Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA Magyar Vitorlás Szövetség (MVSZ) számára kiemelt fontosságú, saját rendezésű esemény egyszerre szól a hagyományok ápolásáról és hivatott bemutatni a sportág folyamatos fejlődését és sokszínűségét is. Több mint fél évszázados története során a Kékszalag neve összeforrt a Balatonnal és a vitorlázással. A kontinens legnagyobb tókerülő vitorlásversenyén, a 2025. évi Kékszalagon is többféle hajótípus száll vízre, közülük a legnépesebb és legsokszínűbb a modern, műanyagból épült tőkesúlyos túrahajók mezőnye. Az idei versenyen is elindulnak majd olyan különleges hajók, mint a több mint száz éves, műemléki védettségű Kishamis, vagy a hétszeres győztes, szintén hagyományos fahajó a Tramontana is.

Fotó: ARON SZANTO / Hunsail Magyar Vitorlas Szovetseg
Sokszínű mezőny, zömében a tőkesúlyos túrahajók a Kékszalag indulói
A tőkesúlyos hajó olyan vitorlás, amelynek stabilitását a hajótesthez rögzített, lefelé nyúló, nehéz tőkesúly (kiel vagy ballaszt) biztosítja. Ez akadályozza meg a hajó túlzott megdőlését erős szélben, és csökkenti az oldalirányú csúszást is. A svertes kishajók – mint például a Finn Dingi, Kalóz, Laser vagy a Flaar 18 – nem indulhatnak ezen a versenyen. A többtestű hajókat (katamaránokat, trimaránokat), valamint az egytestű, trapézos Liberákat pedig motoros kísérőhajók követik a biztonság érdekében.
„A Kékszalag arról szól, ki teszi meg leggyorsabban a nagy Balaton-kört.
A technológia fejlődésével a Balatonon is megjelentek a többtestű hajók (katamaránok), amelyek rendkívül gyorsak, bizonyos szélviszonyoknál pedig az egyik test kiemelkedik a vízből, így szinte “repülnek” a víz felett. Képzett és gyakorlott legénység, precíz időjárási és navigációs tervezés kell a sikerhez ezekkel a hajókkal.
– nyilatkozta Dávid Júlia a Kékszalag rendezvény és kommunikációs bizottságának elnöke, a Magyar Vitorlás Szövetség elnökségi tagja.
„Nagyon sokszínű a mezőny – a hajók mérete, típusa és a legénység létszáma is nagy változatosságot mutat. A versenykiírás szerint minden induló hajón legalább három főnek kell tartózkodnia. A mezőnyben megtalálhatóak a kisebb, családi túrahajók – például a Balaton 25-ös –, a modern one design hajók (Asso99, 11mOD, 8mOD, J24 stb.) vagy klasszikus fahajók, valamint a sebességre optimalizált, könnyűszerkezetes „rohanógépek” is, mint a Liberák vagy a katamaránok. A legénység létszáma is eltérő lehet: egyes hajókon 3–4 fő vitorlázik, míg például egy Liberán akár 15–16 ember is dolgozik a fedélzeten. Utóbbi hajók stabilitását nem tőkesúly, hanem a trapézon kiálló legénység testsúlya biztosítja. A legismertebb hazai liberák a Principessa és a Raffica" – mondta el Dávid Júlia.

Végigvitorlázni a Kékszalagot, egy csodálatos napnyugtát átélni a Badacsony sziluettjével –fantasztikus érzés. A vitorlázás szeretete egy élethosszig tartó dolog.
Van, aki már gyerekkorban elkezdi, és nyolcvan év felettiek is hajókba ülnek. Ez a verseny szellemi és fizikai kihívás, valódi kitartás és küzdelem – de a célba érés utáni öröm szavakkal leírhatatlan" – mondta el a Kékszalag kommunikációs bizottságának elnöke.
Az nyer, aki keveset hibázik – technológia és innováció a fedélzeten
A Kékszalagon magyar építésű, klasszikus fahajók is rajthoz állnak – ezek a csodálatos úszó remekművek főként keményfából, gyakran mahagóniból vagy tölgyből készültek, hagyományos kézműves technológiával. A modern vitorlások ezzel szemben már fejlett, nagy szilárdságú kompozitanyagokból épülnek – például karbonszálas műgyantával laminált testekből, karbonárbóccal és rudazattal. Egyes csúcshajókban olyan innovációk is megjelennek, mint a titánból vagy űripari alumíniumötvözetekből készült alkatrészek – például csavarok, veretek vagy vitorlacsapágyak.
A versenyt gyakran az dönti el, ki képes tökéletesen összhangba hozni az emberi tényezőt és a technológiát - az nyer, aki keveset hibázik.
„Vannak családi hajók, baráti társaságokból verbuválódott csapatok, és komolyabb célkitűzéssel induló versenyzők is – de a cél közös: mindenki szeretné teljesíteni a Kékszalagot. Ez adja a legnagyobb motivációt" – mondta el a Magyar Vitorlás Szövetség elnökségi tagja. Hozzátette: az elmúlt években a katamaránok sebességben egyértelműen felülmúlták az egytestű hajókat, így az abszolút győzelemért folytatott küzdelemben ma már főként ezek versenyeznek egymással.

Fotó: ARON SZANTO / Hunsail Magyar Vitorlás Szövetség
A katamaránok technológiai fölényben vannak: fejlett anyaghasználat, modern hajótest-formák és kiemelkedően nagy vitorlafelület jellemzi őket. A fedélzeten tapasztalt, fizikailag is felkészült versenyzők dolgoznak összehangoltan, akik kifejezetten sebességre optimalizált manőverekre, szélstratégiára és gyors reakcióidőre készülnek. Ez az összhang és fejlett technikai háttér komoly előnyt jelent a versenyen
„A Balaton Kékszalagját a tavat leggyorsabban megkerülő egység nyeri. Ő lesz az abszolút győztes. De rajta kívül még sok hajóosztályban értékelik a résztvevőket, így sokan élhetik át a siker élményét" – árulta el Dávid Júlia.
Vannak magyar építésű egytestű versenyhajók is, mint például a híres Pauger 70-esek vagy a Nautic típusú vitorlások, amelyek az egytestűek között rendkívül gyorsnak és versenyképesnek számítanak.

Dávid Júlia több mint huszonöt éve vitorlázik, egy ideje már J/24 típusú, 5 fős one design hajóval versenyez. A J/24 az egyik legnépesebb nemzetközi osztályhajó: világszerte több mint 5500 példány van belőle, a hajók teljesen egyformák, és rendszeresen rendeznek számukra Európa- és világbajnokságokat is.
„Ebben a kategóriában versenyzem már több mint másfél évtizede. Emellett hazai versenyeket is rendezek, hiszen versenyrendezőként is aktívan tevékenykedek" – mesélte a Magyar Vitorlás Szövetség elnökségi tagja. Úgy véli, az idei Kékszalagon a címvédő MLS Raiffeisen Fifty-Fifty mellett komoly esélyesek lehetnek az AC45-ös katamaránok, de persze meglepetést okozhat bármely többtestű rohangép is. Ezek a csúcstechnológiát képviselő, a vitorlázás Forma 1-eseinek tartott hajók bizonyos széltartományokban komoly előnybe kerülhetnek.
„Az időjárás kulcstényező, és előre nehéz megmondani, hogy pontosan milyen szélerősségre számíthatunk. Ez technikai sport, ahol még a leggondosabb előkészületek ellenére is bármi megtörténhet.
A taktika, a technológiai megbízhatóság, na és némi szerencse is szerepet játszik a sikerben. A végén pedig az nyer, aki a legkevesebbet hibázik
– mondta el Dávid Júlia.
Az osztályhajók versenye is izgalmas lesz
A Sailing TeamLilly csapat, tagjai között Berecz Tímeával, a Lilly Elliott nevű hajóval vág neki az idei 57. Kékszalag Raiffeisen Nagydíj versenynek. Tímea 2004 óta versenyez, és 2005-ben vett részt először a Balaton körüli versenyen. A hajója új-zélandi tervezésű, de Magyarországon gyártott modell. Üvegszálas, poliészter testű versenyhajó, ami kinézetre is modernnek tűnik, nincs benne klasszikus vonalvezetés.
„Az Elliott 770 egy közepes méretű osztályhajó, amely gyors, könnyű, siklásra képes vitorlás. Azért 770, mert hét méter és hetven centi hosszú a hajótest. Ebben az osztályban minden hajó ugyanabból a sablonból készül, ugyanakkora és ugyanannyi féle vitorla lehet rajtuk" – mondta el a versenyhajójáról Berecz Tímea, s hozzátette, hogy több szigorú szabály is vonatkozik az osztályhajókra, hogy minden a lehető legegységesebb legyen, mert van osztály, ahol nem csak a vitorlákat, még a köteleket, vereteket is szabályozza az osztály.
Tavaly az osztályunkban közel álltunk a győzelemhez, de elszakadt a nagyvitorlánk, próbáltuk megragasztani, de így csak a második helyre futottunk be
– idézte fel az előző évet Sailing TeamLilly csapat kormányosa, aki szerint megvan az előnye, hogy osztályhajóval indulnak a Kékszalagon.

Fotó: Sailing TeamLilly / Sailing TeamLilly Facebook
„A helyünkön vagyunk. 8-12 hajó küzd a helyezésekért, velük versenyzünk, és minket egyáltalán nem zavarnak a katamaránok" – mondta el Berecz Tímea. A rutinos vitorlázó elárulta, hogy ő egy személyben felelős a taktikáért és a kormányzásért is, de mindenkinek megvan a felelőssége egy csapatban. Verseny közben azért előfordulnak vicces és olykor rizikós szituációk is, de mindig mindenki tudja a dolgát.
„Ráadásul csapatuk a nagyon kevés tisztán női csapat egyike, már évek óta versenyeznek együtt és a szezon szinte minden hétvégéjén indulnak valamelyik versenyen a Balatonon. A mi csapatunk már nagyon várja a versenyt, mondhatni pezseg. A készülődés izgalma benne van a levegőben. Hatan leszünk, mindenki odateszi magát, de az eredmény nagyrészt a szerencsén múlik.
A Kékszalagon többször újraosztják a lapokat, az adott szituációkat kell tudni kihasználni
– fejtette ki az esélyeket Berecz Tímea, aki egy dobogós helyezést vagy egy legjobb női csapat díját szeretné elhozni idén.
A Rabonbán volt Bujtor István kedvence
A Balaton vizét számos nevezetes hajó szelte már át, de a legnagyobb legendák sorában az első a méltán híres Rabonbán nevű vitorlás, ami megnyerte az első Kékszalagot, később pedig Bujtor István ült a kormányánál.

„A hajót a dédapám építette 1936-ban. A német bevonulás idején elvették a családomtól, és hosszú idő után 2015-ben vissza tudtam vásárolni az MKB Banktól. Bujtor Pista így vitorlázott rajta harminc évet, amíg a banké volt a hajó" – emlékezett vissza Dr. Ugron Gáspár, a Rabonbán tulajdonosa. A gyönyörű modell gazdája elmondta, hogy a Rabonbánnal a 30-as cirkálóosztály kategóriában indulnak majd az idei Kékszalagon.
Egy kilencvenéves fahajóval nincs értelme versenyezni a katamaránok ellen. Ezek a hajók már nem olyan gyorsak, mint a mai modernebb darabok, de a többi, ugyanolyan képességű hajóval versenyzünk egymás között
– mondta el Dr. Ugron Gáspár, aki szerint 30-40 hajóval kell majd megküzdeniük a Balatonon.
A furcsa hangzású rabonbán szó eredete a régmúltba nyúlik vissza, először ugyanis a Csíki krónika említi, amelyben így nevezik a székelyek legfőbb tisztségviselőjét, főpapját, főbíróját. A szájhagyomány szerint Ugron Gábor (1847-1911), aki a mai napig az országgyűlés legnagyobb szónoka címet viseli, volt a székelyek utolsó rabonbánja. Az ő fia, szintén Ugron Gábor, épített egy 30-as cirkáló, „schärenkreuzer” vitorláshajót 1927-ben, és ez a hajó kapta a Rabonbán nevet.

„Ez a hajó csak a tradícióról szól" – tette hozzá Dr. Ugron Gáspár, aki három évtizede állandó résztvevője a versenynek. A Rabonbán legénysége négy fő, a túraversenyeken nem inkább a manőverezőképesség és a sebesség számít, hanem inkább az, hogy 4-5 órán keresztül kell stabilan és biztonságosan vinni a hajót a Balatonon hosszában, és ez sok koncentrációt és kitartás igényel.
„Hidegfrontot mondanak, és ez jó széljárást sejtet a versenyre, de ez nem jelent semmit. Négy ember össze van zárva, itt erősödnek a barátságok, javul a hangulat, fő, hogy balesetmentes legyen az élmény. Hiába hatszázan indulnak rajta, rutinos versenyzőből 100-150 van" – mondta el a versennyel kapcsolatos várakozásait a Rabonbán tulaja.
Július 10-én indul a 57. Kékszalag Raiffeisen Nagydíj, a két napján, július 10-én és 11-én, valamint az utána következő hétvégén folyamatosan zajlanak a programok és kiállítások a parton is, és a verseny élőben is követhető lesz a kékszalag.hu oldalon.