Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huMérföldkőhöz érkezett a videóbíró-rendszer a magyar labdarúgásban. Vasárnap lejátszották az ezredik olyan NB I-es mérkőzést, amelyen már a VAR is segítette a játékvezetők munkáját. Az MLSZ az elmúlt öt év csaknem 19 ezer ellenőrzésének tapasztalatait összegezte, az adatokból pedig kiderül, milyen gyakran avatkozik közbe valójában a videóbíró, mely döntéseket kell a legtöbbször korrigálni, és mennyivel lettek hosszabbak miatta a találkozók.
A vasárnap azonos időpontban kezdődött Ferencváros–Vasas és ETO FC–Nyíregyháza mérkőzés valamelyike volt az ezredik olyan találkozó az NB I-ben, amelyet a VAR alkalmazásával rendeztek meg. Mivel a két összecsapás egyszerre kezdődött, nem lehetett egyértelműen kijelenteni, melyik éri el elsőként a mérföldkövet.
Fotó: MLSZ
A VAR az NB I-ben
A videóbíró-rendszert a 2021–2022-es idénytől alkalmazzák teljes körűen a magyar élvonalban. A rendszer azóta a hazai játékvezetés mindennapos részévé vált, ugyanakkor rendszeresen vitákat vált ki a szurkolók, a játékosok és a szakemberek körében.
Az MLSZ az ezredik mérkőzéshez közeledve részletesen összesítette az első öt év adatait: ezek alapján a VAR-csapatok az ezer NB I-es találkozón közel 19 ezer esetet ellenőriztek, tényleges beavatkozásra azonban mindössze 331 alkalommal volt szükség. Vagyis az ellenőrzéseknek kevesebb mint két százaléka vezetett ahhoz, hogy a pályán meghozott döntést korrigálni kellett.
A legfontosabb változások közé tartozik:
- jelentősen csökkent a tévesen megítélt vagy elmaradt büntetők száma;
- lényegesen pontosabbá váltak a leshelyzetek megítélései;
- kiszűrhetővé váltak azok a súlyos szabálytalanságok, amelyeket a játékvezető a pályán nem láthatott;
- megszűntek azok a gólok, amelyek szabálytalanság vagy leshelyzet miatt korábban érvényben maradhattak volna;
- jelentősen csökkent a játékvezetést érdemben befolyásoló súlyos hibák száma.
A mérkőzések többségén egyszer sem kellett közbeavatkozni
A 331 beavatkozásból 234 alkalommal úgynevezett On-Field Review, azaz pálya melletti videózás következett. Ezekben az esetekben a játékvezető maga nézte vissza a jelenetet a monitoron, majd a felvételek alapján hozta meg a végleges döntést.
További 97 esetben objektíven eldönthető szituáció miatt történt közvetlen korrekció. Ebbe a körbe elsősorban a leshelyzetek, valamint annak megállapítása tartozott, hogy egy szabálytalanság a tizenhatoson belül vagy azon kívül történt-e.
Az adatok szerint az első ezer mérkőzés 71,2 százalékában egyáltalán nem volt szükség VAR-beavatkozásra. Ez azt jelenti, hogy tíz találkozóból több mint héten a videóbíró ugyan folyamatosan ellenőrizte a játékot, de egyszer sem kellett kezdeményeznie valamelyik döntés módosítását.
A VAR ugyanis nem vizsgálhat felül minden vitatott ítéletet. A nemzetközi szabályalkotó testület, az IFAB előírásai szerint csak gólokkal, büntetőkkel, közvetlen piros lapokkal és téves személyazonosítással kapcsolatos egyértelmű és nyilvánvaló hibák, illetve súlyosan elnézett esetek miatt avatkozhat közbe. A végleges döntést minden esetben a mérkőzés játékvezetője hozza meg, akár a VAR-tól kapott információ, akár a pálya melletti visszanézés alapján.
A tizenhatoson belüli esetek okozzák a legtöbb problémát
A magyarországi beavatkozások csaknem fele a büntetőterületen belül történt eseményekhez kapcsolódott. A 331 korrekcióból 152, vagyis 46 százalék érintett megítélt vagy elmaradt tizenegyest, illetve más, a tizenhatoson belül történt szabálytalanságot.
A második leggyakoribb kategóriát a gólszituációk jelentették, amelyek az összes beavatkozás 27 százalékát tették ki. A közvetlen piros lapokkal kapcsolatos esetek aránya 15 százalék volt.
Harminchat alkalommal azért kellett módosítani egy döntést, mert a gólt vagy büntetőt megelőző támadó birtoklási szakaszban szabálytalanság történt. Öt esetben a játékvezető nem a vétkes futballistát azonosította, ezért téves személyazonosítás miatt vált szükségessé a VAR segítsége.
Kevesebb mint két perccel lettek hosszabbak a meccsek
A videóbíró egyik leggyakoribb kritikája, hogy a visszanézések miatt jelentősen elhúzódnak a mérkőzések. Az MLSZ összesítése szerint ugyanakkor az NB I-es találkozók átlagos időtartama az elmúlt öt évben mindössze 1,6–1,7 perccel emelkedett. Ebbe már az ellenőrzések, a pálya melletti visszanézések és az ezek után szükséges újraindítások ideje is beletartozik.
Az MLSZ adatai alapján eközben több mint 80 százalékkal csökkent azoknak a súlyos játékvezetői hibáknak a száma, amelyek befolyásolhatták egy mérkőzés végeredményét.
A szövetség korábban azt is közölte, hogy a 2023–2024-es idényben az NB I-es játékvezetői ítéletek 98 százaléka helyes volt. Abban a szezonban tizennégy súlyos hibát regisztráltak, amelyek közül tizenkettő olyan kategóriába tartozott, amelyben elvileg a VAR is beavatkozhatott volna.
A tapasztalattal a hosszabb ellenőrzések száma is csökkent. A rendszer első teljes idényében harminc, az átlagosnál hosszabb videóvizsgálatot jegyeztek fel, amelyek többségét bonyolult leshelyzetek okozták. Az ilyen esetek száma azóta közel harminc százalékkal visszaesett.
A VAR mellett sem tűntek el a játékvezetői hibák
A technológia természetesen nem jelent teljes garanciát a helyes döntésre. A videóbíró is csak a rendelkezésére álló kameraképekből dolgozhat. Ha egy eset takarásban történik, vagy egyik felvétel sem mutatja megfelelő szögből a jelenetet, a VAR sem képes hiányzó bizonyítékot teremteni.
A szabálytalanságok intenzitásának és súlyosságának megítélése ráadásul sok esetben továbbra is szubjektív. Ugyanazokat a képsorokat két tapasztalt játékvezető is értékelheti eltérően, ezért a videózás nem szüntette meg a futballban zajló vitákat.
A rendszer hatása ugyanakkor a fegyelmi és eredményességi mutatókban is megjelent. A sárga lapok száma a 2021–2022-es idényben 978-cal érte el a csúcspontját, majd a 2023–2024-es idényre 851-re csökkent. Ugyanebben az idényben 46,3 százalékkal kevesebb piros lapot osztottak ki, mint a korábbi összehasonlítási időszakban.
A gólok száma közben nem esett vissza. A 2023–2024-es bajnokság 198 mérkőzésén 603 találat született, ami 3,04-es meccsenkénti átlagot jelentett, és rekordnak számított a tizenkét csapatos NB I 2015-ös bevezetése óta. A 603 gólos adatot az MLSZ külön futballszakmai elemzése is megerősíti.
Öt év és ezer mérkőzés után tehát a VAR nem tette tévedhetetlenné a magyar játékvezetést, és a vitatott helyzeteket sem tüntette el. Az adatok alapján azonban viszonylag kevés tényleges beavatkozással, mérkőzésenként kevesebb mint kétpercnyi többletidő árán a korábbinál lényegesen több, a találkozók végkimenetelét is befolyásoló hibát sikerült kijavítani.
