Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huHa van ember, akinek már réges-régen nem kellene, hogy akárcsak a focipályák közelében legyen, az kétség kívül Harry Maguire. És ezt nem azért mondjuk, mert gyűlöljük a Manchester United 64-szeres angol válogatott védőjét, épp ellenkezőleg. Sokkal inkább azért, mert egy időben komolyan aggódtunk a mentális épségéért. Futballista annyi szemétséget ritkán kap az arcába, mint Harry Maguire, ő azonban eddig mindig talpra állt, ahányszor csak elgáncsolta a sors. És ezt előbb vagy utóbb mindenki észre fogja venni.
Emlékeznek még David Beckham netflixes sorozatára, amiben a korábbi legendás angol labdarúgó, ma már csapattulajdonos és sokszoros dollármilliomos üzletember részletesen elmesélte, milyen gyomorforgató módon kezdte ki az angol bulvársajtó, és tették ugyanezt az ország összes stadionjában a szurkolók, az 1998-as vb-nyolcaddöntőjében az argentinok ellen kapott piros lapja miatt? Ez másfél évig tartott, és nagyon megviselte a már akkor is világsztárnak számító Beckhamet. Nos, Harry Maguire nem világsztár, csak egy, az átlag Premier League-játékosnál jobb focista, és minden egyes rossz labdaértintése miatt legalább öt éve alázzák úton útfélen.
Fotó: PETER POWELL / AFP
Alázzák, mémek százait gyártják róla, amikor csak hibázik, de megtörni nem tudják, mert Maguire olyan, mint a főnix, újra és újra feltámad, hogy megmutassa, óriásit téved, aki őt bármikor leírja.
Klubrekordért Manchesterbe
Az 1993-ban Sheffieldben született Maguire katolikus iskolákban járta ki az általánost és a gimit, miközben a Sheffield United akadémiájának egyik legígéretesebb növendéke volt. Pár nappal a 18. születésnapja után mutatkozott be az első csapatban, és karrierje rögtön egy bukással indult: a Blades ugyanis a 2010-11-es idény végén kizúgott a harmadosztályba (League One). A következő idényben szerződést hosszabbított vele a klub és még nem volt 20 éves, amikor már 100 meccse volt a felnőttek között a harmadosztályban ragadó együttesben. A 2011-12-es idény végén a csapat és a szurkolók is az év játékosának választották, sőt a harmadosztály idény végi álomcsapatába is bekerült.
Nem csoda hát, hogy fantáziát látott benne a Premier League-ben szereplő Hull City, amelyik 2,5 millió fontot fizetett érte a Sheffiel Unitednek 2014 nyarán.
Fotó: LINDSEY PARNABY / AFP
Hullban kezdetben nem volt alapember, viszont a wigani kölcsönjátéka jól sült el, 2016 nyarán már újra a Hull mezében ünnepelte a visszajutást a Premier League-be, hogy aztán egy évvel később eligazoljon az egy évvel korábban csodaszámba menő bajnoki címet szerző Leicester Cityhez. A Rókák már 12 (más források szerint 17) millió fontot fizettek érte. Korábban mindössze öt focistáért fizettek többet.
A 2017-18-as idény minden egyes percét pályán töltötte a Leicester Cityben, szezon végén persze, hogy őt választották az év játékosának a klubnál.
2017-ben már az angol válogatottban is bemutatkozott, ami nem rossz teljesítmény egy olyan focistától, aki még pár évvel korábban is a League One-ban futkározott. Gareth Southgate vb-keretébe is bekerült, és egy-egy góllal és gólpasszal zárta a tornát, melyen egy félidő kivételével mind a hét meccset végigjátszotta.
Harry Maguire, a 80 millió fontos bohóc
Az MU kereken 80 millió fontot fizetett érte, ami öt millióval több annál, amit a Liverpool kicsengetett Virgil van Dijkért. Az addigra már persze ismert játékosnak számító Maguire először került igazán a rivaldafénybe és a bulvársajtó látóterébe. Ekkortól minden egyes megmozdulását nagyító alatt vizsgálták, ezt a brutális nyomást pedig nem mindig viselte jól.
A 2019-20-as idénye nagyszerűen sikerült. A Chelsea elleni 4-0-s győzelem után első MU-bajnokiján rögtön a meccs embere lett, januárban már az ő karján volt a kapitányi karszalag, 2020 februárjában pedig első gólját is megszerezte a Stamford Bridge-en aratott 2-0-s győzelem során. Az FA-kupa negyeddöntőjében továbbjutást érő gólt szerzett a Norwich ellen, és minden percet pályán töltött a PL-ben végül a 3. helyre befutó csapatban.
A 2020-21-es idénynek pont a legfontosabb meccseire dőlt ki. Az csak a kisebbik baj volt, hogy megdönteni nem, csak beállítani tudta Gary Pallister sorozatban végigjátszott 71 meccses klubrekordját, de egy bokasérülés miatt lemaradt a szezon utolsó négy bajnokijáról (az MU 12 ponttal lemaradva lett 2. a Manchester City mögött), és a Villareal ellen 11-esekkel elbukott Európa-liga-döntőről is.
Nyáron viszont már ott volt a Wembley-ben Eb-döntőt játszó angol válogatottban, ahol az olaszok elleni fináléban a kapu mögötti kamerát szétbombázva lőtte be a saját 11-esét, igaz, ez sem segített az angolokon.
Pedig ekkor már nagyon sokan várták Maguire bukását, még azt is megkockáztatjuk, hogy az angolok között is többen voltak, akiknek könnyebb lett volna elviselniük a vereséget, ha kihagyja a büntetőt. A 194 centi magas védő ugyanis valóban nem egy rongylábú brazil labdazsonglőr, és a mozgáskoordinációja sem hasonlít egy társastánc bajnokéra. Az Eb-döntő idejére már teli voltak a videómegosztók és a közösségi oldalak a 80 millió fontos védő sutaságait kigúnyoló mémekkel és összeállításokkal. Például ilyenekkel:
Azt, hogy a Manchester United a 2021-22-es idényben csak 6. lett (régi szép idők, sóhajtanak most fel az MU-drukkerek) és 57 gólt kapott, amennyit utoljára az 1978-79-es idényben sikerült beszedni, kis túlzással mindenki Maguire nyakába varrta.Valahogy sikerült mindig rossz helyen állnia, rosszul érnie a labdába, a létező legrosszabb helyre passzolnia. Lefejelte Ronaldót, fejbe rúgta Pogbát, és még az az André Onana is üvöltözött vele, akit jószerével a repülőtérre kikísértek a szurkolók, hogy meggyőződjenek róla, tényleg elutazott Manchesterből.
A 2022-23-as idényben csak 16 bajnokin lépett pályára, de hiába ajánlott érte a West Ham 20, majd 30 millió fontot, Maguire nem volt hajlandó Londonba költözni. Annak ellenére sem, hogy Erik ten Hag még a kapitányi karszalagot is elvette tőle, amit még Ole Gunnar Solskjaer adott neki.
Maradt Manchesterben, és novemberben már ő lett a PL-ben a hónap játékosa, ami MU-védőként utojára Nemanja Vidicsnek jött össze.
Az előző idényben Ruben Amorim irányítása alatt visszaszerezte a helyét a kezdőben, és mintha egy új, jobb szoftverrel szerelt Maguire-t kaptak volna vissza azóta a szurkolók.
„Nem vitás, hogy nehéz időszak van mögöttem, de leszegtem a fejem, mert tudtam, hogy el fog jönni az én időm, csak készen kell rá állnom” – mondta erről az időszakról.
Idén februárban győztes gólt szerzett az FA-kupa 5. körében a Leicester ellen, áprilisban pedig a Lyon elleni két felvonásos thrillert döntötte el a 120. percben szerzett góljával. És akkor itt érdemes megállni egy pillanatra!
Maguire karrierje során összesen 36 meccsen talált a kapuba, mégpedig 38 alkalommal.
Ebből a 38 gólból 17-et szerzett az MU színeiben, de, ami ennél is fontosabb, hogy góljai harmada, 13 találat győztes gól volt!
Ez elképesztő hatékonyság. 17 góljából 13 fejes volt és az elmúlt másfél idényben a posztján csak az arsenalos Gabriel eredményesebb nála fejjel (10-9 az állás a brazil javára).
Hogy csak a legfrissebbet említsük: ő döntötte el a Liverpool elleni október 19-i rangadót az Anfield Roadon. Nem sok középső véd van, akiről össze lehet állítani egy ötperces videót csak a győztes góljaiból.
Maguire jóval több mint egy „mindig jókor jó helyen lévő hatalmas homlok”, ahogy a költőiségéről ismert Roy Keane fogalmazottt a Pool-meccs után.
„Az elmúlt másfél, vagy inkább három éve olyan volt akár egy film, egy dokumentumfilm. Becsmérelték, kigúnyolták, mémet csináltak belőle kinevették. Hogy mindezt kibírja, úgy döntött, hogy kitart, kitárja a szívét, és az évek során felépített ellenálló képességére támaszkodva megmutatja azt a karaktert, amiről senki sem tudott. Lehet kritizálni a játékát, vagy azt, hogy passzol-e a Unitedbe, de, amikor szükségünk van valakire Bruno Fernandesen kívül, az elmúlt évben ő volt az, akire számíthattunk. És még a védőmunkája is hibátlan. Szerintem ez sokat mond róla, mint emberről is” – ezek már a United-legenda, Rio Ferdinand szavai.
Ha Maguire megtartja a jó formáját, akkor egyrészt akár még Ruben Amorim állását is megmentheti, sőt 2024 szeptembere után még a válogatottba is visszakerülhet, és ott lehet a 2026-os világbajnokság keretében is.
- Kapcsolódó cikkek:
