Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA foci-vb 2026-os rajtjáig 22 különleges világbajnoki történetet idézünk fel. Az első részben az 1930-as vb történelmi, első góljának legendás sztorijáról emlékeztünk meg, a második részben pedig bemutattuk a zseniális Luis Montit, aki két nemzet színeiben két világbajnoki döntőben is szerepelt. A harmadik felvonás főszereplője egy osztrák zseni volt, akivel a Gestapo végezhetett, majd jött a brazilok hihetetlen drámája az 1950-es fináléban és az Aranycsapat tragédiája. A hatodik részből kiderült, hogy az 1958-as svédországi világbajnokság döntőjében miért játszott a brazil válogatott kék mezben az ikonikus sárga szerelése helyett, később megismerhettük a santiagói csatát, most pedig jöjjön a KNDK csodája.

Fotó: Ian Robles/Eyepix/NurPhoto via AFP
22 vb, 22 felejthetetlen történet a foci-vb 2026-os nyitómeccséig
Az 1966-os világbajnokság egyik legnagyobb sztorija az volt, amikor Észak-Korea sokkolta az olaszokat. Az a stadion már nem létezik Middlesbrough-ban, ahol a csapat régi stadionja volt, de az új lakóparkban megőrizték azt a pontot, ahonnan állítólag Pak Du Jik leadta az olaszokat megsemmisítő lövést. Egészen pontosan egy bronzból készült focicipő-lenyomat őrzi ezt az emléket.
Az olaszok csúfosan leszerepeltek, Észak-Korea egy karnyújtásnyira volt a még nagyobb sikertől
Észak-Korea 1966-ban 1:0-s győzelmet ünnepelhetett Olaszország ellen, így az ázsiaiak az olaszok kárára jutottak be a legjobb nyolc közé. A mai napig ez az eredmény a vb-k történetének egyik legnagyobb szenzációja. Olaszország – amely akkoriban rekordnak számító két világbajnoki címmel rendelkezett – előzetesen sima továbbjutásra számított az ismeretlen újonc ellen.
„Hacsak a koreaiak nem valami artisták, akik valami váratlan trükkel rukkolnak elő, például a nyakuk hajlatában egyensúlyozva futnak a labdával, akkor úgy tűnik, Olaszország és a szovjetek könnyedén uralják majd ezt a csoportot” – írta a korabeli Times.

Fotó: STAFF / AFP
Amikor az ázsiai újoncok az első meccsükön 3:0-ra kikaptak a Szovjetuniótól, úgy tűnt, jogos volt a kétkedés. A következő mérkőzésen azonban, Chile ellen, már megmutatták a tartásukat: hősies feltámadásuk után Pak Szong-Zin a 88. percben egyenlített, amivel kivívták az Ayresome Park közönségének elismerését.
Már az olaszok elleni történelmi győzelem előtt belopták magukat az északkelet-angliai szurkolók szívébe. Ebben szerepet játszott az is, hogy alacsonyak voltak – az átlagmagasságuk mindössze 165 centi körül mozgott –, és piros mezben játszottak, akárcsak a Middlesbrough. De a legfontosabb mégis a pályán mutatott bátorságuk és a pályán kívüli szerénységük volt.
Az Olaszország elleni siker végleg megpecsételte ezt a kapcsolatot. A 24 éves Pak Du Jik – a Daily Express szavaival élve – „a futball egyik legnagyobb robbanását idézte elő”. A gólszerző, aki később tornatanár lett, mégsem a győzelem nagyságát tartotta a legfontosabbnak. „Aznap tanultam meg, hogy a futball nem csak a győzelemről szól” – mondta 2002-ben, amikor az 1966-os észak-koreai csapat túlélő tagjaival visszatért Middlesbrough-ba. „Megtanultam, hogy a futball javíthatja a diplomáciai kapcsolatokat és elősegítheti a békét.”
A negyeddöntőben Észak-Korea ugyan 5:3-ra kikapott Portugáliától – pedig már 3:0-ra vezetett –, de a liverpooli Goodison Parkban 3000 Middlesbrough-szurkoló buzdította őket, akik keresztülutazták Angliát, hogy támogassák új kedvenceiket.
Pak és társai örökre nyomot hagytak egy városban, egy régióban és a világbajnokságok történetében is.
Az egyik oldalon hősök, a másikon bűnbakok születtek
Az olaszok a vb előtt természetesen „álomsorsolásról” beszéltek, a kapitány szerette volna megszerezni a csoportelsőséget, hogy a magyarokat kaphassák továbbjutás esetén, de korántsem alakult így a forgatókönyv. A kétszeres világbajnok a Szovjetunió, Chile, Észak-Korea hármas mellől volt képtelen továbbjutni, ráadásul 1963-ban, 1964-ben és 1965-ben a Milan vagy az Internazionale nyerte a BEK-et, és olyan klasszisok voltak a csapatban, mint Facchetti, Mazzola vagy Rivera. Az első körben Olaszország 2:0-ra nyert Chile ellen, ám a szovjetektől 1:0-s vereséget szenvedett. Közben nagy meglepetésre Chile 1:1-re végzett Észak-Koreával, így Korea egy győzelemmel továbbjuthatott.

Fotó: STRINGER / AFP
A KNDK elleni meccsre Giacomo Bulgarelli térdsérülése nem jött rendbe, ám Fabbri kapitány kockáztatott. Végül csúnyán megfizette az árát a döntésének: Bulgarellit a 34. percben hordágyon vitték le a pályáról, és már nem is tudott visszajönni. Akkoriban még nem volt csere, így az olasz válogatott tíz emberrel játszott a folytatásban.
A 42. percben Pak Du Jik ragyogó labdát kapott Kim Szjung Jiltől, kitört, és a 11-es pont környékéről hatalmas lövést küldött az olasz kapura. A labda védhetetlenül vágódott a kapu bal alsó sarkába, és később hiába támadtak sokat az olaszok, semmi nem ment be, így a KNDK lett az első ázsiai válogatott, amely a világbajnokságok történetében eljutott a kieséses szakaszba.
A hazatérés nem volt könnyű, Genovában a feldühödött tömeg rohadt paradicsommal dobálta meg a játékosokat és itt még nem volt vége a történetnek: Edmondo Fabbri különös történetekkel rukkolt elő, közleményt adott ki, amit több játékossal aláíratott, miszerint a csapatorvos negatív doppinggal gyengítette a csapatot. Bulgarelli és Fachetti injekciókat említett, Mazzola pedig piros, sárga és fehér pirulákról beszélt.
Miután az anyag nyilvánosságra került, több játékos cserben hagyta a kapitányt, mások a válogatottságot is lemondták. A csapatvezető, Artemio Franchi állítólag a KNDK elleni meccs előtt beszédet tartott az öltözőben, és azt mondta, nem kell túlértékelni és komolyan venni a koreaiakat. Franchi a jelentésében minden felelősséget Edmondo Fabbrira tolt rá, többek között gyávának is nevezte őt, majd persze ki is rúgták és el is tiltották.
Az eltiltása után visszatért, és a Torino, valamint a Bologna is Olasz Kupát nyert az irányításával. Artemio Franchi 1967-ben az olasz szövetség, majd 1973-ban az UEFA elnöke lett. Olaszország válogatottja pedig négy évvel története legszégyenletesebb meccse és vb-szereplése után Mexikóban ezüstérmet nyert a világbajnokságon.
Szellemgól a fináléban
1966-ban a futball „hazatért” és a „sportág feltalálói” világbajnoki címet szereztek a Wembleyben. Anglia és az NSZK játszotta a döntőt és a rendes játékidő 2:2 lett. A hosszabbításban Geoff Hurst lövése a lécről lefelé pattant, a svájci bíró pedig nem látta biztosan, hogy hol pattant le a labda, ezért kikérte a partjelző véleményét. Az azeri/szovjet Tofik Bahramov gólt jelzett, de a labda valószínűleg nem haladt át teljes terjedelmével a gólvonalon.
Anglia végül 4:2-re nyert, megszerezte története máig egyetlen világbajnoki címét, de Németországban a mai napig: „Wembley-gólnak” hívják ezt az igazságtalannak tartott találatot.
A magyar válogatott a brazilokat verve továbbjutott a csoportjából, de a szovjetek utána egyből kiejtettek minket.
- További cikkek:


