A rendőrség kudarcot vallott és „összehangolt erőfeszítést” tett, hogy a szurkolókra hárítsa a felelősséget a Hillsborough-tragédia alatt és utána is. Ez derült ki a Rendőri Magatartást Vizsgáló Független Hivatal (IOPC) 13 éven át folytatott kutatásából, ami a valaha volt legnagyobb független vizsgálat volt a rendőrségen belüli esetleges bűncselekmények és visszaélések ügyében. A Hillsborough ma is a brit sporttörténelem legsúlyosabb katasztrófája, de évtizedek óta nem kapnak megnyugtató válaszokat az érintettek.
A jelentés tizenhárom rendőrt azonosított – köztük a Dél-Yorkshire-i rendőrség akkori főparancsnokát –, akik ellen súlyos kötelességszegés miatt indulhatott volna felelősségre vonás, ha még szolgálatban lennének. Mivel mindannyian elhagyták azóta a rendőrséget, senki sem vonható már felelősségre, ami a gyászoló családok számára így nem jelenthet elégtételt a Hillsborough-tragédia kapcsán.
Fotó: PAUL ELLIS / AFP
1989-ben volt a Hillsborough-tragédia
A sheffieldi stadionban tartott FA-kupa-elődöntőn 1989. április 15-én kialakult tömegjelenetben 97 Liverpool-szurkoló halt meg. Férfiak, nők és gyerekek, akik 10 és 67 év közöttiek voltak. Az áldozatok családjai és a túlélők azóta küzdenek az igazságukért az ügyben, ami Kathie Cashell, az IOPC főigazgató-helyettese szerint „nemzeti szégyen".
„A 97 ember, a tragédia túlélői és minden érintett ismételten cserben lett hagyva, a tragédia előtt, alatt és után is” – mondta Cashell, aki szerint a Dél-Yorkshire rendőrség a mérkőzés előkészítésében is hibázott, majd a tragédia kezelése során is. „Végül pedig a rendőrség összehangolt erőfeszítéseket tett, hogy a Liverpool-szurkolókra hárítsa a felelősséget, ami évtizedek óta hatalmas fájdalmat okozott a gyászoló családoknak és a túlélőknek” – idéz a jelentésből a Sky Sports.
A hatóság megállapította, hogy a rendőrség megpróbálta elterelni a felelősséget, és olyan állításokat tett a szurkolók viselkedéséről, amelyekről azóta újra és újra bebizonyosodott, hogy hamisak. A rendőrség eredetileg a Liverpool-szurkolókat hibáztatta – azt állítva, hogy késve, jegy nélkül és részegen érkeztek –, de a családok több évtizedes harca után ezt a narratívát cáfolták.
2016 áprilisában az új jelentést is készítettek, amelyet az eredeti, 2012-ben megsemmisített után kellett megtenni. A vizsgálat a West Midlands-i rendőrség munkáját is érintette, amely a tragédia utáni nyomozást és az ezt követő Taylor-jelentést támogatta. Megállapítást nyert, hogy az ő vizsgálatuk teljes mértékben elégtelen és túl szűk körű volt.
A jelentés 12 olyan rendőrt nevez meg, akik ellen súlyos kötelességszegés miatt eljárás indult volna. Közülük az egyik Peter Wright, Dél-Yorkshire akkori rendőrfőkapitánya, aki „megpróbálta minimalizálni a rendőrség felelősségét, és a Liverpool-szurkolókra hárítani a tragédiát”. Wright 2011-ben meghalt.
Fotó: PAUL ELLIS / AFP
A listán szerepel a mérkőzésnapon szolgálatot teljesítő parancsnok, David Duckenfield főfelügyelő neve is, akit 2019-ben felmentettek a gondatlan emberölés vádja alól.
Több tucat vádat találtak megalapozottnak a rendőrök ellen, de mivel mindannyian szolgálaton kívül vannak, egyikük sem vonható már felelősségre.
A jelentést vegyes fogadtatás övezi az érintett családok körében
Jenni Hicks, aki két kamasz lányát veszítette el, így reagált: „Nem hiszem el, hogy a több mint 370 oldalas jelentést 13 évig írták. Semmi olyat nem tartalmaz, amit ne tudtunk volna már.”
Szeptemberben a kormány benyújtotta a Hillsborough-törvényt a parlamentnek, amely előírná a közszolgáknak, hogy minden körülmények között őszintén és tisztességesen járjanak el, ellenkező esetben büntetőjogi következményekkel számolhatnak.
Louise Brookes, aki testvérét veszítette el, a jelentést és az új törvényt is elutasította: „Semmi sem változik. Lesz újabb eltussolás, lesz újabb katasztrófa. Amíg a vezetők – politikusok, rendőrfőnökök, nagyvállalati vezetők – egymást védik és fedezik, semmi sem fog változni.”
Nicola Brook, a családokat képviselő ügyvéd szerint: „Ez egy keserű igazságtalanság. A rendszer megengedi, hogy a rendőrök következmények nélkül nyugdíjba menjenek. Bár a törvény már megváltozott, ez a most érintettek számára nem vigasz. Megkapták végre az igazságot – de az elszámoltatást nem.”
Az IOPC jelentéséhez mellékelt nyilatkozatában Cashell elismerte: „Ha 1989-ben létezett volna a jogi kötelezettség az őszinteségre, minden bizonyítékot időben meg kellett volna osztani. A családok sokkal kevesebb traumát éltek volna át, és talán erre a vizsgálatra sem lett volna szükség.”
- További cikkek:
