„Én őszintén mondom, nemcsak a könnyeimmel, hanem a rosszulléttel is küszködöm, mert ahogy megtudtam, arra gondoltam: én ezt nem tudom megemészteni. Ő hívott meg először az utánpótlás-válogatottba, ő vitt az olimpiai csapatba, aztán Mexikóba a világbajnokságra. Gyakorlatilag végigkísérte a pályafutásomat” – nyilatkozta Nagy Antal az Origo Sportnak Mezey György halálhíréről.

Fotó: MLSZ
A hír annyira megrázta, hogy – saját bevallása szerint – fizikailag is rosszul lett. Különösen fájdalmas számára, hogy néhány egykori játékostársa ma sem hajlandó megszólalni. Az általunk felhívott 1986-os vb-csapat kulcsfigurái közül néhányan ugyanis nem kívántak megemlékezni Mezey Györgyről.
Nagyon sajnálom, hogy vannak játékostársaim, akik most nem akarnak nyilatkozni. Ő segített, ahol tudott, de nem építhetett mindenkinek karriert.
„Akik emiatt megsértődtek, most hallgatnak. Pedig nem így kellene búcsúzni egy ilyen embertől” – fogalmazott az egykori 32-szeres válogatott hátvéd.
Nehéz körülmények között
A nyolcvanas évek magyar futballja Mezey irányításával élte meg utolsó világbajnoki szereplését. A csapat Hollandiát Rotterdamban 2-1-re, Ausztriát Bécsben 3-0-ra verte, és remekeltek a brazilok és a németek ellen is. Úgy, hogy az ehhez szükséges háttér igencsak hiányos volt.
„Nem volt rendes stadionunk, se rendes felszerelésünk, semmi. Ilyen körülmények között nyertünk mi a brazilok, a németek ellen.”

Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
Mezey modern futballt hozott Magyarországra: már a hetvenes évek végén gyakoroltatta a magas intenzitású letámadást és visszatámadást, homokos tengerparton edzette játékosait Benidormban, amikor itthon térdig ért a sár vagy fagyott a pálya. „Olyan edzéseket talált ki, amiket akkor senki. Megelőzte a korát” – méltatta Mezeyt Nagy Antal.
1986 mindent megváltoztatott
A pályán kívül állandó politikai feszültség vette körül a válogatottat. Nagy Antal felidéz egy máig emlékezetes pillanatot: „A sportvezetők azt mondták, együtt maradunk, megyünk Eb-re, megyünk a következő vb-re, ez a csapat még csillogni-villogni fog Mexikóban. Aztán hazajöttünk, kiállítottak minket a reptéren egy emelvényre, és ott elhangzott: itt fejek fognak hullani, megtaláljuk a felelősöket, kinyírunk mindenkit. Ebben a légkörben éltünk és dolgoztunk mi.”
Ebben a közegben is Mezey tartotta össze a csapatot, és az edző zsenialitása nélkül nem születtek volna meg a bravúrok. Mezey nemcsak szakmailag volt úttörő, hanem emberileg is nagyon sokat tett a csapataiért.
„Ő vezette a meccs előtti bemelegítést. Ha látta, hogy mindenki pattog, mosolyog, gyors, tíz perc után leállította: köszönöm, készek vagyunk. Ha tompák voltunk, akkor hajtott, pörgetett, hogy kimozdítson minket a mélypontról.”
De ha kellett, tudott ünnepelni is: „Felállt az asztalra, nótákat énekelt, vezette a jókedvet, aztán leszállt, és csak annyit mondott: fiúk, megyünk vissza a szobába, holnap utazunk.”
Az UEFA egész pályafutása során elismerte és mindig is számított rá, ő vezette be a modern edzőképzést és a licencrendszert Magyarországon.
Szobrot kellett volna állítani
2011-ben Mezey vezetőedzőként bajnoki címre vezette a Videotont, de utána már nem kérték fel komoly szakmai feladatokra.
Nem mellőzni kellett volna, hanem lesütni a szemünket, hogy miért nincs már neki szobra valamelyik stadionban. Amíg élt, meg kellett volna adni neki ezt az elismerést.
Nagy Antal szerint a magyar futball óriási hibát követett el, hogy nem becsülte meg a mestert.
Mezey Bognár Györgyben látta a jövő kapitányát
Nemrég, egy könyvbemutatón Mezey György arról beszélt, hogy Bognár György – a mesteredző egykori válogatott játékosa, ma a Paks vezetőedzője – akár a magyar válogatott szövetségi kapitánya is lehetne. „Ott voltam, amikor ezt mondta – meséli Nagy Antal. – Viccelődve mondta, hogy Gyurikának már szövetségi kapitánynak kellene lennie. Azt mondta, hogy a magyar játékosok lelkivilágát senki nem ismeri úgy, mint a magyar edző. Szakmaiságról nem is beszélt. Azt is mondta, hogy ha a szakmai munka élén egy ilyen kvalitású lenne, mint a Gyurika, akkor valószínű, hogy ez még pluszt adna hozzá” - fogalmazott Nagy Antal, hozzátéve, hogy elismeri és jónak tartja Csányi Sándor MLSZ-elnök és Marco Rossi szövetségi kapitány munkáját.
Az 1986-os vb-szereplésről és a mai válogatott esélyeiről így beszélt: „Ugyanabban a helyzetben voltunk akkor is. Hollandia és Ausztria ellen a harmadik kalapból indultunk, mégis megnyertük az első meccseket, onnantól veretlenül jutottunk ki Mexikóba. Ma is bravúr lenne kijutni, mert bármennyire szeretem a mostani csapatot, nincs olyan egység, mint akkor volt.”
Ki merem mondani, hogy 1986-ban jobb csapatunk volt, mint ma.
A korabeli viszonyok szerinte ma szinte elképzelhetetlenek: „Amikor azt mondták nekünk, hogy ugyanolyan emberek vagytok, mint a hollandok... Ja, csak éppen mi ötezer forintot kerestünk, ők meg akkor már csillagászati összegeket vihettek haza. Nem volt normális felszerelésünk sem. A válogatottnál kaptunk egyet, amit aztán gyorsan vissza kellett adni, mert leltárban volt.”

Mezey Nagy Antal szerint ebben a nyomorúságos közegben is új módszerekkel hidalta át a hiányokat és versenyképes csapatot épített.
Mezey György öröksége ma is iránytű
„Mezey abban a társadalmi és anyagi közegben olyan csapatot rakott össze, amely a világ bármelyikével versenyt futott. Ő - talán durván hangzik, de - szarból épített várat. Megcsinálta.”
Nagy Antal szerint a mester öröksége ma is irányt mutathatna: modern szemlélet, kemény munka, játékosok megértése és bátorság az újításra. „Ő nekem a második apám volt. Ezért is fáj ennyire most.”
- Még több cikk






















