Vágólapra másolva!
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.hu
Sok vita előzte meg, sokan kritizálták, mások viszont szükséges lépésnek tartották a magyar élvonalban bevezetett újítást. A 2025/2026-os idényben az MLSZ által életbe léptetett „hazai szabály” azonban már az első szezonjában látványos változásokat hozott az NB I-ben. A rendszer életképesnek tűnik, de hosszú távú sikerességét majd csak az elkövetkező évek mutathatják meg.

A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) 4+1-es ajánlásának – vagy ahogy a szövetség hivatalosan hivatkozik rá, a „hazai szabályának” – a lényege, hogy minden élvonalbeli klubnak, minden egyes mérkőzésen legalább öt magyart (köztük legalább egy 2005. január 1-jén vagy utána született fiatalt) végig a pályán kell tudnia. Az MLSZ ajánlása tulajdonképpen csak egy ösztönző, amelynek be nem tartásáért nem éri hátrány a pályán az adott klubot, viszont a teljesítéséért 500 millió forint külön támogatás jár. A 2025/2026-os idényben bevezetett rendszer célja a magyar labdarúgók játékidejének növelése és az utánpótlásból érkező tehetségek beépítésének ösztönzése volt.

Az MLSZ ösztönzőjét a Paks könnyedén teljesítette
Az MLSZ ösztönzőjét a Paks könnyedén teljesítette
Fotó: paksifc.hu

A Paks mindenkit megelőzött

A szabály bevezetése előtt az NB I-ben sokszor előfordult, hogy egyes csapatok kezdőcsapatában alig két-három magyar futballista kapott helyet, ám ez a nemrég véget ért szezonban megváltozott. A 2025/2026-os idény egyik legfontosabb tapasztalata, hogy a klubok valóban több magyar futballistát szerepeltettek: az összes játékperc 62 százalékát kapták a magyar és 38 százalékát a külföldi labdarúgók. Számos egyesület már a nyári átigazolási időszakban úgy alakította ki keretét, hogy megfeleljen az MLSZ elvárásainak: ennek következtében több fiatal játékos nemcsak epizódszereplő lett, hanem stabil kezdővé vált. 

Az NB I-es klubok közül a kizárólag magyar játékosokat foglalkoztató Paks zárt az élen a magyar labdarúgók játékperceit illetően, 

a „dobogóra” az MTK és a Debrecen fért fel még, a legkevesebb hazai futballistát pedig az Újpest fogalkoztatta (mellette a Kisvárda és a Fradi szerepeltetett több légióst, mint magyart). 

Ha a játékosokat külön-külön vizsgáljuk, két kapust találunk a lista élén: Popovics Ilija (Kisvárda) és Gundel-Takács Bence (ZTE) egyetlen másodpercet sem hagyott ki, ők mind a 33 fordulóban végig a pályán voltak. 

A mezőnyjátékosok között Lukács Dániel (Puskás Akadémia) kapta a legtöbb játékpercet, 

közel 100 perccel megelőzve a mögötte holtversenyben második, horvát Daniel Stefuljt (ETO FC) és Szendrei Norbertet (Zalaegerszeg).

Daniel Lukacs of Hungary participates in the FIFA 2026 World Cup Qualifiers match at Puskas Arena in Budapest, Hungary, on November 16, 2025. (Photo by Pal Gollner/NurPhoto) (Photo by Pál Göllner / NurPhoto via AFP)
A mezőnyjátékosok közül a magyar válogatott Lukács Dániel töltötte a legtöbb időt a pályán
Fotó: PAL GOLLNER / NurPhoto

Berobbantak a fiatal tehetségek az NB I-be

A 2025/2026-os idényben rekordot jelentő 78 U21-es magyar játékos kapott lehetőséget az élvonalban, ők összesen 45 ezer játékpercet tölthettek a pályán – 8288 perccel többet, mint az előző, eddig csúcsot jelentő 2024/2025-ös szezonban. 

A fiatalok között is a Kisvárda 20 éves kapusa, Popovics végzett az élen, szorosan mögötte a válogatottba bekerült, az idény felfedezettjének választott Szűcs Tamás (DVSC), 

valamint Markgráf Ákos (Puskás Akadémia) zárt. A legtöbb játékpercet kapott magyar fiatalok között még a Paksba berobbanó Horváth Kevint, a ZTE-től télen Újpestre igazolt Bodnár Gergőt, valamint az MTK tehetségeit, Kovács Patrikot, Németh Hunort és Átrok Zalánt is érdemes kiemelni.

A DVSC 21 éves középpályása, Szűcs Tamás érdemelte ki a 2025/2026-os bajnoki idény felfedezettjének járó elismerést:

Az MLSZ ösztönzője a bevezetése után pozitív eredményeket hozott

Természetesen korai lenne kijelenteni, hogy az MLSZ szabálya – amelyet előzetesen több klubvezető és edző is élesen bírált – minden problémát megoldott. A magyar futball versenyképességét továbbra is elsősorban az dönti el, hogy ezek a játékosok képesek lesznek-e nemzetközi szinten is helytállni. Az viszont már most látszik, hogy az élvonalban több magyar futballista jutott valódi lehetőséghez, mint korábban. A 13 év után bajnoki címet szerzett ETO-ban ugyan fontos szerepet kaptak a légiósok is, 

de a csapat magját a magyarok, a szezon legjobbjának választott Vitális Milán

valamint Csinger Márk, Schön Szabolcs, Tóth Rajmund és Bánáti Kevin alkották.

Vitális Milán lett a szezon legjobb játékosa
Fotó: Mirkó István

A 2025/2026-os idény egyik legnagyobb nyertese éppen ezért maga a magyar játékosállomány lehet. Az MLSZ elképzelése szerint a rendszer hosszabb távon szélesebb merítést biztosíthat a korosztályos és a felnőtt válogatott számára is – Marco Rossi már több magyar tehetségnek is lehetőséget adott. Hogy közülük hány nemzetközi szintű futballista nő ki, azt csak az elkövetkező évek mutatják meg, de az első szezon alapján a magyar szabály már most érezhetően átformálta az NB I arculatát.

Érdekesség, hogy a válogatott keretében most 12 játékos szerepel az NB I-ből, míg egy évvel ezelőtt ugyanez a szám nyolc volt.

  • Kapcsolódó cikkek

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!