Január 11-én este egy emlékezetes spanyol Szuperkupa döntőn 3-2-re legyőzték a katalánok az ősi rivális Real Madridot. Az első fontosabb kupa ezzel megvan 2026-ban a Barcelona csapatának, amely azonban mégsem lehet felhőtlenül boldog. A klub stadionfelújítási projektje kezd a Tom Hanks-féle Pénznyelő című film történetére hasonlítani, mellette pedig a korábbi, mondhatjuk felelőtlen költekezése miatt a Barca összességében anyagilag sem áll túl rózsásan. Stadion és pénzügyi helyzetjelentés a katalán óriás kapcsán.
Jó hírrel indult az új év a csapat háza táján, ugyanis január 11-én este a spanyol labdarúgó Szuperkupa dzsiddai döntőjében az FC Barcelona 3-2-re legyőzte a Real Madrid csapatát. A mérkőzés legjobbja a Barcelona támadója, a brazil válogatott Raphinha volt, aki két góllal vette ki a részét a katalán csapat sikeréből. Az első kupa meg is lett ezzel 2026-ra, ugyanakkor némiképp beárnyékolja a nagy ünneplést a stadionfelújítás és modernizálás körüli mizéria és a meglehetősen lehangoló általános anyagi helyzet a klubnál. Mi is történt pontosan a katalánokkal és miért állnak rosszul a pénzügyi fronton? Ennek jártunk utána.
Fotó: URBANANDSPORT / NurPhoto
A Barcelona egy látszólag végtelen történetbe futott bele
A híres Camp Nou felújítása — hivatalos nevén az Espai Barça projekt részeként — a klub történetének legnagyobb beruházása. A cél ezzel kapcsolatban nem csupán a stadion korszerűsítése, hanem egy új, modern sport- és rendezvényközpont létrehozása, amely versenyképes Európa topklubjaival. A projekt célja, hogy:
- Kapacitást növeljenek ~105 000 főre az eddigi ~99 000-ről, így Európa egyik legnagyobb stadionjával rendelkezzenek (egyúttal a világ harmadik legnagyobbjával), annak tetején egy 360 fokos óriási kivetítővel,
- Bővítsék a VIP-létesítményeket, üzleti tereket, múzeumot, parkolókat és kereskedelmi egységeket létesítsenek,
- Energiatakarékos, modern és pénzügyileg jövedelmező létesítményt hozzanak létre, amely a mérkőzéseken túl koncerteket és egyéb rendezvényeket is befogadhat.
A stadion névadó szponzori szerződést kötött a Spotify-jal, ráadásul ezt megújították 2025 második felében, így a megállapodás értelmében a Spotify logója 2030-ig a klub férfi és női játékosainak uháinak elején fog megjelenni, míg a vállalat 2034-ig továbbra is a Camp Nou névadója marad. A szerződés pénzügyi feltételeit nem hozták nyilvánosságra, de a spanyol média szerint a svéd vállalat évente 65 millió eurót fizet a Barcelonának a mez elején való megjelenésért, és további 10 millió eurót az edzőruha márkajelzéséért. A Mundo Deportivo szerint a megállapodás névhasználati jogának értéke szezononként 20 millió euró, ami azt jelenti, hogy a megállapodás teljes értéke 2034-re elérheti a 460 millió eurót.
Mindez pazarul hangzik, csakhogy homokszem csúszott a gépezetbe, sőt, igazából nem is egy szem... Kicsit repüljünk vissza az időben egészen 2022 májusáig, amikor a katalán szurkolók legnagyobb örömére Joan Laporta bejelentette, hogy a nyáron elkezdődik a stadion modernizálása és ha minden jól megy, akkor a 2024/2025-ös szezonban már a megújult stadionban léphetnek pályára (ekkor ünnepelte a klub alapításának 125. évfordulóját). Bár azzal a kiegészítéssel érkezett ez az ígéret, hogy ekkor még folynak majd munkálatok a komplexumban, de már lehet nézni a helyszínen is a meccseket. Nos, nem egészen így lett.
A projekt teljes költségét az érintettek nagyjából 1,5 milliárd euróra tették, a mihez tartás végett ekkora összegből nagyjából kétszer fel lehetett volna építeni a Puskás Arénát. Persze a teljes igazsághoz az is hozzátartozik, hogy ez az összeg magában foglalja a kapcsolódó létesítmények kialakítását is. Ugyanakkor a jelentős csúszások, építési problémák, engedélyezések miatt, hiszen még mindig épül a stadion, ez a szám akár 2,5-2,8 milliárd euróra is rúghat az utolsó simítások elvégzését követően, ami majdnem duplázást jelent a költségekben.
A klub ehhez az irdatlan nagy összegű beruházáshoz a hírek szerint mintegy 1,45 milliárd euró hitelt vett fel a Goldman Sachs vállalat és egyéb befektetők segítségével a projekt finanszírozására, aminek visszafizetése hosszú évtizedeken át tart majd, 2033 és 2050 közötti futamidővel. A hitel kamataiból adódó fizetési kötelezettségek már 2025 végén jelentős teherrel jártak — például 44 millió euró kamatot kellett fizetni tavaly decemberben.
A Camp Nou hiánya azonban nemcsak presztízsveszteség, hanem hatalmas bevételkiesés is egyben. Egyes számítások szerint összességében a klub évente akár 90–100 millió eurót is veszíthet addig, amíg vissza nem térhetnek a teljes kapacitással működő stadionba. Erre pedig a jelek szerint még jócskán várni kell, ugyanis a helyszínen továbbra is folynak a munkálatok, a harmadik szint és a tető még nem készült el. Az első két szint már majdnem elkészült, és a jelenlegi becslések szerint a stadion 2027-ben lesz teljesen kész, amikor a befogadóképessége 105 000 főre nő. Addig is csökkentett üzemmódban, de 2025 novemberétől ismét birtokba vehették hosszú idő, majd 900 nap után a focisták és a nézők is a legendás stadiont.
Fotó: URBANANDSPORT / NurPhoto
A Barcelona őrült költekezése
Amikor Joan Laporta 2021 márciusában visszatért a Barcelona elnöki posztjára, olyan helyzetet örökölt, amelyet csak pénzügyi katasztrófaként lehet leírni, és amely évekig tartó, példátlan pénzügyi felelőtlenség eredményeként alakult ki. A klub adóssága megdöbbentő, 1,35 milliárd euróra rúgott, amelyből 730 millió eurót 12 hónapon belül kellett megfizetni.
A barcelonai válság alapja egy sor pánikszerű, túlértékelt vásárlás volt, miután Neymar 2017-ben elképesztő, 222 millió euróért a Paris Saint-Germainhez igazolt. A versenyképességének megőrzése érdekében a Barcelona olyan költekezési hullámba kezdett, amely új értelmet adott a modern futball pénzügyi meggondolatlanságának. Kezdjük is mindjárt Philippe Coutinhóval, a 160 millió eurós hibával. A 2018 januárjában a Liverpoolnak fizetett 142 millió euró végül az egyéb kiegészítésekkel együtt 160 millió euróra emelkedett, ami akkor a harmadik legdrágább játékossá tette őt a történelemben. A brazil focista három és fél szezon alatt mindössze 106 mérkőzésen lépett pályára, és gyakran nem a szokásos pozíciójában játszott, hogy Lionel Messi számára helyet csináljon. Ráadásul hatalmas átigazolási díja dominó effektust váltott ki a csapat egészében, mivel a többi játékos is a klub látszólagos gazdagságához mérten fizetésemelést követelt.
Érdekes módon a Barcelona Coutinho távozása után is évekig fizetett a Liverpoolnak, és egyes jelentések szerint a klub még 2022-ben is tartozott harmadik feleknek. Nem mehetünk el szó nélkül Ousmane Dembélé mellett sem. A 148 millió euróba kerülő, a katalánoknál egyik sérülésből a másikba eső focista barcelonai karrierjét az ingadozó teljesítménye árnyékolta be. Hat év alatt 185 mérkőzésen lépett pályára, 40 gólt szerzett és 43 gólpasszt adott.
Harmadik példánk Antoine Griezmann, a 120 millió eurós ajándék. Talán a pszichológiailag legkárosabb átigazolás az ő átigazolása volt az Atlético Madridból 2019 júliusában. Ez pontosan egy évvel azután történt, hogy Griezmann nyilvánosan elutasította a Barcelonát egy „The Decision” című dokumentumfilmben, azt állítva, hogy szíve az Atléticóhoz hűséges maradt. A transzfer kezdettől fogva vitatott volt. Az Atlético Madrid vitatta az üzletet, azt állítva, hogy a Barcelona további 80 millió euróval tartozik nekik, mert illegálisan keresték meg Griezmannt, mielőtt a kivásárlási ára 200 millió euróról 120 millió euróra csökkent. A Barcelona végül további 15 millió euró büntetést fizetett, bár mindkét klub azt állította, hogy ez más okok miatt történt. Nem hozta az elvárt reményeket a játékos és két szezon alatt 102 mérkőzésen mindössze 35 gólt szerzett.
Végül a legenda, Lionel Messi, az 555 millió eurós szerződés birtokosa, amely lényegében tönkretette a klubot. A Barcelona pénzügyi összeomlásának középpontjában a sporttörténelem legdrágább sportolói szerződése állt. 2017-ben Lionel Messi négyéves, 555 237 619 euró értékű szerződést írt alá, ezzel ő lett a legjobban kereső sportoló bármely sportágat is tekintve. Így értünk el aztán 2021-re, amikor a világjárvány mindent borított, ekkorra Messi már 510 millió eurót keresett ebből a szerződésből, ami a Barcelona erőforrásainak jelentős százalékát jelentette a játékosok megszerzésére fordított, éveken át tartó felelőtlen kiadások után.
Ezeknek a mega-átigazolásoknak és Messi történelmi szerződésének hatása példátlan helyzetet teremtett, amelyben a Barcelona fizetései a klub teljes bevételének 103%-át tették ki – egy teljes mértékben fenntarthatatlan üzleti modell volt az egész. Így a koronavírus-járvány 2021-es megérkezése a végső csapást jelentette a katalánoknak, de nem a COVID okozta a Barcelona válságát, csak feltárta a fenntarthatatlan alapokat, amelyek évekig tartó hanyagság eredményeként alakultak ki.
Ugyanakkor erről a pályáról mára már letért a klub, amely most a stadionjával együtt a pénzügyi gondolkodását is megújítja, racionalizálva a fizetéseket, növelve a klubhoz köthető bevételeket. A Barcelona ugyanis nemcsak egy stadiont épít, hanem egy új, fenntartható gazdasági alapot próbál létrehozni a modern futballban. És hogy ez sikerül-e? A válasz – mint ahogy az elmúlt év is mutatta – még mindig alakuló félben van. Az idő majd eldönti, jó úton jár-e a katalán óriás.
