Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huAz 1962-es chilei világbajnokságon a brazil válogatott a torna elején megsérült Pelé nélkül jutott el a címvédésig, köszönhető a szenzációsan futballozó Garrinchának. Azonban a 64 évvel ezelőtti torna nem a brazil csapat remekléséről marad emlékezetes, hanem arról, hogy ez volt minden idők legbrutálisabb világbajnoksága – a házigazda chilei válogatottnak köszönhetően. A foci-vb 2026-os nyitómeccséig az Origo felidézi a futballtornák történetének legemlékezetesebb pillanatait. 22 világbajnokság, 22 történet – sorozatunk hetedik részében az 1962-es vb legendás sztoriját mutatjuk be, ami „santiagói csataként" vonult be a történelemkönyvekbe.
A foci-vb 2026-os rajtjáig 22 különleges világbajnoki történetet idézünk fel. A foci-vb 2026-os rajtjáig 22 különleges világbajnoki történetet idézünk fel. A foci-vb 2026-os rajtjáig 22 különleges világbajnoki történetet idézünk fel. Az első részben az 1930-as vb történelmi, első góljának legendás sztorijáról emlékeztünk meg, a második részben pedig bemutattuk a zseniális Luis Montit, aki két nemzet színeiben két világbajnoki döntőben is szerepelt. A harmadik felvonás főszereplője egy osztrák zseni volt, akivel a Gestapo végezhetett, majd jött a brazilok hihetetlen drámája az 1950-es fináléban és az Aranycsapat tragédiája. A hatodik részből kiderült, hogy az 1958-as svédországi világbajnokság döntőjében miért játszott a brazil válogatott kék mezében az ikonikus sárga szerelése helyett, most pedig jöjjön a santiagói csata.
Fotó: Ian Robles/Eyepix/NurPhoto via AFP
22 vb, 22 felejthetetlen történet a foci-vb 2026-os nyitómeccséig
1960 tavaszán már javában folytak az előkészületek a világbajnokságra. Május 22-én a Richter-skála szerinti 9,5-ös erősségű földrengés rázta meg Chilét, ami 5000 életet követelt, és komoly károkat okozott a nemzeti infrastruktúrában. A károk összértéke majdnem 600 millió dollár volt. Carlos Dittborn, a szervezőbizottság elnöke azt mondta, semmink sem maradt, de mindenünket beleadjuk. Így lett a világbajnokság nem hivatalos szlogenje „we have nothing" mondat.
Az 1962-es chilei foci-vb-n a címvédő brazilok a torna elején megsérült Pelé nélkül is megvédték világbajnoki címüket, míg a spanyolokon Puskás Ferenc játéka sem segített. A dél-amerikai vb-n a Baróti Lajos vezette magyar válogatott és a Garrincha nevével fémjelzett brazilok képviselték a nagybetűs futballt, azonban a történelemkönyvekben úgy marad fenn a chilei torna, mint minden idők legdurvább világbajnoksága.
A csaló bírót hazazavarták a santiagói csata után
1962. június. 2. fekete nap lett a világbajnokságok történetében. Aznap rendezték a Chile-Olaszország összecsapást, amely sokkal inkább emlékeztetett egy kocsmai verekedésre, mint labdarúgó-mérkőzése.
A találkozónak már a felvezetése is rendkívül feszült volt, ugyanis két olasz újságíró, Antonio Ghirelli és Corrado Pizzinelli nem sokkal a világbajnokság kezdete előtt írt egy olyan riportot, amelyben nyomornegyednek nevezték az országot.
Alultápláltság, prostitúció, analfabetizmus, alkoholizmus, szegénység… ilyen szempontból Chile borzalmas. A telefonok nem működnek, a taxik olyan ritkák, mint a hűséges férjek, egy Európába küldött távirat vagyonokba kerül, egy levél pedig öt napig tart”
– idézi a Magyar Nemzet a 64 évvel ezelőtti riportot, ami óriási botrány kavart a dél-amerikai országban.
Ezt követően a chilei sajtó visszavágott, ahol lehetett, ott gyalázták az olaszokat, így mire eljött a mérkőzés napja, már mindkét oldalon forrtak az indulatok. A két olasz újságíró is úgy döntött, hogy inkább távoznak az országból, egy szerencsétlen argentin kollégájukat viszont azért verték meg egy kocsmában, mert összetévesztették az egyik olasz szerzővel.
Az első fordulóban az olaszok ikszeltek a németekkel, míg a chileiek 3-1-re legyőzték a svájciakat. A dél-amerikai csapatnak egy újabb győzelem a továbbjutást jelenthette volna, az olasz válogatott viszont az életben maradásért lépett pályára Santiago de Chilében.
A mérkőzést minden megfigyelő egyetértően a labdarúgás történetének legcsúnyább, legkegyetlenebb és legszégyenletesebb találkozójának tartja. Ha túlzásnak tartják, nézzék meg a filmet a tévében. De előbb küldjék ágyba a gyerekeket – ez horrorbesorolást érdemel!”
– írta az angol Mirror tudósítója a santiagói csatát jellemezve.
A meccs már az elejétől kezdve kaotikus volt, ugyanis az olasz szövetség azt találta ki, hogy a játékosaik a kezdő sípszót megelőzően virágokkal köszöntik majd a stadionban szurkoló chilei nőket, de az akció nem járt sikerrel, ugyanis a dél-amerikai hölgyek őrjöngtek és összetaposták az olaszoktól kapott virágokat.
Ilyen hangulatban kezdődött a mérkőzés, melyen az első szabálytalanságra egészen a 12. másodpercig kellett várni, a mérkőzést vezető Kenneth Aston pedig gyorsan elvesztette az irányítást az események fölött. Az angol bíró a negyedik percben kiállította az olasz Giorgio Ferrinit, aki hátulról kőkeményen megrúgta Honorino Landát. Az olasz játékos azonban nem volt hajlandó levonulni a pályáról, így a chilei rendőröknek kellett őt lekísérni a játéktérről.
Fotó: AFP
Így érkeztünk el a 41. perchez, amikor végképp elszabadultak az indulatok. Az olasz Mario David hátulról lerúgta Leonel Sánchezt, mire a chilei felpattant, és ököllel akkorát rávert az olasz csapatkapitányra, hogy eltört az orra, ezt követően pedig egy másik olasz játékost is megütött.
Aston sípja ekkor még néma maradt, az angol játékvezető a pályán hagyta Leonel Sánchezt, akit aztán a pályára visszatérő Mario David letarolt egy repülő karaterúgással, így az olaszok kettős emberhátrányba kerültek az első félidőben – ami egyébként 58 percig tartott.
Mi voltunk az áldozatok, nem az agresszorok”
– vélekedett a mérkőzés után a kiállított Mario David.
A második félidőben az őrjöngő chilei szurkolók be akartak törni a pályára, de a hatóságoknak szerencsére sikerült megfékezni őket. Közben a pályán Leonel Sánchez tovább folytatta ámokfutását, ugyanis sikerült az olasz Humberto Maschio orrát is eltörnie egy balegyenessel, de a játékvezető továbbra sem állította ki a chilei játékost.
A kettős emberelőnyben futballozó dél-amerikai csapat végül bedarálta az olasz válogatottal, és végül Jaime Ramírez 73. percben, valamint Jorge Toro 87. percben lőtt góljával 2-0-s győzelmet aratott. A chilei válogatott ezzel kiharcolta a továbbjutást és végül bronzéremmel zárta a hazai rendezésű világbajnokságot, erre viszont már senki nem emlékszik, csakis a santiagói csata maradt meg az utókornak.
A botrányos összecsapás után Aston játékvezetőt megbüntették, mert „hazavezette" a mérkőzést a chileieknek. Az angol bíró lett a világbajnokságok történetének első játékvezetője, akit hazaküldtek egy tornáról – bár hivatalosan beteget jelentett.
A csaló angol bíró forradalmasította a futballt
A botrányos chilei vb-mérkőzés adta az ötletet a sárga és a piros lapok bevezetéséhez. Az ötletgazda pedig pont az a Kenneth Aston játékvezető volt, aki a santiagói csatából merített ihletet.
Aston 1963-ban 28 év bíráskodás után visszavonult, három év múlva pedig bekerült a FIFA játékvezetői bizottságába. Az 1966-os foci-vb-n már bizottsági tagként látta az angol-argentin negyeddöntőt, amikor Antonio Rattín, a dél-amerikaiak csapatkapitánya addig dumált, amíg ki nem állíttatta magát. Miután kitört a botrány, Aston győzte meg Rattínt a levonulásról – a többi argentint meg a mérkőzés folytatásáról.
A két botrányos összecsapás megmutatta a labdarúgás rendszerhibáit, és elgondolkodtatta az angol játékvezetőt arról, hogy mivel lehetne jól láthatóan figyelmeztetni a focistákat, főleg ha a játékvezető és a játékosok nem beszélnek közös nyelvet.
Egy nap a Kensington High Streeten vezettem, és a közlekedési lámpa pirosra váltott. Sárga – óvatosan! Piros – állj, kiállítalak!”
– jött a futballtörténelmi ötlet, amit aztán meg is vették a FIFA-nál és a tesztelést sem halogatták sokáig.
Az 1970-es világbajnokságon már alkalmazták.
- kapcsolódó cikkek:
