Steven Gerrard szerint Anglia aranygenerációja azért bukott meg, mert „önző vesztesek” voltak, akiket a klubok közötti rivalizálás emésztett fel. Egy rendkívül őszinte beszélgetés során, amelyet a szintén volt Three Lion-játékos Rio Ferdinanddal folytatott, a Liverpool legendája azt állította, hogy az angol válogatott soha nem volt igazi csapat, mert „gyerekes gyűlölet” uralkodott közte és a többi topklub sztárjai között.

Fotó: OLI SCARFF / AFP
Az angol válogatott Gerrard szerint bukásra volt ítélve
Gerrard azt is elárulta, hogy karrierje nagy részében boldogtalan volt a válogatottban, ahol 114 alkalommal lépett pályára, ebből 38-szor kapitányként. Az a férfi, aki az angol válogatottat vezette a 2012-es Európa-bajnokságon és a 2014-es világbajnokságon, keményen bírálta magát és a többi játékost, akik több mint egy évtizeden át alulteljesítettek. Gerrard a Rio Ferdinand Presents podcast vendége volt, ahol így nyilatkozott:
„Úgy gondolom, mindannyian önző vesztesek voltunk. Mert most nézem a tévét, és látom, hogy Carragher Paul Scholes mellett ül ebben a szurkolói vitában, és úgy néznek ki, mintha 20 éve a legjobb barátok lennének. És látom Carragher kapcsolatát Gary Neville-lel, és úgy tűnik, mintha 20 éve barátok lennének. Valószínűleg most vagyok veled [Ferdinand] a legközelebb és legbarátságosabb, mint bármikor, amíg 15 évig játszottam veled. Akkor miért nem jöttünk ki jól, amikor 20, 21, 22, 23 évesek voltunk? Az egónk miatt? A rivalizálás miatt? Miért vagyunk most mindannyian elég érettek, és miért vagyunk most olyan élethelyzetben, hogy közelebb állunk egymáshoz és jobban kijövünk? Miért nem jöttünk ki jól akkoriban, amikor az angol válogatottban játszottunk? Szerintem ez az angol kultúrának köszönhető. Mi nem voltunk csapat. Csak egy tehetséges egyénekből álló csoport voltunk, és ez így soha nem működik.”
Amikor Ferdinand elismerte, hogy „valamilyen rejtett keserűség” volt érezhető a Liverpool, az Arsenal, a Manchester United és a Chelsea játékosai között, Gerrard egyetértett vele, és így fogalmazott: „Igen, keserűség, egy kis gyűlölet, egy kis harag. De ha most visszagondolok rá, visszatekintve a koromra és az edzői tapasztalataimra, akkor ez egy kicsit éretlen volt. De talán nagyobb hangsúlyt kellett volna fektetni arra, hogy a stáb odamenjen hozzánk, és azt mondja: „Figyeljetek, ezt most el kell felejtenetek. Az első naptól kezdve kapcsolatot kell teremtenünk, több tevékenységet kell szervezni, többet kell kijönni a szobákból, több időt kell együtt tölteni. Mert szerintem, ha jobban összetartottunk volna, jobban megértettük volna egymást és jobban kedveltük volna egymást, az jobban megmutatkozott volna a teljesítményünkben is.”