Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huMinden idők legnagyobb biztonsági készültsége előzi meg a szerda esti Anglia-Argentína világbajnoki elődöntőt (21:00, tv: M4 Sport) - írja címében a Daily Star, amely szerint ebben szemernyi túlzás sincs. Ez volt az egyetlen mérkőzés, amit a FIFA szeretett volna elkerülni a két nemzet között húzódó ellentétek miatt – de ha már nem sikerült, akkor a szervezők mindent megtesznek a zökkenőmentes lebonyolítás érdekében. A repülőtereken, a szurkolói zónákban és a stadion környékén megnövelik a rendőrök létszámát, a nézőtéren pedig beépített tisztek foglalnak majd helyet a sorok között.

Fotó: AFP
Fokozott biztonsági intézkedések az Anglia-Argentína meccs miatt
A nemzetközi szövetség az Anglia és Argentína közötti, történelmi ellentétek és a világ két legszenvedélyesebb szurkolói csoportja miatt szerette volna elkerülni ezt az összecsapást – legalábbis ezt állítják a biztonsági szakértők. Ez lesz a két nemzet legnagyobb összecsapása évtizedek óta, és a korábbiakból kiindulva tüzes meccs várható. Ennek megfelelőn a szervezők fokozott biztonsági intézkedéseket vetnek be a mérkőzés helyszínén, Atlantában.
Ez az a helyszín, ahol az angolok korábban Kongóval játszottak, és minden rendben ment. Valójában a torna eddig mindenféle probléma nélkül zajlott
– idézi egy magas rangú bennfentes szavait a Daily Star. Hozzátette, a szervezők rengeteg munkát fektettek abba, hogy mindenki biztonságban legyen a világbajnokságon.
A torna egyik fénypontja az volt, hogy láthattuk, ahogy a különböző országokból érkező embereknek semmi problémájuk nincs, jól kijönnek egymással.
A neve elhallgatását kérő bennfentes állítja, a legfelsőbb körökbe is tudják, hogy valószínűleg az angol-argentin lesz a világbajnokság legtüzesebb meccse. Ezért fokozott biztonsági intézkedéseket vezetnek be.
A szurkolói zónák teljesen el lesznek különítve, nem vállalnak semmilyen kockázatot. Fokozott biztonsági intézkedések lesznek a stadion körüli repülőtereken, és a stadionon belül is
– mondta. Sőt, állítólag beépített tisztek is lesznek a lelátón, akik a sorok között megbújva figyelik majd a nézőtéren történő eseményeket.

Fotó: William Volcov
Nagy port kavartak a korábbi találkozások
Anglia és Argentína korábban ötször találkozott egymással világbajnokságon, és ezek az összecsapások nem voltak feszültségmentesek. Az első mérkőzést 1962-ben rendezték a csoportkörben, de a két csapat közötti ellentét négy évvel később, az 1966-os torna negyeddöntőjével kezdődött. Az argentinok a mai napig azt állítják, hogy elvették tőlük a győzelmet, miután Geoff Hurst lesről szerezte a mindent eldöntő találatot – miután Antonio Rattint 33 perc után kiállította a játékvezető (akkoriban még nem voltak sárga és piros lapok, az 1970-es vb-n használták először).
1986-ban már az argentinok voltak azok, akik vitatott körülmények között győzték le az angolokat a torna negyeddöntőjében. Mint ismert, 0-0-ás állásnál Diego Maradona felugrott fejelni, de végül kézzel ütötte a labdát a kapuba Peter Shilton kapus mellett. A játékvezető nem vette észre a szabálytalanságot, és megadta a gólt – ez a találat kapta meg később az "Isten keze" elnevezést. Argentína végül 2-1-re megnyerte azt a mérkőzést Anglia ellen, és végül a döntőben az NSZK ellen világbajnok lett.
A két nemzet 1998-ban is heves meccset vívott egymással a nyolcaddöntőben, amikor David Beckhamet második sárga lappal kiállították, mert a földön fekve megrúgta Diego Simeonét – az angolok pedig tizenegyesekkel veszítettek. Négy évvel később egy büntető borzolta a kedélyeket Anglia és Argentína csoportmeccsén, amikor Mauricio Pochettino felrúgta Michael Owent. A büntetőhöz Beckham állt oda és szerezte meg a mérkőzés egyetlen gólját. Az angolok számára viszont az volt az igazi elégtétel, hogy az argentinok – 1962 óta először – még a kieséses szakasz előtt búcsúztak a tornától.
Háború húzódik az ellentét mögött
Mai napig érzékeny politikai téma az 1982-es Falkland-szigeteki háború, amely a két nemzet között zajlott a vitatott hovatartozású szigetek miatt. A fegyveres konfliktus 74 napig tartott, és bár a terület brit ellenőrzés alá került, Argentína jelenlegi elnöke, Javier Milei elmondta, ők továbbra is saját területüknek tekinti a Falkland-szigeteket. A háborúban 649 argentin és 255 brit katona, valamint három falklandi civil vesztette életét.