 2-án késő este történt Spanyolországban, Zamora tartományban. A helyi rendőrségi jelentések szerint Jota és testvére egy Lamborghini Urusban utaztak, amely defektet kapott, emiatt lesodródott az autópályáról és kigyulladt. A járműben utazók – a 28 éves Diogo Jota és öccse – a helyszínen életüket vesztették.
Jota éppen nyári pihenőjét töltötte, miután Portugália válogatottjával megnyerte a Nemzetek Ligáját. Alig két héttel korábban tartotta esküvőjét, három kisgyermeket hagyott hátra.
Slot kiemelte, hogy a portugál támadó nemcsak sportszakmailag, hanem emberileg is pótolhatatlan veszteség. „Diogo nemcsak a játékosunk volt. Szeretett társ volt mindannyiunk számára. Csapattárs, kolléga, barát – és minden szerepében különleges ember.”
Mondhatnék sokat arról, mit hozott a csapatba – kemény munkát, vágyat, elkötelezettséget, kiváló játékminőséget és gólokat. Mindez jól látható volt mindenki számára, aki csak nézte őt játszani. Ő testesítette meg azt, amit egy Liverpool-játékosnak képviselnie kell.
A vezetőedző a személyiségére is kitért: „Nem volt az a típus, aki kereste a népszerűséget, mégis mindenki szerette. Nem csupán két ember barátja volt, hanem mindenkié. Olyasvalaki, akinek már a jelenléte is jobb kedvre derítette a környezetét. Nagyon törődött a családjával.”
Utolsó beszélgetésünk során gratuláltam neki a Nemzetek Ligája-győzelemhez, és sok boldogságot kívántam a közelgő esküvőjéhez. Sok szempontból álomszerű nyárnak indult ez Diogo és családja számára – annál szívszorítóbb, hogy így ért véget.
Slot arról is beszélt, milyen gyorsan megértette, milyen fontos figura volt Jota a klub szurkolói számára. „Amikor megérkeztem a klubhoz, az egyik első dolog, amit hallottam, az a dal volt, amit a szurkolók Diogónak énekeltek. Akkor még nem dolgoztam vele, de ha a Liverpool-szurkolók – akik már annyi legendás játékost láttak – saját dalt írnak valakihez, az azt jelenti, különleges emberről van szó.”
A közleményt a vezetőedző így zárta: „Ha eljön az ideje, méltó módon ünnepeljük Diogo Jotát – emlékezni fogunk a góljaira, és újra együtt énekeljük a dalát. Most azonban gyászolunk, és emlékezünk rá, mint egyedülálló emberre. Őt soha nem felejtjük el. A neve: Diogo.”